Hidrológiai Közlöny 1958 (38. évfolyam)

6. szám - Dr. Hortobágyi Tibor: Vízvirágzás Pöstyénben

Jf76 Hidrológiai Közlöny 19t>8. 6. sz. Dr. Hortobágyi T.: Vízvirágzás Pöstyénben körülményeivel tér el. Míg a pöstyéni szaporodó oculár nagyítás szinte semmitsem mutatott az sejtek általában 2,3 mikron hosszúak és 1,2 mikron alga kis mérete miatt. Megnehezítette a számlálást szélesek, addig a Szovjetunióban leírtak 8,4 mikron a részvevő fajok szokatlan nagy egyedszáma is, hosszúak és 6,3 mikron szélesek ! A leningrádi mert egyetlen csepp merített vízben közel kettőalakok 2,8 pH mellett éltek (5). millió szervezet mutatkozott. Ezt a következő4. Chlorella pyrenoidosa Chik — Fig. 4. — képpen sikerült kimutatnom. A sejtek gömbalakúak, átmérőjük 2,6—3 mikron ; Legelőször azt akartam megtudni, hogy a egyetlen pyrenoidájuk határozottan látszik. A 20X 20 mm-es fedőlemezen, amely alá egy csepp vízvirágzás'kísérő tagja, az alganépesség 0,15%-át merített vizet helyeztem, Zeiss Lumipan mikroszfoglalja le. Nagyobb méretével és gömbalakjával k

óP 40-es objectiv és 10-es ocular használatával az előbbi algától határozottan elkülönül. mennyi látótér van. Ez 7056-nak bizonyult. A 5. Ankistrodesmus setigerus f. minor G. S. következő lépés a 7056 látótér területének a kiWest- Fig. 1-2. - A mindig egyenként élő szamitasa volt. Az eredmeny : 314 mm*. A 20x20 sejtek igen változatos alakúak: csaknem egyenesek, m

m:

e* fe< o

l®™

e

z I

terule

e

i ' H

a

9 f

bbo1 l

e: kissé hajlottak, gyengén S-alakúak, vagy egészen ionjuk a látóterek területét, a 314 mm--t, marad félkörszerűen meggörbülhetnek. Mindig finom tű- 8

6 ™

n í*

1

1^

1, vo

k az egyes koralaku latoterek szerű hegyben végződnek. A sejtek hossza 14-25 f mtkezeseben levő terek területe. Ez a 86 mm mikron, szélessége 1,3-2,8 mikron. Középtájon 193

2 latotérkor területevei egyenlő. Összesen tehát egy nagy pyrenoida foglal helyet, ' a ?

0x2

(l mm-es fedőlemezen 8988 latotérterulet. , , , B , , , ,,,,„,„, , Jiek megfelelő hely van. A vizviragzas legnagyobb, legfeltűnőbb de Következő lépésben azt kerestem, hogy a meglehetősen ritka szervezete : csupán 0,3%-ban merített vízből készí

tett preparatum egy látóterévan jelen a novenyegyuttesben. ben átlagosan menny

i mikroszervezet található. A pöstyéni vízvirágzás kimondottan Ghloro- A Chlorella bacteroidea H o r t..algára vonatkozóan phyceák előidézte vízszineződés, mert a népesség e

z kereken 200 volt, 8988x200 = 1 797 600: 99,95%-át zöldalgák alkották. Mivel a színeződés ennyi Chlorella bacteroidea található egy csepp előidézője tulajdonképpen az igen kisméretű merített vízben. Egy cm

3-ben 28 csép vizet Chlorella bacteroidea Hort., rendkívül nagy helyzehettem eí, így egy liter pöstyéni merített egyedszámmal kellett resztvennie a növényegyüt- vízben tehát tesben. Literszámát az alábbi módon állapítottam ] 797 600x28x 1000 = 50 332 800 000 m

eg- Chlorella bacteroidea. egyed élt. A kísérőszervezetek A Kolkwitz-kamrás eljárást nem alkalmaz- literszámát ezután a relatív quantitativ módhattam, mert a lehető legnagyobb objectiv és szerem révén már könnyen megkaphattam. A vízvirágzás teljes quantitativ képe az alábbi : Schizomycophyta, Chlorobacteriaceae : Tetrachloris inconstans Pascher \ 25 292 864 = 0,05% Chloronostoc abbreviatum Pascher | Chlorophyta, Chlorophyceae : Chlorella bacteroidea Hort 50 332 800 000 = 99 50% Chlorella pyrenoidosa Chick 75 878 593 = 0,15% Ankistrodesmus setigerus f. minor G. S. West • 151 757 186 = 0

,30% Egy liter merített vízben élő mikroszervezetek száma : 50 585 728 643 = 100,00% A bioconozisban egyetlen kovamoszatot, kékalgát, állati szervezetet nem találtam. 1956 szeptemberében ismét Pöstyénben jártam s a medencében a vízvirágzás még mindig tartott. IRODALOM 1. Hortobágyi, T. : Űj eljárás a kvantitatív vizsgálatokban. Nouveau procédé dans les analyses quantitatives hydrobiologiques. — Hidrológiai Közlöny, Budapest, 1949 : 99. 2. Huber—Pestalozzi, 6. : Blaualgen, Bakterien, Pilze. — Das Phytoplankton des Süsswassers. Die Binnengewásser XVI. 1. Stuttgart, 1938. 3. Lemmermann, E.—Brunnthaler, J.—Pascher, A. : Chlorophyceae II.-in Paschers Süsswasser-Flóra 5. Jena, 1915. 4. Skuja, H. : Taxonomie des Phvtoplanktons eniger Seen in Uppland, Sehweden. — Symbolae Botanioea Upsalienses IX. 3. Uppsala, 1948. •5. 0. BH3HaHHHK nplOHOBOflHX BOflOpOCTeíí YKpailHCKOH pcp. Y. npoTOKOBii — KneB, 1953. UBETEHHE BOflbl B IlEllITbEH dp. T. Xopmoöadu B CTATTE ONUCUBAIOTCH AO CHX nop HeH3BecTHbie 0praHH3MbI, BbI3bIBaiOUlHC UBETEHIIC BOAbl. HOBblfi MHKpOopraHH3M, Bbi3biBaiomiiii uBeTeHne BOAW B ÜEUITBEHE Ha3biBaeTCH Chlorella bacteriodea Hort. nova species. Wasserílor in Pöstyén von Dr. T. Hortobágyi Der Verfasser beschreibt ein bisher unbekanntes Lebewesen, das das erwáhnte Wasserblühen verursachte. Der zu diesem Wasserflor führende neue Mikroorganismus erhielt den Namen Chlorella bacteriodea Hort. nova species.