Hidrológiai Közlöny 1958 (38. évfolyam)

6. szám - Benedek Pál: Eleveniszapos intenzív-szellőztetőszerepe a korszerű szennyvíztisztításban

•!/.5Jf Hidrológiai Közlöny 1958. 6. sz. Benedek P.: Szellőztető berendezések szerepe a szennyvíztisztításban tésnél fellépő mechanikai hatásokkal. Ez a feltevés azonban teljesen téves volt, mint később erre rámutatunk, tehát az intenzív turbulencia a pelyhek aprításával az iszapra is hasznos, sőt azt kell mondani, hogy egyik okozója a terhelhetőség emelésének. „Intenzív szellőztetés alatt" végül is azt a módszert értjük, mely az „oxigénfelvételi képességet" az energiaszükséglet legkedvezőbb alakulása mellett a maximumig emeli. Ez gyakorlatban ma azt jelenti, hogy 80%-os tisztítási hatásfok- kívánalom esetén a szellőztető medence hasznos m

3ére — az eddigi 0,5—1,5 kg BOI

5 terhelés helyett — 15—20 kg BOI

5 is juthat, de 90—95%-os hatásfoknál is 3—8 kg-ig emelkedhet a terhelés. Ennek a nagy BOI

3 terhelésnek természetesen lényeges következményei vannak, többek között az átfolyási idő percekre való csökkenése. Végül megjegyzem, hogy a szennyvíz adagolása természetesen Gould módszer szerint, fokozatosan megosztva történik. 4. A forgókefés felületi szellőztetés alapelve A Kessener-ről elnevezett szellőztetési rendszer lényegét ismertetem most nagyon röviden, hogy érthető legyen az ebből továbbfejlesztett intenzív forgókefés szellőztetési rendszer. A levegőnek a szennyvízbe való juttatását a klasszikus rendszerek vagy a fenéken bepréselt levegőbuborékokkal, vagy a felületet paskoló mechanizmusok segítségével érték el. Az utóbbi, összefoglaló néven felületi szellőztetőkként ismert rendszerek között a Kessener-féle a medence hossztengelyével párhuzamosan, az egyik oldalfal mentén elhelyezett és néhány centiméterre a vízbe nyúló hengereskefe forgatásával érte le a szellőztetést (2. ábra). A kefe piassava néven ismert természetes seprűanyagból készült, kb 30—40 cm átmérővel, a kefe folyóméterére jutó medenceköbtartalom kb. 10 m

3 volt. A kefe 80—90-et fordult percenként (sőt eleinte még kevesebbet), „nehogy valamiképpen szétroncsolja az eleveniszap-pelyheket". Űgy képzelték, hogy az oxigénfelvételt részben a kefe által végbevitt vizszórás és buborékbevitel, másrészt a vízben keresztirányban létrejövő forgó, hömpölygő mozgás révén előálló felületcsere okozza. A medence középső részébe így elég kevés levegő jutott, bár terelőlap alkalmazásával Kessener ezen igyekezett segíteni. Később a piassavakefét acélkefével cserélték fel és valamivel nagyobb kerületi sebességet adtak neki (3. ábra). Ennél a rendszernél kb. 0,3—0,6 kg/m

3/nap BOI= terhelést alkalmaztak. Régebbi irodalmi adatok alapján és egyéb tapasztalatok híján a Mélyépítési Tervező Vállalat még 1957-ben is ilyen terhelésekkel méretezett. 2. ábra. Eredeti Kessener-féle piassava-kefe \4] 0ue. 2. OpmimaAbHan nuaccaea- lyemica no Keccempy (4) ^ Fig. 2. Originál piassava paddle by Kessener (4) 5. A modern kefés, intenzív-szellőztető berendezés kialakítása Az előbbivel szemben a korszerű kefés, intenzív szellőztető (4—8. ábrák) legújabb típusánál 3. ábra. Modernebb rugóacélból készült kefe Kessener medencéhez [4] <t>uz. 3. LlfemKa, U3eomoeAeHHan U3 öOAee coepeMeHHOÜ npyxcuHHoii cmaAU ÖAH őacceüHa Keccenepa (4) Fig. 3. Paddle made of spring quality steel of more recent design for a Kessener tank (4) I. ábra. Legújabb kefetípus idomacélból. Életkora — a hatásfok növelése mellett — töobszöröse az előző típusoknak Que. 4. Hoeeüuiuű mun iiiemKU U3 copmoeoü cmaAU Fig. 4. Paddle of latest design and made of rolled steel sections. In addition to ensuring a higher efficiency its useful life is several times that of previous types