Hidrológiai Közlöny 1958 (38. évfolyam)

1. szám - Rónai András: Magyarország talajvizeinek vegyi jellege

IfJf Hidrológiai Közlöny 1958. 1. sz. Rónai A.: Magyarország talajvizeinek vegyi jellege 10. ábra. Magnéziumhidrokarbonátos jellegű talajvíz a Mezőföldön (A jelnagyság kulcsa a 11. ábrán) Abb. 10. Grundwasserproben mit vorwiegendem Magnesiumhydrokarbonat-Charakter aus der Mezőföld Fig. 10. Groundwater samples with prevailing magnesium carbonate content from the Mezőföld \ Az a területfolt, ahol a talajvízben a magnéziumhidrokarbonátsó az uralkodó, nem olyan egyhangú, mint a kalciumhidrokarbonátos vizek világa. Az uralkodó só ionjai mellett többször feldúsul a nátrium, a klorid és szulfát. Jellemzője ezeknek a területeknek az olyan talajvíz is, amelyben 2—3 kation és anion egymáshoz közel azonos arányban van jelen, vagyis többféle só kiegyenlített oldata a víz. Elterjedtségre harmadik helyen a szódás vizeket kell említenünk. A Duna széles síkján a Csepel-sziget és Kalocsa között, a Nagykunságon, a Hortobágy-Hajdúság táján, a Dél-Tiszántúl szikesedő területein a talajvíz uralkodó sója a nátriumhidrokarbonát. A legrosszabb lefolyású, melegnyarú, száraz területek ezek, ahol a talajvíz a mélyen repedezett felszínen át bepárlódik. Az oldatok töménysége alföldi viszonylatban nem szembeszökően nagy, 2—3000 mg/l körül van leggyakrabban. Ennek egyik oka az lehet, hogy a víztartó réteg fölötti szikes záróréteg repedéshálózatában a sók kicsapódnak és a hasadékok falát belepik. Ahol a sziksó a felszíni rétegben nagyon feldúsul, a talajvíz maga kisebb szódatartalmú, viszont másutt a felszínen a szikesedés nem mutatkozik erősen, a talajvíz ugyanakkor nátriumhidrokarbonátban — s egyéb sókban is — gazdagabb lehet. Ilyesféle eredményeket mutattak az Ókígyós körül végzett részletes talaj vízelemzések. A nátriumhidrokarbonátos vizek elterjedési területén egyéb sók is jelentős arányban vannak a talajvízben. A magnézium aránya általában nagyobb és nagy a szulfáttartalom is. Helyenkint sok kloridion is feltűnik az elemzési képben. Szódás jellegű a felszíni vizek közül az alföldi időszakos és állandó tavak vize (Fehér tó) és a meleg, száraz éghajlatú területen levő mesterséges halastavaké (Hortobágy) is. Az Alföld elegyengetett síksági részein a nagy, réti agyaggal fedett fiatal sülyedékteríiletek alatt a szulfátos talajvíz a legelterjedtebb. A Jászságon a magnéziumszulfát van túlsúlyban a talajvíz sói közt. Nagy koncentrációjú keserű víz van itt sokfelé 5—10 000 mg/l oldott sótartalommal. A magnéziumszulfát mellett a konyhasó a másik fontos alkatrész. A Mátra eruptív tömegéből származhatnak ezek az anyagok, felhalmoHC0

3 Na NOj NH^ Székesfehérvár