Hidrológiai Közlöny 1958 (38. évfolyam)

3. szám - Wisnovszky Iván: Az összegyülekezési idő számítása

195 Hidrológiai Közlöny 1958. 3. sz. A belvízrendezési tervek számítása során, bár igen fontos, de még megoldottnak nem tekinthető feladat a mértékadó vízhozamok meghatározása. Ehhez egyik szükséges alapadat az összegyülekezési idő, amelynek számítására szintén nem ismerünk egyértelműen elfogadott eljárást. A szerző az összegyülekezési idő számítására vonatkozó Salcher képletet kiegészíti egy, a vízgyűjtő alakjától függő tényezővel és ezzel kifejezésre juttatja ennek valójában fennálló hatását is. Az összegyülekezési idő számítása WISNOVSZKY IVÁN A mérnöki gyakorlatban igen sokszor áll szemben a tervező mérnök olyan hidrológiai tervezési problémával, amikor nem áll rendelkezésére semmiféle vízállásészlelési, vagy vízhozammérési eredmény. Ebben az esetben a tervezéshez szükséges mértékadó vízhozam értékét vagy analitikusszintetikus módszerrel, vagy az árvízszámítási képletek alkalmazásával állapíthatja meg (2). Hidrológiai adatok hiányában a tervező akkor jár el helyesen, ha többféle módszerrel számít árvízhozamot és gondos mérlegeléssel kiválasztja a megfelelő eredményt. A korszerű hidrológiai tervezésazonban nemcsak az árvízhozam mértékének az ismeretét igényli, hanem azt is, hogy az eredményül kapott vízhozam értéke milyen valószínűséggel várható. Az analitikus-szintetikus eljárások közül az összegyülekezési idővel való számítás megfelelő hosszú idejű csapadékészlelés esetén különböző valószínűségű fajlagos lefolyási értéket ad. Az egységnyi árhullámkép szerkesztés ugyancsak módot nyújt a valószínűségi sor felállítására. Az árvízszámítási képletek közül Salcher képlete, és a Csermák Béla kutatási eredményeként ismert módszer ad valószínűségi sort a fajlagos lefolyás meghatározásánál. A régebbi keletű kísérletek csak egy meghatározott árvízhozam számítására alkalmasak. Ennek gyakorisága bizonytalan . Az árvízhozam számítására szolgáló analitikusszintetikus módszerek, továbbá a Salcher-féle módszer egyaránt megkövetelik az összegyülekezési idő meghatározását. A következőkben a hagyományosan r-al jelölt összegyülekezési idő meghatározásának módszerével foglalkozunk. Célunk az, C3 Idő t 1. ábra. Az összegyülekezési idő értelmezése Fig. 1. Definition of the time of concentratio n Abb. 1. Deutung der Fliesszeit hogy a számítási lehetőségeket összehasonlítsuk és egyszerűsítsük a tervezők munkáját. Elöljáróban tisztáznunk kell a megnevezés helyességét. Összegyülekezési időnek nevezzük azt az időt, amely alatt a vizsgált keresztszelvényhez érkezik a vízgyűjtőterület lefolyási szempontból legtávolabbi pontjáról a víz. Az összegyülekezési időt nevezik néha késleltetésnek, vagy késleltetési időnek, esetleg lefolyási időnek. Az utóbbi elnevezésnek akkor van alkalmazási helye, amikor két keresztszelvény közötti árhullámáthaladási időről beszélünk. Az összegyülekezési idő hidraulikailag is meghatározható időtartam, a csapadék hullás kezdetétől az árhullám tetőzésének időpontjáig tart, feltéve, hogy a csapadék hullás időtartama nagyobb az előbbinél (1. ábra)s Az amerikai kutatók az i i i t 2. ábra. Kapcsolat az összegyülekezési idő (T) és a késleltetési idő (T

k ) között Fig. 2. Relationship between the time of concentration (T) and the time lag (T/) Abb. 3. Beziehung zwischen Fliesszeit (r) und Verzögerungszeit (r

k) összegyülekezési idő helyett az árhullámkésleltetési idővel dolgoznak. 11a felrajzoljuk az idő függvényében a csapadék és lefolyás változását, két egymástól időben eltolódott árhullámot kapunk. Arhullámkésleltetési időnek (T>) a két hullám súlypont^ jának időbeli különbségét nevezzük (2. ábra). A r és tk között bizonyos kapcsolat áll fenn. Grafikus vizsgálat szerint Tk = 0,45—0,70 T. Csapadékadatok alapján történő számítás esetén semmiesetre sem szabad a TJ időt figyelembe venni. Az összegyülekezési idő egyazon vízgyűjtő területén változatlan körülmények között is változik. Ugyanis ha a kb. évente lefolyásra kerülő (100%-os gyakoriságú) q\oo«i, fajlagos vízszállítást jelentő vízhozam TJOO•/. alatt gyülekezik össze, a jóval nagyol) tetőző vízhozamú 50 évenként előforduló árhullám ( (?2°/„) lényegesen rövidebb idő alatt alakul ki, hiszen a nagyobb víz!do t