Hidrológiai Közlöny 1958 (38. évfolyam)
6. szám - Kertai Ede: Vízfolyások vízerőkészletének fokozottabb kihasználása
JfOJf Hidrológiai Közlöny 1958. 6. sz. Kertai E.: Vízfolyások vizerőkészletének kihasználása 1. táblázat Magyarország elméleti vízerőkészlete Tab. 1. Der tlieoretische Wasserkraftvorrat Ungarns — Table I potential water power in Hungary A vízfolyás megnevezése Teljesítmény MV Energia, millió kWó A vízfolyás megnevezése Tt Tso Et ^50 1 A Duna, mellékágaival együtt Dráva Mura Sió Kapós, a Baranya patak beömlósétől a torkolatig. . Zala, a Zalaegerszegi vízmércétől a torkolatig Ipoly Tatai folyó a Nagytótól a torkolatig Lajta 684,8 118,3 19,7 3,0 0,7 2,4 8,4 0,4 32,4 1,4 637,3 91,7 15,3 1,9 0,5 1,0 2,4 0,3 37,0 1,2 347,7 43,8 6,3 0,2 0,1 0,1 0,3 0,1 14,0 0,7 413,3 5 999,2 1 036,1 172,7 26,0 6,1 20,9 73,9 3,8 284,1 12,5 4951,1 698,5 114,5 13,1 3.7 6.8 16,4 2,0 274,2 9,4 2999,7 377,6 54,1 1,6 1,0 1,1 2,9 1,1 120,9 5,9 A Duna és mellékvizei összesen 871,5 788,6 347,7 43,8 6,3 0,2 0,1 0,1 0,3 0,1 14,0 0,7 413,3 7 635,3 6089,7 3565,9 Tisza Maros Kőrösök Zagyva, a Tarna beömlósétől a torkolatig Hernád Bársonvos Bódva Kraszna Szamos 146,5 10,4 9,4 0,8 19,9 18,3 1,8 2,8 0,2 14,0 96,2 7,5 5,5 0,3 13,2 14,1 1,4 1,7 0,1 9,4 37,7 5,1 1,4 0,0 2,8 4.1 1.2 0,1 0,1 3,1 1 283,1 91.4 82.5 6,6 174,7 160,2 15,4 24,4 1,4 122,4 715,3 60,6 39.0 2,1 88.1 95,7 11.7 10.8 0,9 65,8 325,4 43,7 12,0 0,2 24,7 35,& 10,5 0,7 0,6 27,2 A Tisza és mellékvizei összesen 228,4 151,8 56,4 1 999,7 1107,5 487,0 Kis vízfolyások 53,9 46,0 13,2 448,0 335,4 116,4 Magyarország összesen 1153,8 986,4 482,9 10 083,0 7532,6 4169,3 energia értékekkel nemcsak hogy nem kapunk teljes képet az ország vízerőkészletéről, de az nem felel meg a mai gazdaságossági értékelésnek sem. 232. Az elméleti teljes (totális) vízerőkészlet Bár — mint ahogy azt dr. Mosonyi Emil idé" zett tanulmányában is megállapította — a legnagyobb árvízhozamhoz tartozó elméleti teljesítmény alapján meghatározott és a vízfolyásban rejlő potenciális energia felső határát jelentő Em&xmeghatározásának közvetlen gyakorlati jelen[•/.] [nap] 1900 tf-i " 1020 30 40 50 60108090100200300365 1910 2.3. Uzembehe/yezes eve 1920 1930 1940 —I 1 . '— 1950 i 1960 i 5. 6. 1. Rheinfelden l. Augst-Whyleii 3. Laufenburg 4. Egtisau 5. Ryburg-Schwőrstadt 6. A/bbruck-Oogern 7. Reckingen 6. Birsfefden 2. ábra. A kiépítési vízhozam változása a Rajnán Abb. 2. Entwicklung der Ausbauwassermengen am Rhein Fig. 2.Changes in the utilized discharge (plánt discharge capacity) on the Rhine River tősége nincs, az EGB Villamos Energiaügyi Bizottsága ismét foglalkozik azzal a gondolattal, hogy az egyes országok elméleti vízerőkészletének jellemzésére bevezesse az összes vízmennyiségre vonatkozó, vagy másképpen totális elméleti vízerőkészlet értékét. A vízfolyások teljes (totális) elméleti vízerőkészletét a Tt 9,8 -Qi- -H (kWó) illetőleg a Et = 8760 • Tt (kWó) képletből lehet számítani, ahol Tt az évi közepes teljesítményt, Et pedig a teljes elméleti vízerőkész letet jelenti. A Qk a vizsgált folyószakasz hosszú időszakra vonatkozó közepes vízhozama (Qk = = KÖQ) m 3/s-ban, H pedig a Qk közepes vízhozamnál kialakuló vízszintből megbatározott esés. 233. Az elméleti vízerőkészletgörbe Véleményem szerint a leghelyesebben akkor járunk el, ha a vizsgált vízfolyás (ország) vízerőkészletét a lefolyásra kerülő különböző tartósságéi vízhozamokhoz tartozó energiakészletek görbéjével és nem egyes jellemző értékeivel adjuk meg. 234. Magyarország elméleti vízerőkészletgörbéje Ezt a görbét Magyarországra vonatkozólag — egyelőre csak 3 adat figyelembevételével (E 9 5, o, Et) — meghatároztam és a 3. ábrán mutatom be. Az ábráról leolvashatjuk
