Hidrológiai Közlöny 1958 (38. évfolyam)

6. szám - Kertai Ede: Vízfolyások vízerőkészletének fokozottabb kihasználása

Kertai E.: Vízfolyások vízerqkészletének kihasználása Hidrológiai Közlöny 1958. 6. sz. 1^01 letben, vagy a kerület fejlődését ösztönző vízerőmű esetében 25 évet vesznek figyelembe [10]. Azért is indokolt a kiépítési vízhozamnak az ilyen mértékig való túlméretezése, mert a vízerőművek később rendszerint nem bővíthetők, s mert a gazdaságossági körülmények ezt előbb-utóbb indokolják, ezt némileg már előre figyelembe veszszük. A továbbiakban egy folyami vízerőmű példáján mutatom be, hogy milyen módon értelmezem a kiépítés mértékének a meghatározását, ezzel a kettős korlát módszerével. Ennél a példánál a gazdaságossági vizsgálat módszeréül a többletberuházások megtérülésének módszerét, és a gazdaságosság mérőszámául a megtérülési időt választom. Meg kell azonban állapítanom, hogy más mérőszámokat is figyelembe lehet venni, nemcsak a vitatott megtérülési időt. Pl.: vizsgálhatjuk a beruházások által elért devizamegtakarítások mutatószámának a változását a kiépítés mértékének a függvényében és az erre a célra megállapított g

ü, vagy g

n korlátainak figyelembevételével határozhatjuk meg a kiépítés mértékét. 51. A kettős korlát módszerének alkalmazása A 9. ábrán egy folyami vízerőmű kiépítési vízhozamának a meghatározását mutatom be kettős korlát alkalmazásával, ahol a duzzasztási szint már rögzített. Az ábrán a vízhozamok tartósságát a T jelű görbe, az évi energiamennyiség változását a kiépítési vízhozam függvényében az E jelű görbe, míg a beruházási költségek növekedését a K görbe ábrázolja. A k

v görbe a vízerőmű termelési egységköltségének és a kiépítési vízhozamnak az összefüggését adja meg. Ezek után különböző kiépítési vízhozamot^ feltételezve összefüggés figyelembevételével megszerkesztettem a megtérülési idő változását a kiépítési vízhozam függvényében. A képletben k a helyettesítő import áram egységköltségét jelenti. A tt görbe közepes megtérülési időket ad, tehát a teljes beruházás és a teljes energiamennyiség figyelembe vételével. Ha közepes megtérülésre 5 évet ír elő a népgazdaság, akkor amint az ábrából kitűnik a görbe lapossága miatt az ehhez tartozó kiépítési vízhozamot grafikusan nehezen határozhatjuk meg. A számításból megállapítható azonban, hogy az 325 m

3/s. A hasznosított energia mennyisége 63 mió kWó. Megszerkesztettem ezután a növekmény beruházások megtérülési görbéjét is (t

n) a tn =

(k-h)

E [év

] összefüggés alapján. Ha most már a növekmény beruházások megtérülési idejének korlátjául 10 évet szabunk meg, akkor ezzel a sokkal meredekebb t

n görbét elmetszve 425 m

3/s-os kiépítési vízhozamot kapunk eredményül és a megtérülési időben tett engedmény révén további 10 mió kWó energiamennyiséget hasznosíthatunk. Ezen a módon tehát nemcsak azt a technikai előnyt érjük el, hogy a kiépítési mértékét határozottabban jelölhetjük ki, hanem — ami ennél természetesen sokkal lényegesebb — több, mint 15%-kal megnöveljük a vízerőmű energiatermelését úgy, hogy a többletenergia gazdaságossága tűrhető mértékű, vele együtt a teljes energiatermelés gazdaságossága pedig a megengedett értéken belül mozog. A példában a vízerőmű teljes K

v beruházási összegének megtérülésével számoltam. IRODALOM [1] Bojárski, W A vízerőművek gazdaságosságának kérdései az Állami Gazdasági Tervbizottság új irányelveinek tükrében. Gospodarka Wodna, 1956. 12. [2] Dabrowski, K. : Problem rodziatu nakladów w inwestyejach wodnyeh wielozadaniowych. Gospodarka Wodna, 1958. 1. [3] öidroprojekt, Moszkva: Vízerőművek tervezésénél alkalmazott energiagazdasági számítások módszere és normái. 1957. [4] Hock K. : Vízerőink gazdaságossága. Vízügyi Közlemények, 1948/2. Első korlat teljes öeruházősra t

t Második korlát növekmény-beruházásra: t„ (k

h-k

v)E AK

V "(k

h-k,)tE [év] <5 év [év] <10év 9. ábra. Folyami vízerőmű kiépítési vízhozamának meghatározása, kettős korlát alapján Abb. 7. Ermittlung der Ausbauuxtssermenge von Flusskraftwerken auf Grund zweier Schwellenwerte Fig. 7 Determination of the plánt discharge capacity for run-of-river development with regard to the double limit [m'/sec]