Hidrológiai Közlöny 1958 (38. évfolyam)

4. szám - Öllős Géza: A keverőteres dortmundi ülepítőmedence áramlástani vizsgálata

Juhász J.: A beszivárgás vizsgálata Hidrológiai Közlöny 1958. 4. sz. 269 1. táblázat Az 1. szcmeloszlási görbe mértékadó szemátmérőjének számítása 10 cm mélységben Tabelle 1. Berechnung des massgebenden Korndurchmessers der Mischungskurve 1, (s. Abb. 10) in 10 cm Tiefe Table 1. Calculation of the effective partiele size for the gradation curve No. 1 (Fig. 10), at 10 cm depth 3. táblázat Az 1. szcmeloszlási görbe mértékadó szemátmérőjének számítása 1 m mélységben Tabelle 3. Berechnung des massgebenden Korndurchmessers der Mischungskurve 1, (s. Abb. 10) in 1 m Tiefe Table 3. Calculation of the effective partiele size for the gradation curve No. 1 (Fig. 10), at 1 m depth [cm] A •v [cm/sec] 0/ /o A V 0 ÍO2 2 10 4 15,5 31 104 7-103 1,3 10 "

4 15,5 20,2 104 5.10"

3 7,5 10"

5 14,5 10,9 104 4 • ÍO3 5,5 10"

5 15,5 8,5 104 3-10-3 4 10"

5 16,0 6,4 10~

4 2-103 2,5 105 14,0 3,5 104 ÍO3 1,2 105 10,0 1,2 104 81,7 104 Vát = 8,17 105 l'mér • = 0,0051 [cm] 2. táblázat A 2. szemeloszlási görbe mértékadó szemátmérőjének számítása 10 cm mélységben Tabelle 2. Berechnung des massgebenden Korndurchmessers der Mischungskurve 2, (s. Abb. 10) in 10 cm Tiefe Table 2. Calculation of the effective partiele size for the gradation curve, No. 2 (Fig. 10), at 10 cm depth A •V 0/ A •V [cm] [cm/sec] 0 0 í, 3-102 9,1 10"

4 7 63,6 104 2-10-2 4,9io4 8 39,2 ío4 1,5-10-2 3,1104 13 40,4 104 ÍO"

2 2104 11,5 23 10 4 7-10-3 1,3104 8,5 11 104 ö-lO3 7,5105 7 5,2 104 4-10-3 5,5 105 9,5 5,2 104 3-10-3 4105 12 4,8 104 2-10-3 2,5. 10~

5 12,5 3,1104 ÍO"

3 1,2105 11 1,3 104 196,8104 Vátl = 2,010 r,nért = 0,01 [cm] ro [cm] A •v [cm/sec] 0/ /o A 0 •V 0 ÍO2 1,05104 15,5 16,3 104 7-10-3 5,3105 15,5 8,2 10"

4 5.103 3105 14,5 4,35 10-* 4-10-3 1,9. 105 15,5 3,0 10

_4

r 3.103 1,2ío5 16 1,9 10"

4 2.10"

3 6,8. ÍO6 14 0,9510-* ÍO"

3 210"

6 10 0,2 10 -* 34,9 104 Vátl = 3,5 105 rmirt = 0,0058 [cm] 4. táblázat A 2. szemeloszlási görbe mértékadó szemátmérőjének számítása 1 ni mélységben Tabelle 4. Berechnung des Massgebenden Korndurchmessers der Mischungskurve 2, (s. Abb. 10) in 1 m Tieje Table 4. Calculation of the effective partiele size for the gradation curve No. 2 (Fig. 10) at 1 m depth r

0 A • V 0/ A V [cm] [cm/sec] /o 0/ . ( 3- ÍO"

2 9. 104 7 63 • io4 2-10-2 4 • 10"

4 8 32 10 1,5- ÍO2 2,1104 13 27,3 104 ÍO2 1,05104 11,5 12,1 104 7-103 5,3105 8,5 4,5 . 104 5.103 3105 7 2,1 104 4.103 1,9 10 "

5 9,5 1,8 104 3-10-3 1,2105 12 1,4 10 4 2. ÍO3 6,8ÍO6 12,5 0,9 10"

4 ÍO3 210" 11 0,2 104 145,3 104 Vátl 1,5 104 rmért = 0,013 [cm] már könnyen leolvashatjuk a mértékadó szemcsesugarakat. Természetesen ez minden mélységben másként alakul. Ennek demonstrálására meghatároztuk 1 m mélységben is a mértékadó szemátmérőt. A számítást az előzőekkel teljesen azonos módon végeztük, s adatait a 3. és 4. táblázat okban közöljük. A példákból jól látható, hogy beszivárgási kérdésekben használandó mértékadó szemátmérő jelentősen nagyobb a számtani középnél, vagy a Gauss-féle legkisebb négyzet módszerével kiszámított értéknél. Ugyancsak látjuk, hogy két, nagymértékben különböző mélységben jól egyező értéket ad. Az előzőekben bemutatott átlagszámítás során feltételeztük, hogy a szemeloszlással arányos a szemek közötti hézagok nagyságának eloszlása is. Ez a valóságban nem igaz, mert a durvább szemek közötti finomabb szemcsék úgy helyezkednek el, hogy a hézagok nagyságát kiegyenlíteni igyekeznek. A bemutatott átlagszámítás ilyenformán az egyik szélső esetnek tekintendő. A másik szélső esetben a teljesen kiegyenlített nagyságú hézagokból indulhatunk ki. Ekkor feltételezhetjük, hogy a szemeloszlási görbe számtani átlagához tartozó szemcse adja a mértékadó értéket. Ezt is feltüntettük a 10. ábrán. Valószínű, hogy az igazság a kettő között van. Az átlagértékek felrakásából az állapítható meg, hogy ju, = 2-nél kisebb egyenlőtlenségi indexű talajoknál a két átlag jól megegyezik. Az ennél nagyobb egyenlőtlenségi indexű talajoknál véleményünk szerint a kettő közötti felező értéket vehetjük számításaink alapjául. Helyesebb természetesen — ha rendelkezésünkre áll — a hézagok tényleges eloszlását fel-