Hidrológiai Közlöny 1958 (38. évfolyam)

3. szám - Markó Iván: Az osztrák dunai lépcsőkről szerzett tapasztalatok

21Jf Hidrológiai, Közlöny 1958. 3. sz. Markó I.: Az osztrák dunai lépcsőkről szerzett tapasztalatok Ennek az összegnek részbeni fedezetét külföldi kölcsönből remélik előteremteni. Az osztrák szakemberek nem féltik vízenergiájukat az atomenergia versenyétől. Szerintük a Duna örök energiahordozó, amelynek kihasználása minden időben gazdaságos lesz. Jelenleg előmunkálatok folynak a közeljövőben megépítendő aschachi és wolfsthali vízlépcső környékén. Az előzőekből tehát kitűnik, hogy a kis Ausztria, Európa egyik vízenergiában leggazdagabb országa, nagy erőfeszítéseket tesz vízerőtelepcinek kiépítésére. Egy-egy dunai vízlépcső építési költsége ma 2,5 milliárd S-be kerül (100 millió dollár), ami osztrák viszonylatban igen jelentős összeg.

1 A mai technikai felkészültség mellett az osztrák építő- és gépipar egy dunai vízlépcsőt 4 év alatt készít el. A későbbi kapacitásnövekedést is tekintetbe véve a Duna—Majna—Rajna-csatorna és az osztrák Duna csatornázása Pozsony felett az 1970-es években elkészülhet. ') Nem lesz érdektelen, ha megemlít jük, hogy Ausztriában a dunai vízerőművek átlagos beruházási költségo 10 000 S/kW. Ugyanakkor a kondenzációs hőerőművek beruházása (kW-ként) Ausztriában 4 000 S, Nyugat-Németországban 450 DM, az USA-ban 160 dollár fajlagos költséggel jár. Tapasztalatok az osztrák dunai vízerőtelepekkel kapcsolatban Tanulinányútunk során a dunai vízlépcsők építése és üzemeltetése tárgykörében több, hazánkban is hasznosítható tapasztalatot szereztünk. Hordalék mozgás Az eleinte túlértékelt görgetett hordalékról kitűnt, hogy még az iszaplerakódásnál is kisebb jelentőségű, és jelentéktelen költséggel, biztos eredménnyel kotorható. Megállapították továbbá, hogy a turbinák méreteinek növelésével emelkedik érzéketlenségük a lebegtetett hordalékkal szemben, mert az állandó nagyságú. Bár a 350 m

3/scc nyelőképességű turbinák jól beváltak, mégis ma már az aschachi vízlépcső gépeit 450 m

3/sec víznyelőkcpességűre tervezik. A j é g m o z g á s kérdése A vízlépcsők között jégmozgás nincsen, ami azért előnyös, mert az álló jégtakaró a legjobb hőszigetelő. Az álló jeget egyetlen duzzasztónyílás teljes kinyitásával lebet leginkább mozgásba hozni jégtörő hajók egyidejű bevetésével, a jochensteini tapasztalatok szerint. A duzzasztók zsiliptábláit lefagyás ellen Ybbs-Persenbeugban — a jochensteini utólag szerzett tapasztalatok alapján — elektromos ellenit. ábra. Az Ybbs-persenbeugi hajózsilip falának építése. Jól látható a munkahíd és az egyes faltömbök csúszózsaluzása Fig. 9. Construction of the wall of the navigation lock at the Ybbs-Persenbeug power station. The construction trestle as well as the moving forms used in pouring individual blocks can cleary be seen Fig. 9. Bau der Schleusenwand Ybbs-Persenbeug. Arbeitsbrücke und Oleitschalung der einzelnen Mauerblöcke sind gut erkenntlich