Hidrológiai Közlöny 1958 (38. évfolyam)
5. szám - Dr. Donászy Ernő: Bioklíma tanulmányok a Szelidi tavon
Dr. Donászy E.: Bioklíma tanulmányok Hidrológiai Közlöny 1958. 5. sz. 395 Március : Colacium vesiculosum (Eu), Dictyosphaerium pulchellum var. minutum (Chl), Ankistrodesmus falcatus var. acicularis (Chl), Synedra pulehella (Ba), továbbá Brachionidák, Chydorus sphaericus (Cl), Acanthocyclops vernalis (Co), továbbá különböző fejlettségű Naupliuslárvák. Április : Colacium vesiculosum (Eu), Dictyosphaerium pulchellum var. minutum (Chl), Ankistrodesmus falcatus var. acicularis (Chl), Synedra pulehella (Ba), továbbá Brachionidák, Chydorus sphaericus (Cl), Acanthocyclops vernalis (Co) és Nauplius lárvák. Május : Colacium vesiculosum (Eu), Ankistrodesmus falcatus var. acictdaris (Chl), Tribonema vulgare (Xa), Cyclotella meneghiniana (Ba), továbbá Brachionidák, Diaphanosoma brachyurum, Acanthocyclops vernalis és Nauplius lárvák. Június : Colacium vesiculosum (Eu), Oscillatoria limnetica (Cy), Campylodiscus clypeus (Ba), Synedra pulehella (Ba) továbbá Brachionidák, Diaphanosoma brachyurum, Acanthocyclops vernalis és Nauplius lárvák. Július : Lyngbya limnetica (Cy), Stichococcus minor (Chl), továbbá Bracchionidák, Acanthocyclops vernalis és Nauplius lárvák. Augusztus : Oscillatoria limnetica (Cy), Synechocystis salina (Cy), Chaetoceros muelleri (Ba), továbbá Brachionidák, Diaphanosoma brachyurum, Acanthocyclops vernalis és Nauplius lárvák. Szeptember : A szeptemberi fitoplankton még nem ismeretes, a zooplanktont Brachionidák, Diaphanosoma brachyurum, Acanthocyclops vernalis és Nauplius lárvák jellemzik. Október: Colacium vesiculosum (Eu), Synechocystis salina (Cy), Chaetoceros muelleri (Ba), továbbá Brachionidák, Diaphanosoma brachyurum, Cyclops vicinus, Acanthocyclops vernalis és Nauplius lárvák. November : Synechocystis salina (Cy), Chaetoceros muelleri (Ba), továbbá Brachionidák és Nauplius lárvák. December : Synechocystis salina (Ca), Cyclotella meneghiniana (Ba), továbbá Nauplius-lárvák ; a zooplnakton teljesen elszegényedik. Bioklimatológiai szempontból a Szelidi tóra a következők jellemzők a benépesedés dinamikájában : 1. Tavasszal a Chlorophyták tömeges elszaporodása, augusztustól kezdve eltűnése, illetőleg egyes fajok szórványos előfordulása. 2. Nyáron és télen a Cyanophyták uralma. 3. Tavasztól nyárig az Euglenophyták fokozatos csökkenése, nyártól októberig fokozatos emelkedése, majd tél felé csökkenése. 4. A Bacillariophyceák egész éven át hozzávetőlegesen egyenletes jelenléte, októbertől decemberig más csoportokhoz viszonyítva jelentős növekedése. 5. Tavasszal és részben nyáron a Botatoriák közül a Brachionus fajok jelentősek. 6. Májustól októberig a Diaphanosoma brachyurum az uralkodó Cladocera, áprilisban pedig a Chydorus sphaericus nagyobb számban való jelenléte jellemző. 7. Az Acanthocyclops vernalis jelenléte csaknem egész éven át. A mikroszkopikus élővilág horizontális és vertikális elterjedésében is szerepet játszanak a klimatikus tényezők. A tó sekély parti vizében tavasszal a tó DNy-i részének élővilága eltér a tó más részein a sekély parti víz élővilágától. A DNy-i rész zártabb öblöt képez, melyet nádas szegélyez, mikroklímája eltér a tó nyílt széles és mély részeitől. A víz felmelegedése jelentős tényező a sekély vizű részen. Csak a szélsőséges környezeti adottságokat is tűrő szervezetek találhatók a tó egész hosszában ; nagy mennyiségi eltérés mutatkozik ugyanannak a fajnak a tó mikroklímában eltérő különböző részén vizsgált előfordulásában. így a Cyclotella meneghiniana, az Anomoeoneis sphaerophora, és a Navicula halophila horizontális elterjedésében határozott különbség mutatkozik a tó ÉK-i, középső és DNy-i részén. A vertikális rétegződésben jelentkezik a fényhatás, a sugárzó energia csökkenése. (Hőmérsékleti rétegződés hatásáról ugyanis, — mint említettük, — nem lehet szó, mert a rétegek hőmérséklete közötti különbség még nyáron is legfeljebb 0—2,7°.). A sugárzó energia csökkenésének megfelelő határozott mennyiségi és minőségi (a fajok összetételében jelentkező) különbségek voltak kimutathatók. (Szemes G. 1955. évi vizsgálatai.) 1955. május 25-én és 1955. július 25-én azonos mélységben megegyező fajok : Felszín : Összesen csak két faj számára volt májusban és júliusban egyaránt kedvező a felszíni vízréteg, a többi faj eltérő. Nitzschia apiculata, Niteschia hungarica. 1 m mélységben : Anomoeoneis sphaerophora Mindkét időpontban Cyclotella meneghiniana 1 m mélysgben volt Navicula pygmaea legnagyobb egyedszámban a többi összes faj eltérő volt. 2 m mélységben már nem volt egyetlen megegyező faj sem a két időpontban 3 m mélységben csak a Gyrosygma acuminatum megegyező a két hónapban, az összes többi faj eltérő. Igen eltérő volt az egyedszám. A legnagyobb egyedszámot mindkét időpontban az 1 m mélységben találtuk, de míg májusban 1 m mélységben közel 500 ezer, addig júliusban csak 60 ezer kovaalgát találtunk. Az 1 m mélységtől a tófénékig a kovaalgák egyedszáma először fokozatosan, majd a tófenék felett hirtelen ugrásszerűen csökken. A tó élővilágának összetétele azonban nemcsak évszakosan változik minőségileg és mennyiségileg, hanem nagyobb időszakok távlatában is. A Szelidi tóban eddig a következő ilyen változásokat mutattuk ki:
