Hidrológiai Közlöny 1958 (38. évfolyam)
3. szám - Dzubay Miklós: A víz összetételének hatása a tiszántúli öntözött talajok elszikesedésére
232 Hidrológiai Közlöny 1958. 3. sz. Dzubay M.: A víz összetételének hatása a talajok el-szikesedésére 2. táblázat A kunmadarasi III.—IV. összekötő főcsatorna mentén felvett szikes talajszelvényck alapvizsgálati eredményei Table 2. Analytical results of samples taken from alkali soils along the main interconnecting canal III—IV at Kunmadaras. (1) Alkaline vegetation ; type of soil. (2) Soil sample. (3) Number of sample ; (4) Sampling depth, in centimetres ; (5) Totál salt, n 0 ; (6) Alkalimty in soda equivalent, % ; (7) index of cohesiveness ; (H) salinized pasture soil ; ('.)) from the embankment of the canal\ (10) pasture clay ; (11) pasture adobe. Average Tabelle 2. Ergebnisse der grundsatzlichen Untersuchungen an den sodaisohen Bodenprofilen am Verbindungshauptkanal III—IV in Kunmadaras. (1) Sodaischc Pflanzen ; Boderiart. (2) Bodenprobe. (3) Nummer. (4) Tiefe [cm], (5) Oesamtsálzgehalt, %. (6) Alkalitat in Soda, %. (7) Bindigkeitszahl. (8) Sodaischer Flurboden. (!)) Vom Kanaldamm. (10) Flurton. (11) Flurlehm. Durchschnitt (1) Szikes növényzet; talajtípus (2) Talajminta pH H 20 .. (5) Ossz. só, 0/ /o (6) Lúgossá^ mint szóda, 0/ /0 Szénsavas mész CaC0 3, 0/ /o (7) Kötöttségi szám (1) Szikes növényzet; talajtípus (3) száma (4) mélység cm pH H 20 .. (5) Ossz. só, 0/ /o (6) Lúgossá^ mint szóda, 0/ /0 Szénsavas mész CaC0 3, 0/ /o (7) Kötöttségi szám Puccinellia limosa, Lepidium 24 /« 0—20 9,0 0,13 0,08 3,4 43 cartilagineum b 20—40 9,3 0,25 0,22 3,8 57 c 40—60 9,3 0,20 0,28 3,3 50 d 60—80 9,3 0,19 0,24 18,4 59 24 átlaga 8,5 0,08 0,06 0,0 60 Lepidium cartilagineum, Artemisia salina 25 la 0—20 8,9 0,16 0,08 < 1,0 53 Hordeum Gussonearum b 20—40 8,4 0,22 0,04 < 1,0 47 c 40—00 7,1 0,27 — — 45 25 átlaga 8,1 0,05 <0,01 < 1,0 50 Hordeum gussonearum, Bromus inermis, 26 fa 0—20 7,8 0,16 < 1,0 57 Polygonum aviculare b 20—40 8,1 0,30 — < 1,0 69 c 40—60 8,6 0,44 0,04 < 1,0 83 d 60—80 8,7 0,50 0,05 < 1,0 85 * 26 átlaga 7,7 0,07 — — 54 (8) 21 la 0—20 7,7 0,06 < 1,0 55 Elszikesedett mezőségi talaj b 20—40 8,1 0,06 — < 1,0 54 c 40—60 8,3 0,12 0,01 < 1,0 64 d 60—80 8,4 0,40 0,02 2,1 62 (9) I. 0—20 8,8 0,17 0,09 9,5 59 A csatorna töltéséből II. 0—20 9,0 0,51 0,14 7,4 9,1 52 III. 0—20 8,5 0,04 0,04 7,4 9,1 45 (10) 42/a 0—20 8,4 0,03 0,03 6.0 50 Mezőségi agyag b 20—40 8,6 0,02 0,03 11,3 42 c 40—60 8,6 0,02 0,03 15,0 550 d 60—80 8,7 0,02 0,04 9,6 47 42 átlaga 8,5 0,02 0,02 10,5 43 < H> 43/a 0—20 8,2 0,05 0,01 1,0 49 Mezőségi vályog b 20—40 8,3 0,04 0,02 4,3 54 c 40—60 8,3 0,04 0,04 13,1 56 d 60—80 8,5 0,03 0,06 15,8 54 43 átlaga 8,5 0,05 0,03 7,7 53 A hortobágy-szászteleki rizskísérleti telepen 1957. VI. hó 4-én és VIII. 16-án vettünk vízmintát. Itt is figyelembe vettük a mintegy 4 km hosszú csatorna mentén a víz folyásának sebességét. Annak megállapítása céljából viszont, hogy az öntözővíz a felhasználásig milyen talajokon halad keresztül —• a már említett módszer szerint — talajmintákat vettünk (1. ábra). Ügy találtuk, hogy az öntözőcsatorna talaja a vízkivételi helytől kiindulva mintegy 3 km hosszban rétivályog (4. táblázat ; 37. és 47. sz. szelvények), a további 1 km hosszúságban pedig különböző típusú szikes (38., 39. és 48. sz. szelvények). A 4. ábrán feltüntetett vizsgálati eredmények itt is azt mutatták, hogy — mint az előző esetekben — az öntözővíz kémiai összetétele a vízkivétel (ö I.) és a felhasználás helyén (ö VI.) nem tér cl lényegesen egymástól annak ellenére, hogy különböző típusú talajokon haladt keresztül. A lebegtetett hordalék vizsgálata A fenti rizstelepek öntöző főcsatornáiból az 1957. év folyamán két-két alkalommal az 1. ábrán feltüntetett mintavételi helyeken vett öntözővizekből meghatároztuk a lebegő hordaléktartal-
