Hidrológiai Közlöny 1958 (38. évfolyam)

3. szám - Csehidi Géza: A Duna-medence országainak vízrajzi évkönyvei

202 Hidrológiai Közlöny 1958. 3. sz. Csehidi G.: A Duna-medence országainak vízrajzi évkönyvei kapott értesüléseink szerint a bolgár vízrajzi szolgálat is szorgalmasan dolgozik az egész ország vízrajzi észleléseit felölelő évkönyv kiadásán és ennek meg­jelenését már a közeljövőben várhatjuk. A román Vízrajzi Évkönyvet ( Anuarul Hidrologic) a Hidrometeorológiai Főigazgatóság (Direetia Generala Hidrometeorologica, Bucuresti) adja ki és eddig már megjelent az 1953. évi kötet. Az országos vízmérce hálózat 617 állomással működik és ezek mindennapi reggeli vízállásait és jégviszonyait közli a román év­könyv. Megtaláljuk továbbá itt a tárgyévben végzett vízhozam-mérések adatait, a következő táblázatokban pedig 180 mérce szelvényére vonatkozó másodpercen­kénti vízhozamok napi átlagát. Figyelemre méltó a vízhőmérsékletre vonatkozó részletes észlelési anyag. A kötet a dekádonkénti észlelések eredményeit közli 163 észlelési helyre vonatkozóan. Az Évkönyv Vili. fejezete vízminőségi és a víz vegyi összetételére vonat­kozó mérési adatokat tartalmazza, 101 szelvényben végzett vizsgálat alapján. A kötethez egy átnézetes térkép tartozik, a vízhálózat és a vízmércék feltüntetésé­vel. A kötet 350 oldal terjedelmű, gondos nyomdai kiállítással készült. A Szovjetunióban a vízrajzi teendőket a Miniszter­tanács mellett működő Hidrometeorológiai Szolgálat Főigazgatósága (Glavnoe Upravlenie Gidromcteorologi­eseszkoj Szluzsbü) látja el. Ugyancsak ez a szerv adja ki a vízrajzi évkönyveket is. (Gidrologicseszkij Jezse­godnik.) Természetesen ezek — tekintettel az ország óriási kiterjedésére — több kötetben jelennek meg. A Duna szovjet területen fekvő vízgyűjtőjének adatait az Ukrán SzSzK Hidrometeorológiai szolgálatának Igazgatósága adja ki. A Fekete-tenger vízgyűjtőjével foglalkozó legújabb kötetben az 1946—1949. évek adatait találhatjuk. Ez az évkönyv 1955. évben jelent meg. A nagyalakú és terjedelmes (537 oldal) kiadvány tartalmazza a napi vízállásokat (többek között 2 dunai, 10 tiszai vízmérce adatait közli, míg a Tisza szovjet területen lévő mellékfolyóinak vízállásairól 30 állomás adatait adja közre) és a jégviszonyokra vonatkozó adatokat. A 3. táblázat dekádonként észlelt vízhőmér­sékleti adatokat közöl, ugyancsak a fenti állomásokról. Meglepően sok vízhozam mérést eszközöltek és ezek adatait is tartalmazza a kiadvány. így a Tiszáról és ottani mellékfolyóiról 1003 vízhozam mérés eredményeit hozza az évkönyv. Külön táblázatban találjuk a napi vízhozamokat és a hordalékmérések eredményeit, majd a vízminőségi vizsgálatokkal meghatározott értékeket. Az átnézetes térkép a vízmércék helyeit ábrázolja. A Duna-bizottság Titkársága által szerkesztett két nyelven — orosz és francia — megjelenő Vízrajzi Év­könyv (Gidrologicseszkij Jezsegodnik — Annuaire Hydrologique) 1953 óta jelenik meg. 26 dunai (köztük Gönyü, Komárom, Nagymaros, Budapest, Dunaföldvár és Mohács) és 4 mellékági vízmérce (köztük Barcs és Szeged) észleléseinek rélfcletes adatait közli. Meg­találjuk a kiadványban az egész Duna-medence átnézeti térképét, a dunai különböző gyakoriságú árhullámok hosszszelvényét, az egyes mércékre vonatkozóan pedig a napi vízállásokat, vízhozamokat, a vízállások és vízhozamok tartóssági és gyakorisági számadatait és grafikonjait a vízhozamgörbe feltüntetésével. A jég­viszonyok alakulásáról ugyancsak részletes feldolgozást tartalmaz az Évkönyv. A nagyalakú, 304 oldal terje­delmű, kétszínnyomással készült Évkönyv hűséges segítőjévé válik nemcsak a dunai hajósoknak, hanem értékes adattára az egész Dunára vonatkozó vízrajzi anyagoknak. Megismerkedve a 9 féle rendszerben megjelenő Vízrajzi Évkönyvekkel, talán önkéntelenül is felvetődik az a gondolat, hogy mennyire megkönnyítené ezeknek a különböző nyelven és kiállításban megjelenő mun­káknak használatát, ha legalább beosztásuk egységes elgondolást követne. Itt a nyelvi különbségek nem annyira fontosak, hiszen elsősorban számadatok közre­adásáról van szó. Ezt a kétségtelenül meglévő nehéz­séget jóakarattal könnyen le lehetne küzdeni és talán csak a kezdeményezés hiányán múlott, hogy ez eddig nem valósulhatott meg. A megfelelő helyen — gondolok itt elsősorban a most már hat államot összefogó Duna­bizottságra — megindított akció ezen a téren is ered­ményes lehetne, hiszen a békés építőmunka elősegítése minden ország és minden nép közös ügye és óhaja. Összefoglalásként megállapíthatjuk, hogy — noha Vízrajzi Évkönyvünk és vízrajzi szolgálatunk szín­vonala a dunai államok viszonylatában minden kívá­nalomnak megfelel — most már nem halogathatjuk tovább a rajzoló vízmércék számának növelését. Év­könyvünknek a vízkémiai vizsgálatok eredményeinek közreadásával tervezett bővítése még teljesebbé teszi a vízépítés ezen elsőrangú segédeszközének tartalmát. É. M. Földmérő és Talajvizsgáló Iroda Budapest, VIII., Reviczky u. 4. Készít létesítmények tervezéséhez geodéziai felvételeket, talajmechanikai és mély­építési szakvéleményeket és terveket. Vállal mérnökgeológiai, hidrológiai, geofizikai kutatásokat, vízvegyészeti és korróziós vizsgálatokat, csatorna vízzárósági munkákat. Institut für Gcodasie und Bodenforschung Budapest, VIII., Reviczky u. 4. Verfertigt zum Zwecke der Bauprojektierung geodátische Aufnahmen, bodenmecha­nische und tiefbautechnische Fachgutachten und Entwürfe. Unternimmt ingenieur­geologische, hydrologische, geophysikalische Forschungen, wasserchemische und Korrosionsuntersuchungen, Abdichtuagsarbeiten von Kanalen. Institute for Geodesy and SoiI-Mechanics Budapest, VIII., Reviczky u. 4. Prepares geodetic surveys, soil mechanical and civil engineering experts opinions and projeets. Undertakes explorations in the field of hydrology, geophysics and engineering geology, chemical analyses of water, examinations of corrosion cases, as well as seepage control of canals.

Next

/
Thumbnails
Contents