Hidrológiai Közlöny 1958 (38. évfolyam)
6. szám - Benedek Pál: Eleveniszapos intenzív-szellőztetőszerepe a korszerű szennyvíztisztításban
Benedek P.: Szellőztető berendezések szerepe a szennyvíztisztításban Hidrológiai Közlöny 1958. 6. sz. Jj53 100 60 20 -cr-sQ. Középértékek sok vizsgálatból 30l s 100-200 mg/L Bűlj 200-300 mg/l BOtf >300 mg/l 120 60 10 1 [perc]_ 10 20 30 40 Szenngvizterhetés: R h [rrf/nap/m 3] 10a ábra. A szellőztetőmedence szennyvízterhelése és a BOI slebontás közötti összefüggés adetmoldi szennyvíztisztító berendezésben [6] 0ue. 10ja. 3aeucuM0cmb Mexcdy HaepyiicenueM cmoHHoií eodbi aspaifuoHHoeo öacceüna u pa3AomernieM BOI s e öBmMO/idcKOM oöopydoeaHuu no OHucmue cmoHHbix eod f6) Fig. 10a. Relation between seicage load and BOD s output for the sewage treatment plánt Detmold (6) 100 20 oö~ • H„~22 — Közepértekek sok vizsgálatból BC! 5 100-200 mg/l B0t s 200-300 mg/L B0! s >300 mg/l ••28>R h<38 7 8 9 10 11 B0l s terhelés:R b [kg/nap/m'J BOI 6 terhelése és a BO elboútás közötti összefüggés a detmoldi szennyvíztisztító berendezésben [6] <J>uz. 1016. 3aeucuMocmb Meitcdy HazpyotcenueM c BOI s aapaifuoHHoeo öacceünau pa3A03icenueM BOI s e damMOAÓCKOM oöopydoeaHuu no oiucmue cmonmix eod Fig. 10b. Relation between BOD b load and BOD s output for the seicage treatment plánt Detmold (6) 6. Megjegyzések a légbuborékokkal történő szellőztetéshez [1, 2, 3] Lewis és Whitman 1924-ben „Principles of Gas Absorption" c. tanulmányban az ún. „folyadékfilm teóriát" vezették be. A teória lényege az, hogy a gáz és folyadék közötti határfelületen vékony film határolja a gázt és másik a folyadékot. Ezeken kell a gáznak áthaladni a „relatíve lassú" molekuláris diffúzió hatására. Az egész felfogás tévesnek bizonyult, semmiféle film nincs és a diffúzió mint láttuk, fordítva arányos az érintkezési idő négyzetgyökével. Az előző téves teórián alapult a kisbuborékos, fenékről történő légbefúvás rendszere. Ámbár igaz, hogy a kis buborék (0,08 cm körüli méret) az oxigént gyorsabban leadja a víznek, a buborék és a víz közötti felületcsere viszont igen lassú, sokkal lassúbb, mint a gyorsan felszálló nagybuborékok esetében. Kísérletek a"zt bizonyítják, hogy az érintkező felületek megújulása kis folyadékoszlop magasság esetén sokkal gyorsabb. Legkedvezőbb 20 cm-ig, 40—150 cm között konstans, 200—300 cm között határozottan lassúbb. Meg kell még itt Charles E. Carver amerikai kutató írása alapján néhány lényeges dolgot említeni. A buborék nemcsak felszállása közben ad oxigént a víznek, hanem a legtöbbet keletkezése pillanatában, valamint amikor a felszínre ér és szétpattan. Az utóbbi hatás azonban csekély. Ha sok levegőt nyomnak a vízbe, a tömeges buborékkal együtt a szomszédos vízrészek is mozgásba jönnek és így az „oldalsó" diffúzió csökken. Ez a jelenség kétségkívül negatíve befolyásolja a később ismertetendő INKA rendszert. A kisbuborékos szellőztetés egyik legnagyobb hátránya, hogy igen nagy az energiaigénye. Sokszor 85%-kal nagyobb, mint a nagybuborékosé. 7. Az intenzív légbefúvásos szellőztetés alapelve Ha növelni akarjuk a levegőfelvételt a folyadékban, a levegő és a folyadék érintkező rétegeit kell kiterjeszteni légáramlás létrehozásával. Mostanáig ez a fenékről történő sűrítettlevegő-befúvással volt megoldva. Ez a megoldás azonban inkább az érintkezési időtartamot növelte meg, nem pedig az érintkező felületet, és ráadásul az elkerülhetetlen áramlási veszteségen kívül a víznyomást is le kellett győzni. Miután az energiaszükséglet közel arányosan növekszik a bevezetés mélységével, tehát kell lenni egy olyan bevezetési mélységnek, amelynél a szükséges energiafogyasztás a legkedvezőbb. Mint tudjuk, már negyedmásodperces érintkezési idő után csak igen csekély oxigénabszorpciónövekmény várható, kézenfekvő a szellőztetendő folyadékrészek gyors megújítása. A Hurd-féle eljárás során az is nehézséget jelentett, hogy az oxigéntartalmat lehetetlen volt a medence minden részében fenntartani, mert a légbevezető diffúzorok a medence egyik oldalfala mentén voltak elhelyezve és bár a légbefúvás által előállt a folyadék hengermozgása, a középső tartályterület sokkal kevesebb oxigént kapott, mint a többi rész. Ha azt akarjuk, hogy ez a „holt-tér" is megkapja a kívánt oxigénmennyiségét, a szükségesnél jóval intenzivebb légbefúvást kell alkalmazni. Az INKA cég rendszere a fenti tapasztalatok alapján készült, vagyis a levegővel az egyes vízrészek éppen csak a szükséges időtartamig érintkeznek, a folyadék keresztirányú áramlása ennélfogva igen gyors és miután a teljes átáramlási keresztmetszetben helyezkedik el a légbefúvó csőr ács, nem marad holttér. 8. Az INKA rendszer ismertetése [5] Mint a 11. ábrán látható, a szellőztetési rendszer egy nagyobb számú perforált csőből álló csőrácsból áll, amely kb. 60—80 cm-rel fekszik a
