Hidrológiai Közlöny 1958 (38. évfolyam)

6. szám - Szakváry Jenő - Szitkey László: A hazai törpevízművek ismertetése

Szakváry J.—Szitkey L.: A hazai törpevízművek ismertetése Hidrológiai Közlöny 1958. 6. sz. JfJf3 1. táblázat Összesített megyei adatok és azok értékelése Megye Törpe vízművek száma Ellátott lakosság (fő) Összes víztermelés m

3/nap Tároló térfogat (m») Vízhálózat hossza (km) Közkifolyók Házi bekötések Gépi Grav. Napi fejadag (l/fő) Tározó térf. %-a 1 közkifolyóra eső ellátott 1 ellátottra eső csőhossz (fm) Megye Törpe vízművek száma Ellátott lakosság (fő) Összes víztermelés m

3/nap Tároló térfogat (m») Vízhálózat hossza (km) Közkifolyók Házi bekötések víztermelés (db) Napi fejadag (l/fő) Tározó térf. %-a 1 közkifolyóra eső ellátott 1 ellátottra eső csőhossz (fm) Megye Törpe vízművek száma Ellátott lakosság (fő) Összes víztermelés m

3/nap Tároló térfogat (m») Vízhálózat hossza (km) száma (db) víztermelés (db) Napi fejadag (l/fő) Tározó térf. %-a 1 közkifolyóra eső ellátott 1 ellátottra eső csőhossz (fm) Baranya . . Bács Békés ... Borsod .... Csongrád . . Fejér Gvőr Hajdú .... Heves . . Komárom . Nógrád . . . Pest Somogy . . . Szabolcs . . Szolnok . . . Tolna Vas Veszprém . Zala 16 32 31 35 378 23 20 16 19 14 8 42 3 154 48 5 32 12 7 900 37 250 30 760 23 280 180 780 25 840 6 740 11 530 14 950 13 340 5 070 32 100 460 90 900 30 770 3 470 24 350 4 720 545 2 772 1 207 1 730 25 706 2 806 722 370 1 765 1 507 382 2 763 43 5 830 2 534 272 3 330 496 410 78 140 802 29 990 173 536 344 552 600 51 121 573 80 1118 268 20,0 57.0 44.8 66,5 376,0 51,5 11,8 7,7 35,3 29,3 21,0 65.1 1.7 167,8 50.9 8.8 83,5 19,5 50 153 114 234 883 163 44 20 135 87 79 247 3 315 215 26 232 53 175 2 025 337 488 12 301 809 74 130 288 344 198 1 305 10 4 484 291 168 984 209 12 11 4 21 10 22 12 2 9 8 4 10 3 13 18 5 25 11 2 21 27 14 366 1 8 14 10 6 4 32 141 30 7 1 69 74 39 74 137 109 107 24 118 114 75 85 94 65 83 79 137 104 75.0 2,8 11,6 46,5 0,11 35.1 24,0 30,5 22,8 144,0 21,7 119,0 2,0 22,5 29,5 33,4 54,0 140 178 260 88 132 134 136 510 96 133 51 104 »136 217 137 133 84 69 2,53 1,53 1,46 2,85 2,1 1,98 1,75 0,67 2,35 2,20 4,15 2,03 3,70 1,85 1,67 2,52 3,40 4,15 Összesen . . 888 544 210 54 780 6865 1118,2 3053 24 620 202 684 100 12,5 137 2,05 Az összeállításból kimaradtak a HM vízműlétesítményei, amelyek rendszerint egy zárt egység vízellátását szolgálják, jellegüknél fogva elsősorban épületeket látnak el, továbbá víztermelésüknek csak egy részét használják fel ivóvízként. Az állami gazdaságok, a községek külterületén és határában fekvő termelőszövetkezetek törpevízművei vagy már nem is kerültek felvételre, vagy az összeállításból kimaradtak, mert itt elsősorban az állatok itatása, öntözés a fő cél, a lakosság vízellátását csak kisebb mértékben szolgálják. Az összeállításból kimaradtak a MÁV önálló vízművei, mivel ezek az állomások kismértékű ivóvízfogyasztása mellett elsősorban az üzemi vízellátást szolgálják. Azokon a településeken, ahol az ivóvízfogyasztás mennyiségétől egyértelműen le lehetett választani a nem helyi szükségletre termelő és nem helyi szükségletet ellátó ipar vízfogyasztását, ott a víztermelés, tárolótér, vízhálózat adatai — szükség szerint — módosításra kerültek. Olyan településeknél — főleg Békés, Csongrád, Pest, Szolnok megyék területén —, ahol sok pozitív kútra telepített körzeti gravitációs vízelvezetés van, egy önálló egységként szerepel minden hálózatilag külön működő vízelvezetés, független attól, hogy ilyen rendszerbe esetleg több víztermelőhely dolgozik. Ugyanez az elv érvényesült más víztermelőhely létesítményekkel rendelkező egyéb törpevízművek esetében is. . Néhány esetben a MÁV, TSz, vagy bányaüzemre rákötött lakónegyed vízellátását is feltüntettük a törpevízművek kimutatásában. 1957. év végén néhány törpevízmű még nem lépett ugyan üzembe, de közeli üzembehelyezésük várható, ezért ezeket a felmérés összeállításába besoroltuk. Az összeállításban nem szereplő kisebb vízművek, a törpevízművek fogalmi körének elhatárolása folytán a kis — közép — és nagyvízművek felsorolását és ismertetését tartalmazó tanulmányban szerepelnek. A törpevízművek fogalmi és annak alapján gyakorlati elhatárolása nem volt könnyű feladat és bizonyos mértékben önkényes besorolás vált szükségessé. A törpevízművek 85%-ban mélységbeli, 10%-ban felszínközeli,1,5%-ban bányavizeket és 3,5%-ban talaj- és felszíni (Sárospatak és Bázakerettye) vizeket hasznosítanak. Vízszolgáltatások módja a) Gravitációs üzem A vízelvezetések (körzeti vízellátó művek) pozitív artézi kutak vizét gravitációs úton vezetik az utcai közkifolyókhoz és házi bekötésekhez. Ilyen vízszolgáltatási mód országos átlagban a kis vízellátó művek 70%-ánál van. A törpevízműves ellátás esetén a természetes források hasznosításakor ugyancsak gyakori a gravitációs üzem. A felmérés alapján a 68 db forrásfoglalás közül 37-nél gravitációs vízszolgáltatás van (54%). A törpevízműveknek és körzeti vízellátó műveknek együttesen 77%-a működik gravitációsan. b) Gépi üzem A gépi üzemben — a felmérés szerint — az 1 m

3 vízre eső kWó fajlagos áramfogyasztás nagyon tág határok között ingadozik. Á nagy fajlagos fogyasztás különösen a bányavízhasznosí-