Hidrológiai Közlöny 1958 (38. évfolyam)

6. szám - Ifj. dr. Szabó Zoltán: Felszíni vizeink mikrohordalék viszonyainak meninyiségi változásaiból levonható tanúlságok

Ifj. dr. Szabó Z.: Felszíni vizeink mikróhordalék viszonyai Hidrológiai Közlöny 1958. 6. sz. Jf67 tot kaptam, melyek a legkülönbözőképpen voltak csoportosíthatók és ábrázolhatók. A 781 mintából 10 vízminta élettelennek (antiszaprób-nak) bizonyult súlyos ipari eredetű szennyvíz okozta mérgezés hatására (1,3%). 104 minta (13,3%) pedig nem volt minősíthető (e jellegű volt, episzfalész = = ingadozó, bizonytalan jelentésű görög szó után jelölve). Ennek oka részben árvízhatásban, részben ipari szennyvízhatásban keresendő. A vízminták a következőképpen oszlottak meg : Mintaszám /o Típus Állapot 260 33,3 /S - mezoszapró b Kissé szennyezett 232 29,7 a/S-mezoszaprób Jobban szennyezett " 85 10,9 a - mezoszaprób Erősen szennyezett 58. 7,4 a-mezoszaprób és Erősen szennyezett poliszabrób köztes Túlszennyezeti 32 4,1 pol iszapról) Szennyvízi jellegű 667 10 1,3 antiszaprób (a) 104 13,3 . minősíthetetlen (e) 781 100,(1",, A fenti összeállításból gyakorlati szempontból az olvasható ki, hogy téves az a hitünk, miszerint a hasznosítható felszíni vízkincsünk 80—90%-a tisztának minősíthető ; a helyzet ezzel szemben — sajnos — az, hogy vízkincsünknek kereken csak egyharmada (33,3%-a) az alig szennyezett, kétharmada viszont (66,7%-a) többé-kevésbé komolyan szennyezett állapotú. Ennek oka a különböző (házi, ipari és mezőgazdasági) vízhasználat folytán keletkező változó mennyiségű és töménységű,különbözőszennyezettségű használt víz, azaz szennyvíz kellő tisztítás nélkül történő folyamatos és állandó bevezetése a természetes felszíni vizeinkbe, mint befogadókba. A fenti — már eddig is súlyos — arányszám tekintetében mindaddig csak rosszabbodás várható, amíg nem történik gondoskodás a szennyvízkérdés hazai végleges megoldására, aminek lehetőségei adva vannak. A 667 mennyiségileg is minősített vízminta %-os képét mutatja ábránk. Ha ezt balról jobbra nézzük végig, akkor az elszennyeződés és másodlagos szennyeződés történés folyamata tárul elénk kvantitatív viszonylatban, míg ha jobbról balra tekintjük meg, akkor a felszíni vizek öntisztulás folyamatáról, annak lehetőségeiről kapunk képet. Szembetűnő mindenesetre az is, hogy a 260 tiszta víz típusunkban (az alig szennyezett, f3-mezoszaprób jellegűekben) 90%-ban található többkevesebb (0—20%-ig terjedő) erős szennyeződésre (a-mezoszapróbiára) és szennyvíz jellegre (poliszabróbiára) utaló bioindikátor mikroorganizmus, ugyanakkor az erősen szennyezett vizek 90 mintájának kb. 30%-ában megtaláljuk a tisztavízi szervezeteket is. Ezek a tények a természetes állapot jellemzői, lágyrészt a további öntisztulási folyamatra mutatnak, másrészt az alkalmazkodó képesség és a produkció jelei. Vizeink fenti minősége vízhasználati szempontokból mit mutat ? Vízhasznosítás osztálya Minősítés, jellego Tisztaság %-okban Szennyezettség %-okban Előfordulás, % I. II. III. IV. V. Kissé szennyezett : /3-mezoszaprób Szennyezett : a—/S-mezoszi^jrób ....... Erősen szennyezett: a-mezoszaprób. . . . Túlszennyezett: poli-a-mezoszaprób. ... Szennyvíz ijelleg: poliszaprób és antiszaprób 65— 100 35— 65 20— 35 5— 20 0— 5 0— 35 35— 65 05— 80 80— 95 95—100 33,3 29,7 24,2. 7,4 5,4 . líbből következik, hogy a tényleges vízhasználat eképpen alakul : Vízhasznosítási osztály Ivóvíz Kazán tápvíz Hűtővíz Hal tenyészt és, horgászat Öntözés Ipari vízellátás I. b a a a f b II. na a a a f nb III. na na b k a na IV. na na na nb i na V. na na na na b, i na Jelmagyarázat : a = alkalmas, na = nem alkalmas, i = időszakosan alkalmas, k = kockázatos, b — jelentékeny beruházásokkal járó berendezés és költséges üzemeltetés útján alkalmas, nb = sokkal költségesebb feltételek mellett, mint előbb alkalmas csak, f = feltételekhez kötött (pl Na : Ca aránytól függ).