Hidrológiai Közlöny 1958 (38. évfolyam)

6. szám - Ligetiné, Reviczky Alice dr.: A parádi fürdővízkészítés technológiájának vizsgálata

Jf78 Hidrológiai Közlöny 1958. 6. sz. L.-né, Reviczky A. dr.: A parádi fürdővíz-készítés 7. táblázat Összehasonlító adatok a fürdővíz, a bányakút, a parádi koncentrátum és a recski 6-os ereszke vizének hígítási variációihoz Fürdővíz mg/l Bányakút 4 szeres mg/l Bányakút 5-szörös mg/l Párád 12-szeres mg/l Párád 10-szeres mg/l Recsk 10-szeres mg/l Recsk 8-szoros mg/l Bepárlási maradék . . 2460 3480 2780 3016 3620 2600 3250 Vas (Fe) 12,3 390 295 426 512 158 197 Alumínium (Al) 75 230 185 145 174 134 167 Mangán (Mn) 30 20 15 Arzén (As) 0,08 0,6 0,8 6 7,5 Réz (Cu) 0,8 17 13 4 4,8 24 30 Kalcium (Ca) 87 32,5 39 28 35 Magnézium (Mg) .... 32 28 34 18 22 Szulfát (S()

4) 1360 1950 1560 1850 2220 1680 2100 pH 3,15 2,70 2,80 2,70 2,60 2,90 2,70 Fajsúly 1,0018 1,0028 1,0023 1,0021 1,003 1,0023 1,0025 szegény limonitos kőzetekből komoly timsó kioldást a parádi feltárástól nem várhatunk. A kémiai adatok ismertetése után legyen szabad néhány gazdasági jellemzőt megemlíteni. Egy fürdő kb. 250 liter. Szükséges napi 20 fürdő, azaz havi 500 fürdő, vagyis havi 125 000 liter fürdővíz. Ez a tervezett 12 havi fürdetés esetében 1,5 millió liter fürdővízigényt jelent. A fürdővíz készítéséhez évente egyszer bányásznak követ, majd ezt az áztató medencében hónapokig mállasztják. A fent leírt módon áztatással készítik a fürdővizet. 1955-ben a kőzet kibányászása 25 000 Ft költséget jelentett. Az áztatáshoz sok ipari víz kell s azt a hegyoldalra kell felnyomni. A tárolás során a nagy felületeken (az alsó tóban és felső tóban) történő nyári párolgás okoz komoly vízveszteséget. A felhasznált víz költsége is meghaladja a 25 000,— Ft-ot. A kórház igazgatóságának számításai alapján egy fürdő önköltsége ma 10 Ft, és az SZTK 5 Ft-ot ad egy fürdő után. Többek között ezért is kutat a fürdő vezetősége alkalmas koncentrátum után. Több alkalommal kaptam az Állami Gyógyfürdő Kórháztól idegen helyről származó vízmintát vizsgálatra, hogy megállapítsam, vajon koncentrátumként megfelelne-e. Vizsgálataim azt bizonyították, hogy nem. Recsken és Párádon fajsúly méréssel végigvizsgáltuk a szóbajöhető vizeket, de általában ezek is a beküldött mintákhoz hasonlóan, igen hígaknak bizonyultak. Kivételt képezett a recski 6. ereszke vize, mely koncentrátumként való használatra megfelelőnek látszott. Elemzési adatait a 4. táblázat 7. oszlopa tünteti fel. Az elmondottak alapján a következő fürdővíz készítési lehetőségek adódnak : 1. Továbbra is a parádi kőzetek áztatása és ezekből hígításra alkalmas koncentrátum készítése. 2. A bányakút vizének felhasználása. 3. A recski 6-os ereszke vizének koncentrátumként való felhasználása és hígítása. E három lehetőség feltételei részleteiben a következők : 7. Parádi kőzet áztatása. Az áztatókádak megvannak, a követ a szükségletnek megfelelően bányászni kell. A gyenge minőségű 2, 5, 6. sz. kőzeteket mellőzve, a 7, 8, 9, 10, 11. sz. minták kőzeteiből vegyesen 12 napos áztatással, 20 000 mg/l bepárlási maradékkal rendelkező koncéntrátumot vélek üzemileg elérhetőnek. Ez kb. 8-szorosra hígítható, hogy a mai fürdővíz bepárlási maradékot megközelítsük. Az áztatáshoz szükséges havi 125 q kőzet, illetve 12 500 1 koncentrátum készítendő. Fontosnak tartom annak tisztázását, hogy a pirites timsós tufából, azaz a jó minőségű kőzetből, milyen kitermelés várható meg a bányából, mert a vázlat szerint kevés. 2. A bányakút vízszolgáltatása.A. fellépő igényekhez viszonyítva elenyésző, de beszélnünk kell róla azért, mert ezt a múltban koncentrátumként használták, és így támpontot nyújt az elmúlt évtizedek fürdővizének összetételére. Kb. 5-szörösére hígítható. 3. A recski 6-os ereszke vize. Geológus vélemény szerint a recski kőzetek geológiai és kémiai összetétel szempontjából nem sokban különböznek a parádi bányától. Tehát érthető, hogy a belőlük kicsurgó bányavíz a kémiai jelleget tekintve, azonos a parádival, ha egyes ionok tekintetében, mint pl. az arzén és a réz, különbözik is. A recski bánya főmérnöke napi 5 m

3 koncentrátumot tud a parádi fürdő rendelkezésére bocsátani, ez havi 25 munkanappal 125 m

3, amely kb. 10szerese a szükséges mennyiségnek. Előállítási költség nincs, csak szállítási költség merül fel. Szállítása lajttal megoldható. A hígítás mértéke 10szeres volna. E megoldás esetén a két kis aknát felváltva lehetne használni, illetve tölteni. Töltéskor a pH beállítás, illetve az ezzel összefüggő vas kicsapás a kívánt mértékig az előbb említett laboratóriumi kísérletek alapján nátriumkarbonát vagy nátriumhidroxid adagolásával elvégezhető és a víz néhány napi ülepítés után használható. így elmaradna a két tóban való költséges víztárolás. A kazán korróziója is csökkenne. A gyógytényezőket magában tartó koncentrátum, ha esetleg még hígításra szorul, a fürdőkádban keverednék csak az ipari vízzel. A három javasolt megoldás elemzési adatait a 7. táblázatban mutatom be, a ma használt és az 1,003 t/m

3 fajsúlyú vízre számítva. Ez a táblázat kevés magyarázatra szorul. Itt a mai fürdővizet vettem alapul. Ehhez viszonyítottam a bányakút számított 5-szörös, a parádi számított 12-szeres és a recski 10-szeres hígítását.