Hidrológiai Közlöny 1958 (38. évfolyam)

6. szám - Öllős Géza: Lengyelország távlati vízgazdálkodásáról

Hidrológiai Közlöny 1958. 6. sz. Jfl3 A tanulmányúti beszámoló Lengyelország távlati vízgazdálkodási tervét ismerteti. Tekintettel arra, hogy hazánk adottságai sok tekintetben hasonlóak a lengyel viszonyokhoz, a beszámolóból sok tanulságot vonhatunk le. Lengyelország távlati vizgazdálkodásáról ÖLLŐS GÉZA 1958. év júniusában a Magyar Tudományos Akadémia VI. Műszaki Osztályának megbízásából lengyelországi tanulmányutamon alkalmam nyílt megtekinteni a lengyelországi vízépítési laboratóriumok kutatásait. Ezenkívül megismertem több város vízellátási rendszerét, továbbá Lengyelország távlati vízgazdálkodási terveit. A jelenlegi ismertetés erre az utóbbira terjed ki. Minthogy Lengyelország és Magyarország vízgazdálkodási élete sok tekintetben közös sajátudományos kutatási munkákban is szakadások következtek be. Ezzel magyarázható az, hogy Lengyelország még ma sem rendelkezik a mezőgazdaság, a városok, az ipar, az energetika stb. pontos távlati fejlesztési tervével. Minden nehézség ellenére azonban a lengyel vízügyi szakemberek összeállították az ország — 1975-ig terjedő — nagyobb szabású távlati vízgazdálkodási terveit. Ennek a tervnek főbb adatai és irányvonalai a következőkben foglalhatók össze. 1. tcép. Pomerániai tavak jellegzetes vidéke — &omo 1. XapaKmepHbiü Kpaü noMepaHCKUX 03ep Bild 1. Charakteristische Seenlandschaft in Pommern tosságokat mutat, ezért egymás vízgazdálkodási életének a megismerése — a következtetések és tanulságok levonása érdekében — különösen célszerű. Az ismertetés elsősorban A. Tuszko professzor adataira [1] támaszkodik. A tervszerű vízgazdálkodás megvalósítása és annak folyamatos irányítása az ország természeti adottságaitól, éghajlati, topográfiai, geológiai, gazdasági és társadalmi viszonyaitól függ. A vízszükségletek és a készletek felmérésének módszerét és pontosságát ugyanakkor alapvetően befolyásolják a természeti erők törvényszerűségeit feltáró tudományos eredmények, továbbá a rendelkezésre álló statisztikai adatok, azok megbízhatósága és a hozzájuk tartozó megfigyelési időszak terjedelme. Lengyelország helyzete a távlati vízgazdálkodási tervek kidolgozása szempontjából nem mondható könnyűnek, mert az utóbbi évtizedek alatt a háborús viszonyok következtében egymást követték az alapvető gazdasági változások, amivel egyidejűleg természetesen a Népesség Az összlakosság 1950-ben 25 millió, 1955-ben 27,5 millió. Európában a második világháborút követő időszakban Lengyelország rendelkezik legnagyobb természetes népszaporulati mutatóval (1955-ben 19%). A várható népesség 1975-ben 38,1 millió. Csapadék és vízkészlet Lengyelország a Szarmata-síkság területén fekszik, ezért éghajlatát az óceáni és a kontinentális éghajlati viszonyok egyaránt befolyásolják. Ennek következménye az időjárás gyakori váltóZclScL, cl hőmérsékleti ingadozások és a légköri nyomások változékonysága. A csapadékeloszlás egyenlőtlen. A lengyel alföldön 450—550 mm, a Tátra-vidékén 800—1500 mm évenként. Csapadékban és vízkészlet tekintetében leggazdagabb a Kárpátok és a Szudéták vidéke, valamint az ország ÉK-i részében levő Mazuri tavak és az ÉNY-i részében levő Pomerániai-tavak vidéke.