Hidrológiai Közlöny 1959 (39. évfolyam)

1. szám - Rónai András: Adatok a folyók üledékképző munkájának ismeretéhez

Rónai A.: Adatok a folyók üledékképző munkájának ismeretéhez Hidrológiai Közlöny 1959. 1. sz. 11 11. kép. Üledékképződés a belső ártereken. A lapos területek az év jelentős részében víz alatt állanak. Nagy tiszai ártér Poroszló és Tiszafüred között 0omo 11. HaHocoomAoyiceHue na BHympeHHux noÜMax. noHuvceHHbie Mecma 3amonMHbi eodoü e öOAbuioü uacmu eoda. BoAbiuan noüMa p. Tuccu Mevcdy c. ílopocAO u d. Tuccafpwped Bild 11. Ablagerung in inneren Überscluvemmungsgebieten. Die flachen Stellen Hegen im bedeutenden Teil des Jahres unter Wasser. Grosses Überschwemmungsgebiet der Tisza zwisclien Poroszló und Tiszafüred lálni. Természetesen számolni kell a fúrásminták vételében mutatkozó hibákkal és különbségekkel, az anyag meghatározás és leírás különbségeivel és tévedéseivel; azzal, hogy egyugyanazon környékben az egymásnak teljesen ellentmondó fúrások sokaságát találjuk. Az ellentmondások nem mindig írhatók a megbízhatatlan mintavétel és téves meghatározás számlájára, hanem arra a tényre is, hogy a pleisztocén során egyenetlen felszínt töltöttek fel a helyüket változtató folyók s így egymástól néhány száz méter távolságban a valóságban is adódnak egymástól eltérő rétegsorok. A bemutatott fúrásokat természetesen a legmegbízhatóbbnak és legjellemzőbbnek ítélhetők közül válogattuk össze (11. ábra). Itt kell röviden foglalkozni a folyó hordalékmozgató képességével. A hidrológiai rendszeres mérések sorába az utóbbi évtizedekben világszerte bevonták a folyók hordalékszállítására vonatkozó méréseket is. Nem könnyű ezeket a méréseket módszereikben összehangolni és azokból megbízható és egymással összehasonlítható adatokat kapni. Mégis a magyar folyókon végzett hordalékmérések most már lehetőséget adnak arra, hogy a földtani felszínfejlődés üteméről a folyóvizek által feltöltött területeken legalább vázlatos képet alkothassunk. A fúrások azt tanúsítják, hogy az Alföld belsejében a folyóvízi üledékek nagy része — a Tiszántúlon túlnyomó része — ártereken, időszakos vízállásos helyeken, vagy tavakban ülepedett le, tehát a folyók oldott és lebegtetett hordalékából származik. A lerakott anyag nagy része agyag és iszap, iszapos agyag, iszapos agyagos finom homok. A durva anyag : kavics és durva homok az Alföld peremén rakódott le a peremi siillyedékckbe s az Alföld belsejébe csak egy-egy nagyobb tör12. kép. Pannóniai rétegekre éles határral települt pleisztocén kavics és arra éles határral települő tufamálladékos lejtőiszap. Mezőkövesd, kavicsbánya 0omo 12. ílAeucmotfeHoebie zpaeuü, omAovceHHbie na nanHOHCKue CAOU c pe3K0ü zpaHuifeü u na HUX omAaeawufuecH uAucmue MamepuaAbi c ebieempeHHbiMu mycpaMu. Me3eKeeeiud, rpaeuüHbiü Kapbep Bild 12. Auf pannonische Schichten mit scharfer Abgrenzung gelagerter pleistozáner Kies und auf diesen elenfalls scharf abgegrenzt gelagerter Hangschlamm mit verwittertem Tuff. Kiesgrube bei Mezőkövesd melékkúpon és völgyön át jutott be. Ott is, ahol durva homokot vagy kavicsot találunk az Alföld belsejében, a kavicsos fúrások mellett sűrűn adódnak közvetlen közelben is kavicsot nem harántoló rétegszelvények — mutatván a kavicsnak helyileg korlátozott elterjedését. Egyes nagyobb, mélyen benyúló törmelékkúpok (Sajó) kivételek csak ez alól. Medencéinkbe siető jelenlegi folyóink hordalékának legnagyobb része is oldva és lebegtetve szállított iszap és finom homok. Az eddigi hordalékmórések szerint- a Duna magyaroroszági szakaszán 200—400-szor több lebegtetett hordalékot szállít, mint görgetett hordalékot. Egyedül a Csallóköz nyugati fele kivétel, ahol a lebegtetett hordalék mindössze 10—20-szorosa a görgetettnek. A Tiszánál az arány még túlzottabb. Az északkeleti határunknál belépő Tisza lebegtetve szállított hordalékanyaga 300—400-szorosa a görgetettnek, déli határunknál ez az arány ezerszeres fölé emelkedik. Az oldott hordalékra nem állnak rendelkezésre ilyen rendszeresen megismételt mérések, de tudjuk azt, hogy ez a kategória adja egyes folyóvizek legnagyobb mennyiségű hordalékát. Az 1. táblázatban becsült adatokat közlünk, alább az oldott hordalék kérdésével részletesen foglalkozunk. Ez is igazolja, hogy durva hordalék csak a nagyobb esésű medrekben és a törmelékkúpokon van, a kisesésű folyószakaszok ártereire csak finom üledék jut. Azon korok folyói vízjárásának, amelyekben mai alföldi területeinkre kavics és nagy vastagságban homok került, a maitól nagyon eltérőnek kellett lennie, esésük is jelentősen nagyobb, vízjárásuk szélsőségesebb volt. A horz Vízrajzi Évkönyv 1954., 1955. és Vízügyi Közlemények 1949. évi 3—4. sz., 1951. évi 1. sz.