Hidrológiai Közlöny 1958 (38. évfolyam)
5. szám - Dr. Donászy Ernő: Bioklíma tanulmányok a Szelidi tavon
390 Hidrológiai Közlöny 1958. 5. sz. Dr. Doínászy £.: Bioklima tanulmányok 2. Napsugárzás, fényklíma A Szelidi tó bioklímájának kutatásához sugárzásmérő műszerek nem álltak rendelkezésünkre. A fényklíma alakulását egyrészt Takács tanulmányából ismertük meg, másrészt különböző években és különböző hónapokban Seechi-koronggal mértük a víz átlátszóságát. A tó vízének átlátszósága (1. táblázat, 1. ábra) eddigi méréseink alapján így alakult : 1. táblázat A Szelidi tó vizének átlátszósága Hónap Január . Február Március Április . Május . Június . Július . A ugusztus . Szeptember Október . . November . December . Secchi -koronggal mért átlátszóság cm-ben .Mérések időpontja Mérés nem történt 30 cm 30 cm 35—40 cm 50 cm Mérés nem történt 28—30 cm 25—26 cm 50 cm 75 cm 30 cm 00 cím 80 cm 50—55 cm (150 cm) 30 cm 1950. 1950. 1951. 1951. 1943. 1943. 1951. 1951. 1949. '1949. 1951. 1949. (1951. 1949. II. 23. III. 22. IV. 25. V. 24. VII. VII. VII. VIII. IX. X. X. XI. XI. XII. 14. 15. 24. 29. 11. 12. 9. 8. 6.) 20. Ez a tény azt bizonyítja, hogy az éghajlat erősen kontinentális jellegű. A levegő napi középhőmérséklete 56 napon át, vagyis dec. 21-től február 17-ig (rövid megszakítással) 0,0 C° alatt marad. A tó bioklímájának kutatásához az 1943., 1949., 1950., 1951. és 1955. évek hőmérsékletének alakulása volt fontos, mert limnológiai kutatómunkánkat ezekben az években végeztük. A Szelidi tó limnológiai tanulmányozását megelőző évek középhőmérsékletei (2. táblázat) 1955-ig a következőképpen alakultak. 2. táblázat A levegő évi középhőmérséklete és az évi csapadékösszegek 1980-tól 1955-ig a kalocsai obszervatórium adatai alapján 1. A téli hónapoktól a tavaszi hónapok felé haladva a fényintenzitás fokozatos növekedésével a víz átlátszósága növekszik. 2. Nyár közepén az átlátszóság csökken. A csökkenést a vízben tömegesen elszaporodó fitoplankton idézi elő. 3. Október és december hónapokban a víz hőmérséklete és a fitoplankton tömeges elszaporodása is fokozatosan csökken; az átlátszóság először növekszik, majd a fényintenzitás csökkenése miatt az átlátszóság értéke is csökken. Az 1951. nov. 6-án mért 156 cm átlátszóság értéket nem vettük figyelembe, mivel a mérés egészen különös körülmények között történt. A Szelidi tó helyi klímájára is jellemző kalocsai napfénytartam és borultság valószínűségeivel itt részletesebben nem foglalkozunk. Takács (1949) tanulmánya az 50 évi átlagok alapján kitűnő jellemzést ad erről a kérdésről. 3. A hóviszonyok alakulása A kalocsai léghőmérsékleti valószínűségekről Angehrn tanulmánya tájékoztat az 1881—1930. évek 50 éves átlagai figyelembevételével. Csak legfőbb megállapításait emeljük ki. A levegő napi középhőmérséklete az évi középhőmérsékletet átlag ápr. 15-én éri el és október 17-ig, vagyis 186 napon át efelett marad. Az óv leghidegebb napja, január 15. (—2,7 0°), a tél közepére esik. A legmelegebb nap július 18.(22,5 C°) viszont a nyár közepén fordul elő 50 évi átlagban. Az évi ingadozás tehát az 50 évi átlagok alapján 25,2 C°. Év 1930 i !):J I 1932 1933 1934 1935 1936 1937 1938 1939 1940 1941 1942 ü M X W 11,9 10,5 10,5 9,9 12.5 11,2 11,7 11.6 11,3 11,6 8,7 10,1 10,1 'SS Év öv l 567 506 655 541 495 782 699 591 602 860 611 565 1943 1944 1945 1946 1947 1948 1949 1950 1951 1952 1953 1954 1955 c> i ? 0) j 2 Hí B Wooc 11,4 10,9 11.4 I 1,8 11.6 11.5 11,8 12,1 12.3 11.6 11.4 10,2 10,8 07 I 725 539 548 470 572 466 612 657 576 569 748 781 1933-ig (4 év alatt) 1,0 C°-kal csökken az évi középhőmérséklet (11,9-ről 9,9 C°-ra). 1934-ben hirtelen melegebb év következik 12,5 C° évi középhőmérséklettel, meleg tavaszi és téli hónapokkal. A következő 5 év (1935—1939) eléggé egyenletes, az évi középhőmérséklet 11,2—11,7 C° között ingadozik. Az 1940. év a 25 év alatt a leghidegebb év, 8,7 C° évi középhőmérséklettel, leghidegebb augusztussal. 1941-ben és 1942-ben az évi középhőmérséklet ugyan emelkedik, de még mindig 1,0 C°-kal az 50 évi átlagos 11,1 C° évi középhőmérséklet alatt marad. A következő év a mi szempontunkból igen fontos, mert 1943-ban (jún.—aug.) végeztük a tavon az első nyári vizsgálatokat. Ez az év normális, az évi középhőmérséklet 0,3 C°-kal nagyobb csak, mint az 50 évi átlag. Figyelembe kell vennünk az előző évek hidegebb hőmérsékletének esetleges hatását is a biológiai dinamizmusban. 1944. évet leszámítva egészen 1949-ig bezáróan ismét normális évek következtek, az évi középhőmérséklet 0,3— 0,7 C°-kal nagyobb csak, mint az 50 évi átlag. Igen fontos azonban az 1950. és 1951. évi vizsgálataink szempontjából az a tény, hogy mindkét évben az évi középhőmérséklet az elmúlt 25 év legnagy robb évi középhőmérsékletei közé tartozik, tehát meleg évek voltak. Vizsgálataink utolsó évében pedig az 50 évi átlag alatt volt az évi középhőmérséklet.
