Hidrológiai Közlöny 1958 (38. évfolyam)
3. szám - Dr. Tomor János: Oolitképződés termelő olajkutakban
ISJf Hidrológiai Közlöny 1958. 3. sz. Dr. Tomor J.: Oolitképződés termelő olajkutakban Hlsorotka sz 1213m lovosu S! C3 Homokkő olajtartalommal Perforálás Homokká víztartalommal L-1 Vi:ztál< halára I . . . 1 Cement | r- < I Folyadékáramlás iránya 1. ábra A 2. ábra a L—109/b kutat a termelés előrehaladott állapotában ábrázolja, amikor mind a Lovászi, mind a Rátka szinttáj termelő rétegéből víz is termelődik. Oolitképződés Az L—109/b sz. olaj- és víztermelő kútból kiemelt oolitok képződését két tényező tette lehetővé, a kálciumkarbonát kiválása a rétegvízből és az oolitok külső tulajdonságait kialakító körülmények. Az oolitokról készült vékony esiszolatok azt tanúsítják, hogy a koncentrikus gömbhéjakban történő növekedés, a CaCO : j kiválása ritmusos volt és bizonyítja azt, hogy a víz mészoldó képessége ingadozott. Minthogy a kút alján, a legalsó perforáció síkja alatt levő úgynevezett vízzsákban a mészoldóképesség, illetőleg az oldott Ca (HC0 3) 2-ra vonatkozó telítettségi állapot nem függhet az oldott széndioxidtól — ennek hiányában — más tényezőket kell keresni, amelyeknek a változása lehetővé tette a szakaszos mészkiválást. A Ca (HCO; t) 2-ra vonatkozó telítettségi állapotot befolyásolhatta a hőmérséklet, vagy a nyomás ritmusos ingadozása is. E közül a két tényező közül állandó nyomás csak az egyenletesen és folyamatosan felszálló termelést adó kútnál van. A 109/b kút azonban szakaszosan és segédgázzal termelt. Ebben az esetben pedig feltétlenül bekövetkezik nyomásingadozás. A hőmérséklet kismértékben ingadozhat abban az esetben, ha az olajjal termelődő gáz nem folyamatos és egyenletesen állandó mennyiségű, tehát az expanzió által okozott lehűlés ritmusos. Az oolitszemcsék anyagának a CaCO ; rnak szakaszos kiválását tehát az olaj- és gáztermelő kutak esetében előidézi a nyomásnak és a hőmérsékletnek bizonyos esetekben való ingadozása. A 109/b kútnál ezenkívül még a nagy Ca (HC0 3) 2 koncentrációjú rétegvíz jelenléte. Alsorolka sz lovászi sz. Homokká olojfortolommol E^ i Perforálás Homokká víztartalommal 1--I Vízzsák határa Cement \ folyadékáramlás iránya 2. ábra Vízzel termelő olajkutak termelőcsövét gyakran eltömi, teljesen elzárja a lerakódó „vízkő", az oolitok keletkezésében azonban a ritmusos mészkiváláson kívül még egy, az oolit alakját kialakító tényező is szerepel. Figyelemre méltó körülmény, hogy a mintavevő által a kút talpról felhozott oolitok túlnyomó részben azonos átmérőjű gömbök, de akad kevés kissé lapított gömb is nagyobb főkörrel. A súlyuk azonban ezeknek is azonos a gömb alakú szemcsék súlyával. Az oolitok keletkezése az ún. vízzsákban történik, ahol a mellékelt ábrák szerint a termelődő víz egy része összegyűlik és folytonos kavargásban van az uralkodó örvénylő mozgás következtében. A homokkőrétegből származó apró ásványszemcsék az örvénylés erősségétől függően jrészben lebegő állapotban vannak a vízzsák vizében és így a szakaszos termelés által előidézett nyomás és kismértékű hőmérsékletingadozás következtében ritmikusan, tehát szünettel váltakozva, vékony CaCO;i héjak rakódnak le felületükre. 1. Táblamagyarázat a 185. oldalhoz 1. Mikrofelvétel. Oolitok 20 x nagyításban 2. Mikrofelvétel. Növekvőfélben lévő oolitok és homokszemcsék 20 X nagyításban 3. Mikrofelvétel. Gömb alakú oolitok 28 X nagyításban 4. Mikrofelvétel. Lapított gömbalakú oolitok fel ül - és oldalnézetben. 28 X nagyításban 5. Mikrofelvétel oolit csiszolatokról. A felvételen az idegen agyagból lévő mag és a növekedés folyamán a szabálytalan testből fokozatosan gömbbé való alakulás látható 6. Mikrofelvétel. Áttetsző oolit esiszolatok keresztezett nikolok között. Az oolitok látszólagos különböző nagysága annak következménye, hogy a metszet nem minden esetben főkörmenti 7. Mikrofelvétel. Oolittöredék 20 x nagyításban 8. Mikrofelvétel. Oolittöredékdarabok a kúttalpon végbement csiszolódás következtében fényessé és áttetszővé váltak és az áttetsző daraboknál kitűnik a gömbhéj as szerkezet