Hidrológiai Közlöny 1958 (38. évfolyam)

5. szám - Dr. Kiss István: A vízvirágzásról

Dr. Kiss I.: A vízvirágzásról Hidrológiai Közlöny 1958. 5. sz. 387 7. 2. ábra. 1. A Spirulina platensis (Nordst.) Geitler trichomái, a gázvakuolumok kezdeteivel. 280: .1. 2. A Spirulina platensis (Nordst.) Geitls. a Daetylococcopsis raphidioides Hansg. (a) Oscillattoria planctonica Wolosz. (b) és az Osc. angustissima W. et G. S. West (c) társaságában. 320 : 1. 3. ,,a" Oscillatoria geminata Menegh. 320 : 1. 4. Microcystis aeruginosa Kütz. telepei a Malovitóból. 180 : 1. 0m. 2. 7. TpiixoMUü Spirulina platensis (Nordst.) Geitler c hqhqaqmu ea306bix Banyoneü 2. Spirulina platensis (Nordst) Geitl. Dactylococcepsis raphidioides Hansg. (a) Oscillatoria planctonica Wolosz. (b) Osc. angustissima W-et G. S. West (c) 320 : 7. 3. ,,a" Oscillatoria geminata Menegh 380 : 1. 4. Koaohuu Microcystis aeruginosa Kotz U3 03epa Müaom. 180: 7. Abb. 2. 1. Trichornaen der Spirulina platensis (Nordst) Geitler mit Anfangen der Gasvakuolen 280 : 1. 2. Die Spirulina platensis (Nordst) Geitl. in Begleitung der Dactylococopsis raphidioides Hansg. (a) der Oscillatoria planctonica Wolosz (b) und der Osc. angustissima W-et G. S. West (c) 320 : 1. 3. Oscillatoria geminata Menegh. 320 : 1. 4. Microcystis aeruginosa Kotz-Kolonien aus dem Malom-See, 180 : 1 irányú hasznosítását is meggátolhatják. A vízvirágzások kialakulását többféle módon próbálták akadályozni. Próbálkoztak a halastavak felületére gyülekezett neuston-tömeg időnkénti eltávolításával is. Ez azonban nem válhat be, mert kedvező körülmények között a vízvirágzás ismét lét rehozza a halak szempontjából legkárosabb neuston-formációt. Az újabban alkalmazott vegyszeres védekezés sikerrel kecsegtet. A rézgálic laboratóriumi körülmények között különösen a kékalgák ellen nagyon hatásos. A szabadban azonban csak az áramlásmentes vizekben lehet sikeres. A Malom-tóban, amelynek vize többnyire lassú áramlásban volt az ipari felhasználás következtében, a rézgálic észlelhető változást nem mutatott. Legbiztosabban a tó trófikus viszonyainak megváltoztatásával lehet védekezni. A vízvirágzások kialakulására alkalmas poshadó vizet ki kell cserélni, illetve meg kell gátolni a vizek jelentősebb szennyeződését. Maga a vízvirágzás is káros a halastóra, de a jelenség inkább csak felhívja a figyelmet arra, hogy a víz a halakra nézve kedvezőtlenné, szennyezetté vált. IRODALOM |1| Gessner, F. . (1955) Ilydrobotanik. Berlin 1955. 1—517. [2] Hortobágyi, T. : (1952) Az algák korszerű rendszertani és cönológiai vizsgálata. Annál. Biol. Univ. Hung. II, 227—234. [3] Huber—Pestalozzi, G. (1938) : Das Phytoplankton de$ Süsswassers. Thienemann II, 1—342. | 4] Jablonovszky, -/. (1915): Linné Károly — mint. , halász. Halászat, XVI, 126—129. |5] Kiss, I. (1939) : Békés vármegye szikes vizeinek mikrovegetatioja. I. Orosháza és környéke. Fólia Cryptogamicá IV, 217—266. [6| Kiss, I. (1942): Adatok Kőszeg környékének algavegetációjáboz. Dunántúli Szemle IX, 287-— 296. 17j Kiss, I. (1951): Meteorobiológiai vizsgálatok a mikroszervezetek víz- és hóvirágzásában. MTA Biol. és Agr. Tud. Oszt. Közi. II, 53—100. |8] Kiss, I. (1953): A növényi mikroszervezetek időérzékenysége. Időjárás 57, 137—144. [9] Kiss, I. (1957): A Spirulina platensis planococcus-halmazairól és Microcystis-^cXir-gü állapota kérdéséről. Szegedi Ped. Főisk. Évk. II, 35—65. [10] Kol. E. (1931) : Sárga „vízvirágzás" székes tavon. Magyar Biol. Kut. Munk. IV, 1—8. [11J Lenz, F. (1928): Einführung in die Biologie der Süsswasserseen. Berlin 1—221.