Hidrológiai Közlöny 1959 (39. évfolyam)

2. szám - Öllős Géza: Öntöző és befogadó csatornák hatása a talajvízszint alakulására

Hidrológiai Közlöny 1959. 2. sz. 123 ÖNTÖZÉS G Öntöző és befogadó csatornák hatása a talajvízszín alakulására" ÖLLÖS GÉZA Minden esetben, amikor az ember a természetet és annak jelenségeit a maga érdekeinek megfelelően átalakítani igyekszik, már előre ismernie kell — legalább közelítőleg — a létrejött új folyamatokat jellemző törvényszerűségeket. így az öntözéses gazdálkodás bevezetésével egyidejűleg is ismerni kell az ebből származó terméshozamnövekedés mértékét, ugyanakkor azonban meg kell vizsgálni mindazokat az esetleges káros következményeket, amelyek az öntözővíznek a szóbanforgó területre való rávezetésével és elosztásával előállhatnak. Amint a hazai és külföldi gyakorlati tapasztalatok egyaránt mutatják, öntözésnél az öntözés előtti — vízháztartási szempontból egyensúlyban levő — talajvíz szintje rendszerint többé-kevésbbé megemelkedik. Ha ez az emelkedés egy bizonyos határt meghalad, ennek káros következményei a növénytermesztés szempontjából katasztrofális helyzetet idézhetnek elő : a terület elszikesedik, esetleg elmoesarasodik és így termelésre alkalmatlanná válhat. A talajvíz szintjének jellegzetes emelkedését az öntözés révén a talajba jutó többletvízmennyiség okozza. Ez a többletvízmennyiség a következő részletekből tevődhet össze : a) az állandó és ideiglenes jellegű öntözőcsatornákból történő beszivárgásból, b) a tározóterekből történő elszivárgásból, c) a vízelosztásnál jelentkező elcsurgásból, d) a gyakorlatban jelentkező — öntözővíznormán felüli — öntözővíz mennyiségéből. A vízszín emelkedését a felsorolt tényezőkön kívül — amint tanulmányunkban konkrét adatokkal bizonyítani fogjuk —- sok esetben a befogadócsatornahálózat hidraulikai szempontból nem kielégítő üzemeltetése is döntő módon befolyásolhatja. A számos befolyásoló tényező szerepe következtében a talajvízszínmegfigyelési adatok a legtöbb esetben csak szuperponált hatások eredőjeként kezelhetők. Általános érvényű, szabatos törvényszerűségeket levonni belőlük sok esetben nehéz. A hidrogeológiai viszonyok megismerésének bizonytalan volta az adatok értékelésénél szintén érezteti hatását. Ily módon természetesen a lejátszódó talaj vízmozgás törvényszerűségeinek részletekbemenő megismerése csak korlátozott pontossággal lehetséges. Éppen ezek a szempontok támasztják azonban alá azt a törekvést, hogy meg kell kezdeni hazai viszonylatban is az öntözött területek * A tanulmány az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem I. sz. Vízépítéstani Tanszékén készült. Tanszékvezető : Németh Endre professzor, a műszaki tudományok doktora. Előadásként olhangzott a Magyar Hidrológiai Társaság Mezőgazdasági és Vízgazdálkodási Szakosztályának 1958. december 16-i előadóülésén. alatti talajvízmozgás hidraulikájának módszeres, tudományos alapokon nyugvó kidolgozását. Fontos népgazdasági érdek fűződik ehhez: a következőkben az öntözőrendszerek tervezése a kutatási eredmények birtokában már sok esetben határozottabb, tudományos szempontból is alátámasztottabb módon történhet. Hartyányí László [1, 2], Ubell Károly [3] a közelmúltban megjelent tanulmánya is híven tükrözi azt a tényt, hogy a hazai öntözött területek alatti kisebb-, vagy nagyobb mértékű — azonban folyamatos — talajvízszínemelkedés tudományos szempontból való vizsgálatával behatóan kell foglalkozni. Ez a kutatási munka történhet: tisztán elméleti úton; a valóságban nyert megfigyelési adatok feldolgozása és értékelése alapján ; valamint a laboratóriumi szivárgási modellkísérletezés alkalmazása révén. Tekintettel a szóbanforgó hidraulikai kérdések meglehetősen bonyolult és komplex voltára, a három kutatási irány szoros kapcsolata elengedhetetlen. Kutatásaink célja A vázolt elgondolásnak megfelelően — mint az Öntözési Munkabizottság tagjai — fogtunk hozzá az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetemen Németh Endre tanszékvezető profeszszor, a műszaki tudományok doktorának vezetése alatt álló I. sz. Vízépítéstani Tanszék hidraulikai laboratóriumában az öntözött területek alatti talajvízmozgás hidraulikai kérdéseinek módszeres, részletekbemenő tudományos vizsgálatához. Kutatási munkánkhoz elsősorban laboratóriumi adottságoknak megfelelően a hidraulikus szivárgási modellkísérlet adatait használjuk fel. Az ezúton kapott eredményeink közül jelenlegi tanulmányunkban a következőket kívánjuk röviden bemutatni : a) Egyedül álló öntözőcsatornának a talajvízszínre gyakorolt hatása. b) Több — egymással párhuzamosan haladó —öntözőcsatornának a talajvízszínre gyakorolt hatása. c) Több — egymással párhuzamosan haladó —• öntözőcsatornának beszivárgás szempontjából való egymásrahatása. d) A gyűjtőcsatornák talajvízszínre gyakorolt hatása. e) Befogadócsatornáknak a talajvízszín alakulására gyakorolt befolyása. /) Öntöző- és befogadócsatornák egymástól való távolságának szerepe hidraulikai szempontból. g) Öntöző- és befogadócsatornabeli vízszintek egymáshoz való viszonyának szerepe hidraulikai szempontból. Mielőtt a vázolt kérdéscsoporttal foglalkoznánk, a teljesség érdekében röviden áttekintjük