Hidrológiai Közlöny 1958 (38. évfolyam)

5. szám - A. Melzer: A talajvízmozgás vizsgálatával kapcsolatos kismintakísérletek problémái

A. Melzer: A talajvízmozgás kismintavizsgálata Hidrológiai Közlöny 1958. 5. sz. 353 porózus anyagban létrejövő vízmozgást, a moz­gásnak mindhárom esetben más-más sajátos for­mája alakul ki. Ezért minden egyes kisminta tervezésekor és építésekor feltétlenül figyelemmel kell lennünk arra, hogy milyen talajvízmozgás modellezése a célunk, ha azt akarjuk, hogy a jelen­séget minél pontosabban és a valóságos folyamat­hoz minél hasonlóbban állítsuk elő kismintánk­ban. így a vízkivételi berendezések környezetében kialakuló talajvízmozgások tanulmányozása során általában nagykiterjedésű mozgást kell vizsgál­nunk. Ilyen esetben a mozgás sugara vagy víz­szintes hossza nagy, szemben a vízréteg vastagsá­gával, és az előálló szintkülönbségekkel, amelyek rendszerint csak kisméretűek. Az alapgödrök víztelenítésével kapcsolatos talajvízszintsüly­lyesztések során viszonylag nagykiterjedésű, de nagy szintkülönbségekkel jellemezhető vízmozgást kell vizsgálnunk. Az árvédelmi töltések, völgy­zárógátak, vagy más áramlási akadályok környe­zetében létrejövő talajvízmozgás vizsgálata során koncentrált, viszonylag kis térre kiterjedő jelen­séggel állunk szemben. Az átlagos sebességek értéke, különösen pedig ezek iránya az áramlási térben igen változó. A kisminta-kísérletekkel megoldandó fela­datok a fent már említett három különböző tárgykörben általában a következő : 1. A vízkivételi berendezések felé történő víz­mozgások vizsgálata során : a) a talajvízből kitermelhető maximális víz­hozam, b) a megengedhető maximális vízsebesség, amely a vízkivétel üzemszerű működését még nem veszélyezteti. 2. A munkagödrök víztelenítésével kapcsola­tos talajvízszintsüllyesztés vizsgálata során : a) egy kútcsoport által elérhető szintsüly­lyedések és azok összefüggései, b) az elérhető maximális, illetőleg szükséges szintsüllyesztéshez tartozó kitermelendő vízhozam és vízmennyiség. 3. A völgyzárógátak, szádfalak és más aka­dályok környezetében létrejövő talajvízmozgás vizsgálata során : a) az átszivárgó vízhozam, b) az áramlásra jellemző sebesség-értékek az áramlási tér különböző pontjaiban, c) a hidrodinamikai nyomás-értékek az áram­lási tér különböző pontjaiban. A földgátakban létrejövő áramlásokkal kap­csolatosan elsősorban az áramlási tér szabad felü­letének kialakulását, tehát a levegővel érintkező felület határfeltételeit kell vizsgálnunk. Valamennyi említett mozgási típussal kap­csolatosan műszaki szempontból közös kérdés a kritikus sebesség meghatározása. Ennél a sebes­ségnél a víztartó réteg finomabb szemcséinek el sodrása következik be. Ez a jelenség veszélyt jelent mind az építmény stabilitására (gát alatti szivár­gás), mind pedig az egyes berendezések üzemszerű működésére (víztermelő kutak). Azokon a kismintákon tehát, amelyekben a talajvízmozgások különféle formáit kutatjuk, a jelenségeket mind minőségi, mind mennyiségi szempontból a valósághoz minél hasonlóbban kell előállítanunk, ennek azonban határt szab az, hogy a hasonlóság valamennyi feltételének egyidejű ki­elégítése lehetetlen. így Froude törvénye szerint a tehetetlenségi és a nehézségi erők hasonlóságát, míg Reynolds törvénye szerint a tehetetlenségi és a súrlódó erők hasonlóságát kellene biztosítanunk. Mint már említettük, ezeknek egyidejű biztosítása lehetetlen, ezért arra kell törekednünk, hogy a megszabott határokon belül az adott feladattal kapcsolatosan kismintánk minél hasonlóbb legyen a vizsgálni kívánt jelenséghez. Mosonyi E. [2] a szivárgó mozgások kisminta­kísérletezésével kapcsolatosan olyan törvényt ja­vasolt, amely a nehézségi és a súrlódó erőket te­kinti főerőknek, olyan erőknek tehát, amelyek a vizsgált jelenség létrehozásában túlsúlyban van­nak, és ezeknek az erőknek a hasonlóságát bizto­sítja. Ez a törvény a következő dimenzió nélküli kifejezés állandóságát követeli meg 1 : v v = const, (1) Pg ahol v —jellemző sebesség, v — kinematikai viszkozitás, I = jellemző geometriai méret, g = gravitációs gyorsulás. Mosonyi E. szerint a fenti törvényt bármely torzítás mellett fel lehet használni, ha a jellemző hosszként a szemcsés anyag átlagos szemátmérőjét helyettesítjük, vagyis ha kielégítjük az alábbi feltételt : ái 2 g dSg Ebből az összefüggésből kiindulva, és alkal­mazva Darcy törvényét (v = k I) eljutunk a d x = d 2 torzított modell feltevésével az alábbi összefüggéshez : /, = / 2. v (3) Ez az egyenlőség tulajdonképpen a termé­szetben és a kismintákban kialakult vízfelszín esése közötti geometriai hasonlóságot jelenti. Gh. Cosma a Hidrotechnika című folyóirat egyik cikkében [3] rámutat arra, hogy a d x• = d 2 felvétele esetében is — amelyet kétszeresen torzí­tott modellnek nevez -— elérhető az /, = L, egyenlőség, ha felhasználjuk a k = constans d 2 összefüggést. Ezek az érvelések azonban ellentmondásokat tartalmaznak, amelyek ezeknek a törvényeknek az alkalmazását kétségessé teszik és hibás ered­ményekre vezetnek minőségileg és mennyiségileg egyaránt. Különösen a talajvíznek a víztermelő berendezések felé történő mozgásával, illetőleg a 1 Az idézett összefüggés meghatározása Mosonyi E. ós Kovács Qy. közös munkája. Az első ismertetés ,,Kisminta törvények a nehézségi és a súrlódó erő együttes figyelembevételére" címen jelent mog a Hidrológiai Közlöny 1952. 7—8. számában. (Mosonyi E. loktor)

Next

/
Thumbnails
Contents