Hidrológiai Közlöny 1958 (38. évfolyam)

6. szám - Nagy László: A talajhőmérséklet idő- és mélységszerinti változások jellemzése

Nagy L.: A talajhőmérséklet változásai Hidrológiai Közlöny 1958. 6. sz. Jfl9 egyszer (14 órakor) 50, 100 (helyenként 150 cm) és 200 cm mélységben. Budapesten a Meteorológiai Intézet kertjében 300 és 400 cm mélységben is mérik minden nap 14 órakor a hőmérsékletet. 20 cm mélységig üveghőmérővel, nagyobb mélységben „Lamont-szekrénnyel" történik a hőmérséklet mérése. A mérési eredmények a Meteorológiai Intézetben megtalálhatók. Ha a kapott hőmérsékleteredményeket az idő függvényében ábrázoljuk (1. ábra), azt tapasztaljuk, nogy a napi ingadozás helyett jó közepes értéket ad számításainkhoz az ötnapos középérték. Az ötnapos középértékek ábrázolása (2., 3., 4. ábra) azt bizonyítja, hogy a hőmérséklet minden vizsgált mélységben hasonló jelleggel évenként periodikusan változik. Minél mélyebben vizsgáljuk a talaj hőmérsékletét, annál kisebb lesz az amplitúdó a tengelyként elfogadott évi középhőmérséklethez képest. | 4*1 *f A felszíni hőmérsékletváltozás, kis késleltetéssel, 50 cm mélységben még könnyen felismerhető. Egy méter mélységben a felszíni hőingadozás csak huzamosabb ideig tartó felmelegedés vagy lehűlés után jelentkezik 5—6 nap késéssel. Nagyobb mélységben a felszíni ingadozások alig, vagy egyáltalán nem jelentkeznek, csak a nyári felmelegedés és a téli lehűlés észlelhető. A késleltetés 4 m mélységben eléri a 40—50 napot is, ami azt jelenti, hogy az augusztusi kánikula hatása ezen a szinten csak októberben jelentkezik, természetesen erősen csökkent mértékben. Ha a havi középhőmérsékleteket vizsgáljuk (5. ábra), megállapíthatjuk, hogy a görbék máisokkal kiegyenlítettebbek. Szinte látni lehet az évszakokat, a felmelegedő tavaszt, a meleg nyarat, a lehűlő őszt és a 0 C°-hoz közel álló telet. A görbék lefutása itt már egészen szabályos. A 4 m mélységben mért pontok összekötéséből szabályos sinus görbét kapunk. Megfigyelhetjük, hogy a görbesereg sokkal zártabb, s hogy április végén és október vége felé a vizsgált mélységekben közel azonos a hőmérséklet. Egy-egy vizsgált időszakban a változások azonos jellegűek. 2. A talajhőmérséklet változásainak jellemzése A fentiekben ismertetett hőmérséklet-ingadozás kétfajta vizsgálatot tesz szükségessé. Az egyik a hőmérsékletváltozás vizsgálata a mélység függvényében (a mélységgel fordítva arányos amplitúdó változás), a másik pedig a hőmérséklet-ingadozás vizsgálata az idő függvényében, a mérhető maximumok segítségével. a) Hőmérséklet-ingadozás a mélység függvényében A napi hőmérséklet-ingadozás nem hat le 50 cm-nél nagyobb mélységbe. Bajorországban a hazai viszonyoktól eltérő körülmények között Geiger egy meleg, szélcsendes nyári napot vizsgálva, arra a következtetésre jutott, hogy a déli órákban mért legnagyobb besugárzás sem hat le félméternél mélyebbre (6. ábra c görbe). Az a) t[C] 30MÁRC/US ÁPRILIS MÁJUS JUNIUS JÚLIUS AUGUSZTUS \SIEPTEMBElA OKTÓBER NOVEMBER DECEMBER JANUÁR | FEBRUÁR 2. ábra. A Budapesten (Meteorológiai Int.) mért talajhőmérséklet ötnapos középértékei (0,0—4,0 m-ig) 1954. Abb. 2. In der Wetterwarte Budapest gemessene Fünftagemittel der Bodentemperatur im Jahr 1954 (0,0 bis 4,0 m tief) Fig. 2. Observed five-day soil-temperature averages from 0,0 to 4,0 m depth in 1954 at Budapest (Meteorological Institute)