Hidrológiai Közlöny 1959 (39. évfolyam)

2. szám - Kertai Ede: Folyami vízerőművek általános elrendezésének új irányai

96 Hidrológiai Közlöny 1959. 2. sz. Kertai E.: Folyami vízerőművek elrendezésé 25. ábra. A Trier-vízerőmű (Musel) modellturbinája —- <t>uz. 25. ModeAb mypőuHbi r3C e Tpuepe (Mo3en) Abb. 25. Modellturbine für das Kraftwerk Trier an der Mosel a beruházási költségekét, 8—10 m eséshatárok között, az egységes erőtelepénél [28]. O. Henninger és H. Cristaller [29] megállapítják, hogy nincs számottevő különbség a költségekben. Viszont F. K. McQuerry és W. Leppin véleménye szerint félrevezető az állítás, hogy ennek az elrendezésnek az építési költsége kisebb, mint a konvencionálisé [2], Vegyük ehhez még figyelembe, hogy H. Fentzloff a Lech-erőművekkel kapcsolatban kimutatta, hogy a gépi berendezés csőturbinánál 50%-kal könnyebb, mint Kaplan-txwhiwi esetén. Azt hiszem nem járunk messze az igazságtól, ha mi is azt mondjuk, hogy ez a változat nem jelent lényeges megtakarítást a beruházásban. A legújabb típusú csőturbinával kapcsolatban (körüláramlott generátor az előcsatornában) A. Pfenninger 10—18%-os költségmegtakarítást állapít meg a vízerőtelep összköltségére vonatkoztatva [25], Véleménye szerint ez a következő okokra vezethető vissza : 1. A csigaház elhagyása csökkenti a tengelytávolságot s így a vízerőtelep hossza kisebb lesz. 2. A rövid, erősen bővülő szívócsatorna csökkenti a szélességet. 3. Magasabbra alapozható, mint a függőleges tengelyű Kaplan-turbina. Hasonló eredményre jutott H. Cardinal von Widdern is, aki 15—18%-os megtakarításról ír [30], Részletesen vizsgálja a kérdést K. Böhler a Mosel-vízerőhasznosítással kapcsolatban [26], A Trier-i vízerőművet csőturbinás gáttestbe épített típus szerint tervezték meg (25. ábra). Igen jó összehasonlításra nyújt lehetőséget a Koblenz-i egységes vízerőtelep, amely már 1951 óta üzemben van a Mosel-folyón. Mindkét üzemnél 4 egységről és 380 m

3/sec kiépítési vízhozamról van szó. Az esések is hasonlóak : Koblenznél max 7,0 m, Trier-nél max 7,2 m. A koblenzi vízerőmű teljesítménye 16 MW, évi energiatermelése 65 GWó. Az összehasonlítást a 26. ábrán láthatjuk. Az ábra szerint az alapterületben csaknem 40% megtakarítás érhető el.