Hidrológiai Közlöny 1958 (38. évfolyam)

4. szám - Juhász József: A beszivárgás vizsgálata - Zsarnay Tibor: A vízerőművek és hidraulikus energiatározók építésével kapcsolatos kérdések a beruházás hatékonyságának szemléletében

Zsarnay T.: Energiatározók építésével kapcsolatos kérdések Hidrológiai Közlöny 1958. 4. sz. 291 Pénzügyi lebonyolítási terv (Utólagos kamatozás feltételezésével) 0,94 Ft-os felhalmozás (kWó/árrés) lb táblázat Építési év A szüks. beruh. öszszeg évente, millió Et 2%-os 4%-os A belépő évi kWó száma millióban A belépő kWó megfelelő évi felhal. 0,94 Ft/ kWó, millió Ft 2%-os 4%-os Építési év A szüks. beruh. öszszeg évente, millió Et kamatos kamat felt. az évenkénti tőketeher + kamat A belépő évi kWó száma millióban A belépő kWó megfelelő évi felhal. 0,94 Ft/ kWó, millió Ft kamatos kamat felt. az év végén fennálló adósság tőkében és kamatban 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. | 8. 1. 500 263,08 632,65 2. 600 662,44 729,99 3. 720 779,35 842,29 4. 720 764,06 809,90 5. 820 853,12 886,91 1650 1551 6. 665 668,10 681,20 —4290,15 —4582,94 7. 750 —3558,93 —3933,21 :8. 630 —2690,68 —3132,69 9. 630 790 742,60 —1805,07 —2300,15 10. 200 — 463,15 — 987,11 11. 330 + 1500,45 + 976,49 12. 390 13. 390 470 441,80 14. 250 15. 200 421 395,74 7785 500 X 10

6 önt. csat. illeti 3331 500 X 10

6 hajóút 1,00 Ft/kWó eladási ár a generátorkapcsokon. kWó-ként. Ezeknek az értékeknek megfelelően 33 fiUér/kWó-t vettem fel középértékül. Az önköltséget, illetőleg az önköltségkülönbözetet ismerve, az évi többletfelhalmozást számíthatjuk az önköltségkülönbözetek függvényében, mert hiszen nem kell mást csinálnunk, mint az önköltségkülönbséget meg kell szorozni a vízerőműveken évente termelhető kWó-k számával. A többletfelhalmozás számításánál beszélhetünk évi többletfelhalmozásról és miután vízerőműveinknek ez a típusa 52 év alatt írható le a szovjet tapasztalatok figyelembevételével, beszélhetünk a teljes leírási periódus alatt a népgazdaság rendelkezésére bocsátott többletfelhalmozásról, amelyet a továbbiakban a leírási periódus alatt mutatkozó többletfelhalmozásnak nevezünk. Összehasonlító hatékonyságot Hacsaturov képlete alapján számíthatjuk Khö — Kvíz többletfelhalmozás/év Iviz — Ins többletberuházás _ 8Q0 000 00Q [Ft/év

] _ , 5 165 000 000 [Ft] ~ °'

15

5 L

1/^J ennek reciprok értéke a megtérülési idő I víz — hm többletberuházás t = K, hő K„i többletfelhalmozás/év = 6,46 [év]. Ebben a számítási módban természetesen nem vehető figyelembe az az energiaszükséglet alapján kiadódó eladási ár, amelyen még versenyképesen tudunk termelni, ami azt jelenti, hogy a villamos áramot akár végtermékként, akár csak közbenső költségtényezőként is fogjuk fel, a vele termelt áru még gazdaságos, exportképes. Az eladási ár és önköltségi ár közötti árrés adja a teljes felhalmozást. Népgazdaságunk szempontjából nem közömbös, hogy a beruházási összeg mennyi ideig van lekötve. Azokra a kérdésekre, hogy a szükséges beruházási összeg milyen évi rátában kerül felhasználásra, illetve, hogy az építkezés előrehaladtával mekkora energiák lépnek be folyamatosan, a pénzügyi lebonyolítási terv ad választ. A példánkban szereplő három vízlépcsős erőműrendszer esetében tételezzük fel, hogy felvettük már a belépő energiák idejét, elfogadva egy bizonyos építési ütemezést, amely egyértelmű a három vízlépcső építésének, illetve az egyes vízlépcsők építkezési idejének meghatározásával. Akkor az így lerögzített feltételek mellett különböző összegeket kell időrendben rendelkezésre bocsátanunk, amely összegekkel különböző nagyságú belépő energiák, illetve azok eladási árából adódó forint értékek tartanak egyensúlyt, amelyek a továbbiakban hivatva vannak az építkezés további költségeit fedezni, illetve az eddigi költségek törlesztéséről gondoskodni. Most pedig lássuk a pénzügyi lebonyolítási terv elvi felépítését a lehetséges változatokban. Amennyiben teljesen saját erőnkből kívánjuk megvalósítani a beruházást, úgy kamattal nem kell számolnunk. így tehát tisztán csak arról van szó, hogy a népgazdasági ágazatok közül melyik szektorból merítjük a megvalósításhoz szükséges anyagi erőt. Ha csak azt az árrést használjuk ki, amely jelenleg a hőerőműveken és a vízerőműveken termelt villamos energia önköltségi ára különbözetében mutatkozik, akkor x millió Ft jelentkezik, mint többletfelhalmozás. Nem volna azonban helyes tisztán a többletfelhalmozásra telepíteni az építkezést, hanem a teljes felhalmozást igénybe kell vennünk az anyagi erő előteremtése céljából. Ha a villamosáram jelenlegi tarifális rendszerét nem kívánjuk megváltoztatni, úgy a beruházási összeg visszafizetésekor megelégszünk azzal a törlesztési lehetőséggel, amit az ebből az árrésből adódó teljes felhalmozás jelent. Ha azonban fontos a népgazdasági erők minél nagyobb tehermentesí-