Hidrológiai Közlöny 1959 (39. évfolyam)

1. szám - Rónai András: Adatok a folyók üledékképző munkájának ismeretéhez

Rónai A.: Adatok a folyók üledékképző munkájának ismeretéhez 13. kép. Qáttal mentesített nagy tiszai ártér. A kép hátterében pleisztocén homokdombok húzódnak végig, rajtuk Tiszafüred község <t>omo 13. EoAbiuan noüMa Tuccu,. 3aiiiuiifeHHa.i daMőaMu. Ha (pone 0omo npocmupawmcn nAeucmoiienoöbte nectanbie xoAMbi, na HUX depeeHR Tuccaipwped Bild 13. Abgedeichtes grosses Überschwemmungsgebiet an der Tisza. Im Hintergrund auf den pleistozanen Dünen die Ortschaft Tiszafüred ször és alaposabban megmozgatta. Ez is egyik magyarázata a pleisztocén üledékek erős rétegzettségének és a fúrásokban jelentkező erősen különböző szemcsenagyságú anyagok egymásra településének (14. és 15. kép). Az egyszer lerakott anyag továbbmozgatását mutatják azok a számok, amelyek a folyón lefelé a lebegtetett anyag növekedésében jelentkeznek. Bizonyos, hogy a lebegtetett hordalék a görgetett hordalék felaprózódásából is gyarapodik, de ez igen kevés szaporulatot jelent a görgetett anyag igen kis súlyarányánál fogva. A gyenge esésű síksági folyó állandóan bontja partjait, mozgatja zátonyait és árterületéről csapadék bemosással is sok finom anyagot kap s valószínűleg nem jelentéktelen az az iszapanyag, amit a szél hord főleg a löszvidékeken átfolyó vizekbe. így magyarázható meg az, hogy nemcsak a finom anyag abszolút súlya, hanem az 1 m

3 vízszállításra vonatkoztatott lebegő hordalék mennyisége is lefelé a folyón jelentékenyen nő. Természetesen szaporítja ezt a kisesésű szakaszokon beömlő szintén kisesésű folyók finom hordaléka is. De a vízszállítás egységnyi mennyiségére átszámított értékeket ezek maguk döntően nem befolyásolhatják. 2. táblázat 1000 in

3/s vízszállításra mennyi lebegtetett hordalék jut 1931—40. évi átlagok Duna Dunaremete Dunaalmás . Nagymaros Sztalinváros Fájsz Baja 51 kg/s 34 kg/s 149 kg/s 171 kg/s 153 kg/s 220 kg/s Tisza Tivadar 438 kg/s Tiszabő 358 kg/s Tápé 657 kg/s Szeged 864 kg/s * Nem átlag ! 1955. évi mérés helyesen mutassa. A görgetett hordalék vízhozamegységre átszámított és abszolút súlya a folyón lefelé természetesen gyorsan fogy, de nem egyenletesen. A hosszszelvényben adódó esésváltozások a görgetett hordalék mozgatásában azonnal jelentkeznek. Szerepe van a mellékfolyók vízés hordalékhozamának is a betorkolási szakaszoknál. Közrejátszanak az árvizek is. Nagy árvíznél a Duna megnövekedett víztömege és sebessége folytán sok durva üledéket görget és messzebb viszi medrében, mint közepes, vagy kis vízállás idején. Az árhullám elvonultával a mederben maradt kavicsot a folyó közepes víz és kis víz idején is mozgatni tudja a nagyobb esésű szakaszokon, viszont a kisebb esésűeken nem. Minthogy pedig a folyó hosszában visszatérően vannak erősebb és kisebb esésű szakaszok és az esés nem 14. kép. Folyóvízi üledékképződés a folyók felső szakaszán. A Szerencs patak felső szakaszának partfala Hejcénél 0omo 14. AAAweuaAbHbie omAOMceHiw na eepxoebnx pen. Eepezoobiü ycmoü pytba Cepent y Xeüife Bild 14. Flussablagerung am Oberlauf der Flüsse. Ufermauer am Oberlauf des Szerencs-Baches bei Hejce A hordalékhozam mérések száma nem olyan nagy, hogy a fent leírt számokat biztosnak fogadhassuk el, de elegendő ahhoz, hogy a tendenciát 15. kép. Több időszakban lerakódott réteges folyóvízi homok Dunaharasztinál a parti dombokban. Teteje futóhomok és löszös homok madár fészkekkel 0omo 15. CAoucmbiü aAAweuaAbHbiü necoK, omAoxceHHbtü e pa3Hbix nepuodax y JJyHaxapacmu e öepeeoebix XOAMÜX. Ceepxy omAaeawmcH nAmyHbi u Aeccoeudmie necKu c ene3daMU nmui; Bild 15. Oeschichteter Flusssand bei Dunaharaszti in den Uferdünen, in mehreren Perioden ábgelagert. Zuoberst Fliesssand und Lösssand mit Vogelnestem