Hidrológiai Közlöny 1958 (38. évfolyam)
1. szám - Öllős Géza: A kútpalást melletti hidraulikus viszonyok részletes vizsgálata
Öllős G.: A kútpalást melletti hidraulikai viszonyok Hidrológiai Közlöny 1958. 1. sz. 11/ a maximális sebességi állapot. A kútban levő vízszint körülbelül ennek a sebességmaximumnak a magasságában van. A leszívást növelve, a sebességcsúcs helye és nagysága is közel azonos marad, tehát a kútvízszint fölé kerül. Ezzel egyidejűleg azonban a kúttalp környezetében a sebesség némi növekedése észlelhető még. Ez a viszonylag kis növekedés eredményezi valószínűleg a kútvízhozamnak a teljes leszívási határ környezetében való kismértékű növekedését. További részleteket tár fel a 16. ábra, ahol az r n — 4,5 cm sugarú kútnál az 1, 2, ... 12 vízelvezető lemezhez tartozó kútpalástrészen külön-külön kialakuló szivárgási sebességek változása van feltüntetve az s leszívás függvényében. A felső lemezközökön, mint amilyen a 2, 3, 4-es csak bizonyos ideig adódik vízhozam, tehát szivárgási sebesség is. Utána kikapcsolódnak még a kapilláris sáv hatása alól is. Az 5. és a 6. lemezköz nagyobb leszívás melletti sebességadatai a kapilláris vízhozam nagyságára jellemzőek. Különböző leszívásoknál az általunk vizsgált állandó H vízrétegvastagságnál a kútpalást magasságában előforduló jellemző sebességeloszlásokat a 17a—d ábrák foglalják össze. Ezekkel az ábrákkal kapcsolatban a következő megjegyzéseket tesszük : t a) ábra. A kútpaláston a vízszintek elszakadása még nem számottevő. Ilyenkor a kútpalást magasságában a sebességeloszlás állandó értékűnek tekinthető. b) ábra. Közbenső leszívásnál, amikor a kútpaláston már jelentős mértékben kialakult a szivárgási felület, a sebességeloszlási ábra maximális értéke kb. a kútbeli vízszint magasságában van. c) ábra. Bizonyos leszvásí után a vizsgálatainknál érvényes határfeltételek esetében a sebességeloszlási ábra maximális értéke a kútvízszín magassága felett marad. A görbe alsó szakasza azonban a maximális sebességérték alatt egy helyi minimumérték után a kúttalpig némi növekedést mutat. d) ábra. Szemlélteti, hogy az a—c görbéknél tulajdonképpen hiányzik a kapilláris sáv figyelembevétele. Az a)—d) ábrák tulajdonképpen az általunk vizsgált ~ = —0,1 = arányszámnak megfelelő esetben mértékadóak. Jelenleg vannak folyamatban a laboratóriumunkban az ettől eltérő arányszámnak megfelelő kútnál kialakuló kútpalástmenti sebességeloszlások sajátosságainak beható vizsgálatai. * Az elmondottakból tehát, megállapítható, hogy a Dupuit-féle elméletnek gyakorlat szempontjából történő bírálata csak részben indokolt. A kútpalást melletti leszívási görbeszakasz magassági elhelyezkedésének meghatározására, valamint a kútpalást melletti sebességviszonyok jellemzésére kevésbé megfelelő, azonban a kútvízhozam számítására egynemű talaj esetén alkalmazhatónak bizonyul. 17. ábra. Jellegzetes sebességeloszlások a kútpalást mellett Abb. 17. Kennzeichnende Geschwindigkeitsverteilungen neben dem Brunnenmantel Fig. 17. Cliaracteristic velocity distributions along the well mantle A kapott eredmények homogén és izotrop talajban lejátszódó szivárgási folyamatokra vonatkoznak. Inhomogén talajokban kialakuló szivárgások azonban számos új szempontot vetnek fel. A tanulmányban tett megállapítások az inhomogén talajoknál többé-kevésbé módosításra szorulnak. Az eddigieknél is jóval bonyolultabb szivárgási folyamatok keletkeznek. Ezért az ilyen esetben felmerülő kérdések megoldásán különösen nagy gonddal és körültekintéssel kell eljárni. összefoglalás .lói ismert tény, hogy a Dupuit-féle elmélettel, annak közelítő volta miatt, nem lehet a kútba történő szivárgás valamennyi felmerülő hidraulikai részletkérdését megoldani. A tengelyszimmetrikus háromdimenziós szivárgási folyamat meglehetősen bonyolult volta miatt tulajdonképpen nem is lehet ezt várni. Éppen ezért tanulmányunkban arra törekedtünk, hogy a szivárgási rendszernek, mint egységes egésznek az átfogó vizsgálata mellett, annak részletekbe menő elemzésénél kapott eredményeket is összefoglaljuk. M A cél elérése érdekében a hidraulikus modell kísérletezésnél a szerző új m,érési módszert dolgozott ki. Ennek lényege az, hogy a lejtős vízelvezető lemezekkel részekre osztott kút palástjának magasságában meghatározható a vízhozameloszlás és a sebességeloszlás. Ily módon ismeretessé válik a különböző leszívásoknál a kapilláris sávból a kútba jutó víz mennyisége, a kútpaláston levő ún. szivárgási felületen át valamint a kútvízszint alatti palástfelületen át a kútba beszivárgó víz (10)