Hidrológiai Közlöny 1958 (38. évfolyam)
3. szám - Dr. Tomor János: Oolitképződés termelő olajkutakban
186 Hidrológiai Közlöny 1958. 3. sz. Dr. Tomor J.: Oolitképződés termelő olajkutakban A mellékletek áttetsző csiszolatfényképein látható, hogy a szabálytalan alakú ásványszemcsére rakódó héjak kezdetben szabálytalan alakú testet alakítanak ki és csak a későbbiek folyamán, az állandó lebegő állapotban történő lassú forgás következtében alakulnak szabályos gömbbé (I. tábla, 5.). A lapított gömbök kialakulását valószínűleg az a körülmény teszi lehetővé, hogy a mag alakja következtében nem volt lehetséges a gömb-forma kialakulása addig, amíg az oolit el nem érte a végleges súlyát és a fenékre süllyedt. Semmi esetre sem lehet azonban arról szó, hogy az oolit sol-ként vált ki és lágy halmazállapotú lévén, deformálódott ahogy azt több kutató leírta. Az ellipszoid alakú néhány oolit a deformálódás legcsekélyebb jeleit sem mutatja (I. tábla, 4.). A lebegés közben növekvő oolit egy bizonyos súly elérése után már nem maradhat lebegő állapotban ; lesüllyed a kúttalpra, ahol a víz továbbra is mozgásban lévén, a többi oolittal érintkezve, lassan fényesre csiszolódik. Továbbnövíkedés itt valószínűleg már nem történik, mert a mikrofelvételeken szereplő nagyságúaknái nagyobb méretű oolit nem fordult elő. A fenti elgondolás mellett szól az, hogy az oolitok azonos nagyságúak és súlyúak. H Az oolitok csillogó fehér felületén mikroszkóppal hajszálrepedések figyelhetők meg főképpen a főkörök mentén. Bizonyos esetekben ezek mentén az oolit feldarabolódik és gömbcikkekre válik szét. A friss törési felületek fénytelenek ós érdesek, azonban ezek is a továbbiak folyamán fényesre csiszolódnak, sőt az így keletkezett gömbcikfcek új oolitok magjaként szerepelhetnek, (I. tábla, 8.). összefoglalás Az oolitképződés, amint a fentiekből kitűnik, nem általános jelenség vizet is termelő olajkutakban. Különleges tényezők szükségesek, amilyenek a víz oldott sótartalma, a víz mészoldóképességének csökkenésével előálló túltelítettségi állapot és ennek ellenkezője, az időszakos mészkiválás szünetelését előidéző telítettségi állapot bekövetkezése a nyomás- és a hőmérsékletváltozás hatására. Szükséges a vízzsákban fellépő örvénylő mozgás és apró ásványszemcsék jelenléte is. Ezeknek a különleges tényezőknek a szükségszerűsége ellenére, mégsem egyedülálló a L—109/b kút oolitkeletkezése. A gyűjtőtartályok iszapjának vizsgálatakor kiderült, hogy az gyakran tartalmaz több-kevesebb oolitot. A keletkező oolitok bizonyos esetekben nyomásemelkedés, vagy más körülmények következtében a vízzsákból a kút termeivényével együtt a felszínre kerülnek, vagy az ülepítő .és gyűjtőtartályok iszapjában gyűlnek össze. Ha azonban nem következnek be olyan állapotváltozások, amelyek az oolitokat kiürítik a kútból, van lehetőség arra is, hogy összecementálódva a kúttalpon, a perforáció részleges eltömődését, esetleg a termelőcsőnek megszorulását idézzék elő. Az áramló folyadékból kiváló CaC0 3 minden esetben a termelőcső felső szakaszát tömi el oly módon, hogy a „vízkövesedés" felfelé szűkülő szelvényt idéz elő. Ez a folyamat mindaddig folytatódik, míg a termelőcső teljesen el nem záródik. Ennek a folyamatnak a sebessége a lehűlés mértékének a függvénye. Egyes esetekben azonban a termelőcső alsó része nem szabadítható ki a kútból csak körülfúrással. Lehetséges, hogy ezekben az esetekben a nehézséget éppen a leírt oolitok idézik elő. Az olyan kutakat, amelyekben a Rátka réteg vizet is termel, fokozottan kell figyelemmel kísérni. Amennyiben oolitkeletkezést lehet megállapítani, úgy a kúttalp savazásával megelőzhető a termelőcső megszorulása. 00J1HT0OEPA3OBAHME B PAEOTAIOIHEM HEctTflHOM KOJlOflUE FL. TOMOP • B OFLHOM 113 HC(})TOHblX MeCTOpOJKACHItií BeHI'pHH, 1! JlüBaCH, BO BpCMÍT B35ITHÍI npOÖ H3 riOflOUlBbl noil flaBjieHneM iionaftajm Ha n0BepxH0CTb OOJIHTH. 80% STHX OOJIHTOB nivieioT mapoo6pa3Hyio (JiopMy c juiaMerpoM 0,7 MM, a 12% AJUIHNCOHFLHYIO 4>OPMY. OCTAJIBHAJI IÁÉN. cjiaraeTCíi H3 oojinroBbix OŐJIOMKOB H HS pacTyinux OOJIHTOB. MccJie/iOBaHHflMH ycraHOBJieHo, MTO AJIH 0Öpa30BaHIia OOJIHTOB B HC(J)TJIHbIX KOJIOAHaX HeOÖXOflHMbI cnenHajibHbie ycjiOBHíi, HMCHHO: 1. HanHHHe njiacTOBOH BOflbi, cosepwaiomeií B öojibmOM KOjnmecTBe pacTBopennoro Ca (HC0 3) 2 ; 2. KOJieőaHHe «aBjieHH>i H TeMnepaTypbi, n03B0JuiK>mee MepHoro BbinafleHnyi CaC0 3 ; 3. HajIHMIie MCJlbKHX MaCTHU MHHCpajIOB, KOTOpbie npiiroflHbi fljifl jiflpa oojiHTa ; 4. B BOAJIHOM MeuiKe HeijmiHbix KOJIOFLQEB, flarouiiix II BOFLY, HAJIHMHE BHXPEBORO N0T0KA BOAH, NO3BOJI*NOUIERO BbinjibiBaHHfl MEJIBKNX MacTiin MHHepajiOB H TSKHM 06pa30M 06PA30BAHH$i uiapoo6pa3Hbix OOJIHTOB. Ejiecrauiaa, rjiHHueBaa noBepxHocTb OOJIHTOB oöpa3yeTC$i BCJieflCTBiie cjiaőoro wcrapeHUH «pvr o apyre B BHxpeBOM noTone BOflbi mapoB, cKonjiHiomnxcji B no«ouiBe OTBepCTHH. HywHO oőpaTHTb BHHMaHHe eme Ha oflUHaKOBbiií Bee H OFLHHAKOBYIO BCJIHMHHV OOJIHTOB. 3TO HBJIEHHE B03HHKaeT BCJieACTBue Toro, MTO BcnjibmaiomHecH pacTyiiyie OOJIHTH ONYCKAIOTCH Ha no«ouuBy K0JI0/ma npn AOCTIDKEHIIH HeKOToporo Beca H npe«nojiaraeTca, HTO ÖJiaroflapa TpeHHio flajibine He pacTyT.
