Hidrológiai Közlöny 1958 (38. évfolyam)
1. szám - Juhász József: A szivárgás vizsgálata
lf.0 Hidrológiai Közlöny 1958. 1. sz. Juhász J.: A szivárgás vizsgálata 2. táblázat Az aktív keresztmetszet aránya a teljes hézagtérfogathoz J == 1 esésnél 0,33 0,887 0,799 0,702 0,539 0,178 0,043 0,004 1,88 • 10 ~ 4 1,38.106 1,26-10" 6 5,1 .108 4,7 .109 0,40 0,94 0,882 0,827 0,734 0,522 0,242 0,073 3,6 .10~ 3 2,4 . 10" 4 5,05.10 ~ 6 1,1 .105 3,18 • 10 0,60 0,99 0,98 0,96 0,905 0,83 0,744 0,615 0,29 0,0788 0,011 4,57-10 3,96 - 10 0,86 0,79 0,627 0,408 0,144 0,01 1,05.103 1,00 0,91 0,856 0,751 0,622 0,40 0,0974 0,0121 A (15) képlet adta eredményekről ad útmutatást az 5. ábra is. Ebben többféle tömörséget kiválasztva feltüntettük az aktv keresztmetszet változását az esés függvényében, vagyis a fi keresztmetszetszűkítési tényezőt. Az aktív keresztmetszet ismeretében visszatérhetünk az « nyugvó súrlódási tényező felvett értéke helyességének bemutatására. A kérdést kétféle alapon vizsgálhatjuk. Az egyik a gyakorlatban kialakult szivárgási tényezőkkel való egyezés, a másik pedig a szivárgási tényezők és a hézagtérfogat közötti összefüggés keresése. Az első érdekében számos kísérlet alapján összeállított táblázat szerint [2] az egyes talajok áteresztőképességi tényezőjét — vagyis ./ = 1 esésnél és egységnyi keresztmetszet esetén az átszivárgási vízhozamát — a 3. táblázat első oszlopaiban mutatjuk be (Qk). Ugyanitt feltüntettük a bemutatott módszerrel számított vízhozamokat is (Q) a leggyakoribb e = 0,8 tömörség figyelembevételével. Az adatokból a nagyobbszemű anyagoktól eltekintve meglehetősen jó egyezés olvasható ki. Az « felvett értékének helyességét többek között ez az egyezés is alátámasztja. Természetesen a megadott Qt értékek elég bizonytalanok és annyira szórnak, hogy ez a bizonyítás nem feltétlenül meggyőző. A javasolt képletet megvizsgáltuk abból a szempontból is, hogy a különböző tömörségű talajoknál milyen módon egyezik meg a számítás eredménye a kísérletekkel kapott értékkel. A kísérleti értékeket Kozeny, Zunker és Casagrande összefüggéseiből vettük [4]. Darcy képlete szerint: Q = rj- nkJ Egy adott talaj fajtánál és adott esésnél ebben a képletben r 0, n és J állandó, vagyis csak a k tényező függ a hézagtérfogattól. Ennek változását k 2 — 1 értéket alapul véve e = 0,85 tömörségű talajjal hasonlítottuk össze. Értékeit a 4. táblázatban mutatjuk be a fentebb említett összefüggésekből. A táblázat adataiból jól látszik, hogy Casagrande és Zunker összefüggése lényegében azonos értéket ad. A kísérleti (Qk) és számított vízhozam (Q) összehasonlítása Qk cm 3/seo njn Q d (cm) Qk cm 3/sec njn 3. táblázat Q 0,25 0,02 10~ 3—10-4 10~ 4—106 1 1 1 0,98 0,96 0,92 1,33 • ÍO 1 2,13 • 102 5,3 • 10-3 1,33-10" 3 2,13 • 10-4 4,9 .105 0,0005 0,0002 0,0001 0,00005 0,00002 0,00001 104—10" 10-8—100,88 0,77 0,67 0,48 0,14 0,03 1,15 • 10~ 5 l,64.10e 3,54.10-' 6,4 .10 2,97 • 109 4. táblázat Az áteresztőképesség változása a hézagtérfogattal e Kozeny Zunker Casagrande Jav. képlet alapján, ha a szemcse sugara (cm-ben) e összefüggés 0,05 0,005 0,001 0,33 0,40 0,60 0,80 1,00 8,13 -102 0,137 0,407 0,855 1,5 0,151 0,222 0,498 0,886 1,38 0,152 0,224 0,504 0,895 1,40 7,7.102 0,147 0,422 0,853 1,38 4,66 • 10 ~ 2 0,114 0,382 0,855 1,39 4,24.10" 3 4,26.102 0,356 0,838 1,43