Hidrológiai Közlöny 1958 (38. évfolyam)

6. szám - Benedek Pál: Eleveniszapos intenzív-szellőztetőszerepe a korszerű szennyvíztisztításban

Jfl8 Hidrológiai Közlöny 1958. 6. sz. The Role of Activated Sludge l'roccsses with High-intensity Aeration Equipment in Modern Sewage Treatment By P. Benedek Part I : Theoretical and Praetical Aspects of High-Intensity Aeration. After reviewing the essential features of the activated sludge process in biological sewage treatment, the most up-to-date high-intensity aeration method is discussed. An explanation is sought for the 8 to 10 times higher capacity as against conventional installations which can be attained without any loss in efficiency. The oxigén supply of the sewage-sludge mix is recognized as the most important factor in the activated-sludge aeration process. The capacity for absorbing oxigén can be increased with paddle-type highintensity aerators — as shown by experiments of Pasveer — by reducing the volume per unit paddle length, by an energetical paddle-action, by installing a hood to guide the foam around the paddle, the main oxigén absorbing agent and, in generál, by every means to promote sudden impact and changes in flow direction. The same aim can be attained with the INKA airbubbler system by introducing under low pressure an increased number of larger bubbles, by eliminating more violent turbulence. By giving a detailed analysis of the above factors, high-intensity aeration is explained on a theoretical basis. Európai szövetség a vizek védelmére (Föderation Europaischer Gewassersehutz = FEG). Ezen a címen alakult meg 1956 őszén — egyelőre 8 ország : Ausztria, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, a Német Szövetségi Köztársaság, Olaszország, Spanyolország és Svájc részvételével — a vízgazdálkodás kérdéseivel foglalkozó nemzetközi szervezetek legfiatalabbika, amely céljául a felszíni és felszín alatti vizek rohamos elszennyeződése elleni küzdelmet tűzte ki. Nyugat-Németországban a rendkívül sűrűn lakott ós erősen iparosodott Rajnavidék vizének elszennyeződése miatt már évekkel ezelőtt szervezetbe tömörültek az érdekeltek (Vereinigung Deutscher Gewassersehutz, VDG) és jól szerkesztett havi folyóiratot is adnak ki. Svájcban is felfigyeltek a vizeket — és elsősorban a tavakat — fenyegető veszedelemre, és ugyancsak társadalmi úton vették fel ellene a küzdelmet a Schweizerische Vereinigung für Gewassersehutz megalakításával. A Rajnát tápláló Bodeni tó harmadik parti államában, Ausztriában, az Osztrák Vízgazdálkodási Szövetség (österr. Wasserwirtschaftverband) foglalkozik — egyebek közt — a vizek védelmének kérdésével. A felsorolt három szervezet közösen rendezte meg ertekezletét az európai vízvédelmi kérdések megvitatására, ós az ott felvetett gondolatok

1 a Magyar Hidrológiai Társaságot sem hagyhatják hidegen. Annál kevésbé sem, mert ha a Rajna mentén érdekelt népek már összefogtak, nem várathat magára sokáig a dunai népek együttműködésének megszervezése sem. Hiszen a Duna limnológiai vizsgálatára alakult nemzetközi munkabizottság, amely idén novemberben immár 3. ülését tartja Bécsben, amúgy is magában egyesíti a dunai országok vízvédelmi kérdésekben érdekelt szakembereinek nagyobb részét, és terv szerint csatlakozik a Nemzetközi Limnológiai Egyesülethez (Societas Internationalis Limnologiae = S1L), vagyis hivatalos jelleget ölt. Az új szövetség a következő veszélyekkel kíván szembenézni : 1. a vizek elszennyeződése — különösen olajokkal és detergensekkel, 2. a vízfolyásokat és a talajvizet fertőző házi- ésutcai szemét, 3. az izotópok térhódítása a gyógyászatban, a kutatásban és különféle műszaki területeken és 4. a folyók kisvízhozamának és a talajvízkészleteknek csökkenése a vízerőhasznosítással kapcsolatos vízátvezetések és a medrek rendezése folytán meggyorsult lefolyás következtében. A Szövetség kötetlen rendben megjelenő Tájékoztató füzetek néven szolgálja az érdekeltek együttműködését, amely általános leírásokon kívül a tárgykörbe vágó jogszabályalkotásról, kutatásokról stb. hoz beszámolókat, könyv- és folyóiratismertetést, valamint híreket közöl. A most megjelent 1. szám

2 többek között beszámol arról a törekvésről, hogy egységes szempontokat állapítsanak meg arra vonatkozóan : miképpen és milyen jellemzők alapján kellene értékelni egészségügyi szempontból a felszíni vizeket, vagy más szóval : milyen tények alapján szabad egy-egy folyószakasz, fürdő vagy strand igénybevételét hatóságilag megtiltani. Eddig Svájcban, a Német Szöv. Köztársaságban, Francia-, Olasz- és Spanyolországban, Hollandiában ésAusztriában intéztek e tárgyban az illetékes szervek körkérdést az érdekelt igazgatási és szakszervekhez. A Szövetség várja a további országok hasonló akcióját, hogy a közeli jövőben Párisba összehívandó értekezlet minél eredményesebb legyen. Kívánatos volna, hogy Magyarország, és különösen „Budapest fürdőváros" is résztvegyen a minősítő szabályok kialakításában. Dr. Lászlóffy Woldemár 1 Europaische Gew&sserschutzprobleme. Föderation Európáischen Gewassersehutz, 1957. — 158. lap. 1 Föderation EuropSischer Gewassersehutz (FEG) : Informationsblatt. Nr. 1., Sept. 1958., Zürich.