Hidrológiai Közlöny 1958 (38. évfolyam)

1. szám - Rónai András: Magyarország talajvizeinek vegyi jellege

Rónai A.: Magyarórszág talajvizeinek vegyi jellege Hidrológiai Közlöny 1958. 1. sz. J/.9 túlon feltűnő nagy elterjedésűek a nátriumban gazdag vizek. Uralkodó egyenértékaránya mellett különösen nagy abszolút súllyal szerepel a nátrium a Tiszántúl közepén, a Hortobágy-Kőrös közben, a Kőröstől délre. Elszikesedett és szikesedésre hajlamos (!) löszterületeink ezek (leginkább öntözött területek). Az elemzések nátriumion mennyiségében a kálium is bennfoglaltatik. A kálium azonban rendszerint elenyésző a nátrium mellett. Mégis vannak kivételek. A kálium meghatározására csak kísérletképpen néhány vízmintánál ^ érült sor 1951-ben (Csajághy Gábor elemzései). Ezek a kísérletek azonban azzal a meglepő eredménnyel jártak, hogy talajvizeinkben helyenkint nem ritka az igen jiagy káliumtartalom. Így pl. Nyírbogát község egy kútjában 296 mg/l káliumiont mértek, ugyanakkor a nátrium ionsúlya csak 73 mg volt; Rakamaz község egy kútjában 131 mg/l káliumiont és 87 mg/l nátriumiont, Felnémeten egy kútban 202 mg/l kaliumiont és 66 mg/l nátriumiont, Etyeken 306 mg/l kálium- és 266 mg/l nátriumiont, Jászárokszálláson 456 mg/l káliumot és 630 mg/l nátriumiont mértek. A klorid-ion arányát mutató térkép a Tisza * mentén jelez sötét foltokat. Ezek a foltok nem összefüggőek, hanem szigetek, de a szigetek sűrűsödni látszanak két-három Dny—Ek-i vonalban és nem lehetetlen, hogy szerkezeti magyarázatuk van. A mélységi, konyhasóban gazdagabb vizeknek a talajvízzel való nagyobb arányú keveredését jelezhetik a felszín közelében. A talajvízkutak vízében a Tiszántúlon több helyen mértek a közepes hőmérséklettől eltérő néhány fokkal magasabb hőmérsékletet olyan mélyebb kútakban is, ahol a nagyobb felmelegedés nem származhatott a felszíni besugárzás különbségeiből, ami szintén mélyebb vizek erőteljesebb felfelé szivárgására vall ; ezeknek pontosabb értékelése még nem történt meg. A szuífáttérkép az építkezések szempontjából fontos. Az első, ami feltűnő rajta, hogy nem alakulnak ki nagyobb régiók, ahol fokozatosan és általánosan növekedik aránya. Igen nagy és igen kis szulfáttartalmú vizek találhatók egymás közelében, ami helyi hatásokra mut&t. Talán csak tőzeges területeink és néhány apró mocsaras folt jelentkezik egységesebb szulfátban gazdag vízzel. A bemutatott analitikus és területfoltos térképek, gyors, jó áttekintést adnak, de igen sokszor a tájékoztatás elnagyolt. Ha nincs elegendő elemzésünk, nehéz összefüggő képet rajzolni az adatokból, mert egymástól nagyon különböző értékek szerepelhetnek egymás szomszédságában. A nagyobb területekről vett kevés minta tehát véletlent, vagy éppen ritkaságot fejezhet ki. Az egyes ionok uralkodó súlyaránya is sokféle lehet. 30—40%-tól 100%-ig változhatik az egyenértékszázalék ahhoz, hogy valamelyik ion a többi között az első helyre kerüljön. 1955 nyarán a Földtani Intézet egy csoportja 10 000-es méretű részletes földtani térképezési végzett a Tiszántúl déli felén Szabadkígyós környékén. 25 km

2-nyi területen több mint 126 fúrásban és 237 talajvízkútban figyelték a talajvíz5. ábra. Talajvízminták szulfáttartalma az Alföldön Abb. 5. Sulphatgehalt Fig. 5. Sulfate content of groundwater samples in the Oreat Plain Méret- 0 50km i k i i á t JELMAGYARÁZAT + 300 < mg szulfótion Hit. vízben -H- 600< mg szút fótion Hit vízben •Hf 900 < mg szutfotion Hit. vízben A szút fótion uralkodó az anionok között