Hidrológiai Közlöny 1958 (38. évfolyam)

6. szám - Ligetiné, Reviczky Alice dr.: A parádi fürdővízkészítés technológiájának vizsgálata

Jf78 Hidrológiai Közlöny 1958. 6. sz. L.-né, Reviczky A. dr.: A parádi fürdővíz-készítés található nagyobb mennyiségben. Az elmúlt hó­napok folyamán in vitro is leülepedett az áztatmá­nyokban. A laboratóriumi áztatások pH-ja 4, illetve 7 körül van, ezzel szemben a fürdővízé 3,15, míg a helyszíni koncentrátumoké 2,25 és 2,7 között mozog. Ez utóbbi jelenség magyarázata az, hogy a pirit bomlásakor keletkezett kénsav bele­kerül a fürdővízbe, míg a laboratóriumi áztatásnál a pirit bomlás elmarad. A 2. és 3. táblázat adatai laboratóriumi in vitro áztatások eredményeit adják. Párádon bizo­nyos szempontból mások a körülmények, mint a laboratóriumban. Ott a kőzet nincs aprítva, tehát a kioldás nem lehet tökéletes. Ezzel szemben több hónapon keresztül nyirkosán mállasztják, amely a benne levő pirit bomlását eredményezi. A pirit víz és a levegő oxigénjének hatására oxidálódik. Az oxidáció a következő egyenletek alapján megy végbe : FeS, + 50 2 + 2H„0 = FeS0 4 + 2H 2S0 4 4FeS0 4 + 2H 2S0 4 + 0 2 = 2Fe 2 (S0 4) 3 + 2H 20 Fe 2 (S0 4) 3 + 6H 20 = 2Fe (OH) 3 + 3H 2S0 4 A vasszulfidból víz és oxigén hatására ferro­szulfát és kénsav lesz. A ferroszulfát vízzel hidro­lízis folytán elbomlik kolloid ferrihidroxiddá és kénsavvá. Végeredményben tehát a piritbői tel­jes oxidáció következtében ferrihidroxid és kénsav keletkezik. Az utolsó egyenlet szerint egyensúlyi helyzetnek kellene előállnia, a kénsav azonban eltávozik a rendszerből, részben kimosódás útján, részben azért, mert a környező ásványok elbon­tására felhasználódik. így az átalakulás a felső nyíl irányában teljesen végbe megy. A vörösbarna rozsdaszínű limonit alakjában marad vissza. Az áztatási eredményekben és a Párádról hozott természetes vizekben a bomlás különböző lépcsőit találjuk. A vas a koncentrált vizekben és a bánya­5. táblázat 1955. VII. 24-én Párádon az áztatómedencéből vett minta friss kőzetből 12 napos áz tatás eredménye Koncentrált víz, mg/l Fürdővíz 1955. VII. 24., mg/l Koncentrált víz 10-szeres hígítás, mg/l Koncentrált víz 10-szeres híg. + natr. carb., mg/l Koncentrált víz 10-szeres híg. + natr. hidr., mg/l Bepárlási maradék 44 000' 2460 3620 3450 3240 Vas (Fe) 7 833 12 512 29 49 Alumínium (Al) . . . 2 540 75 174 65,5 77,7 Kalcium (Ca) 386 87 39 46 46 Magnézium (Mg).... 794 32 34 83 39 Réz (Cu) 48 0,8 4,8 4,8 4,8 Arzén (As) 8 0,08 0,8 0,8 0,8 Arzén (As) Számít ott 0,8 0,8 Kálium (K) 1,7 Nátrium (Na) 169,9 Klorid (Cl) 508 Szulfát (S0 4) 22 380 1360 2222 2248 2190 pH 2,25 3,15 2,60 4,8 3,15 Fajsúly 1,033 1,0018 1,003 1,003 1,003 Nátriumkarbonát adagolás 1 liter vízhez 1,4815 g. Nátriumhidroxid adagolás 1 liter vízhez 0,8501 g. 6. táblázat 1955. VII. 24-én Recsken a 6-os ereszkéből vett minta hígítása és kezelése Koncentrált víz, mg/l Fürdővíz 1955. VII. 24., mg/l Koncentrált víz 10-szeres hígítás, mg/l Koncentrált víz 10-szeres híg. + natr. karb., mg/l Koncentrált víz 10-szeres híg. + natr. hidroxid., mg/l Bepárlási maradék 29 500 2460 2600 2592 2520 Vas (Fe) 3 744 12 158 9 20 Alumínium (Al) . . . 1 370 75 134 72 91 Kalcium (Ca) 284 87 28 35 19 Magnézium (Mg) 247 32 18 14 17 Réz (Cu) 242 0,8 24 24 24 Arzén (As) 60 0,08 6 6 6 Arzén (As) Számított Kálium (K) 3,3 Nátrium (Na) 29,7 Klorid (Cl) 113 Szulfát (S0 4) 16 900 1360 1688 1514 1470 pH 2,35 3,15 2,9 4 3,15 Fajsúly 1,020 1,0018 1,002 1,0023 1,002 Nátriumkarbonát adagolás 1 liter vízhez 0,7907 g. Nátriumhidroxid adagolás 1 liter vízhez 0,4272 g.

Next

/
Thumbnails
Contents