Hidrológiai Közlöny 1958 (38. évfolyam)

3. szám - Szablya Ferenc: Budapest főváros csatornázásának távlati terve

Szablya F.: Budapest csatornázásának távlati terve Hidrológiai Közlöny 1958. 3. sz. 167 emelt szennyvíz a Duna sodorvonalban kitorkolló nyomócsövön, míg az ötszörösnél nagyobb mértékben hígult víz a parton kitorkolló szabadkiömlőn át kerül a Dunába. A,helyi jelentőségű önműködő átemelő és szennyvíztisztító állomások száma ez idő szerint 15. A kis telepek szenny- és csapadékvíz átemelést végeznek, ami a helyi adottságok kényszerítő körülményeiből ered. A meglevő és üzemben álló szivattyú- és szennyvíztisztítótelepek és állomások összesen 65 db beépített szivattyúegységének teljesítőképessége vízátemelésben 56 310 l/sec, motorteljesítménye pedig 5587 LE. Szennyvíztisztítók Teljes értékű és már működésben levő szennyvíztisztítótelepünk csupán a Pestlőrinci telep. A lakótelep elválasztórendszerű csatornahálózata mintegy 8000 fő lakos szennyvizét gyűjti össze és szállítja a telepre, ahol mechanikai és biológiai csepegtetőtestes tisztítóberendezés van. A telep további bővítésének egy része most fejeződött be és ezzel elkészült hazánkban az első Kessenerrendszerű, nagyterhelésű, élesztett iszapos szennyvíztisztítóberendezés. Pesterzsébeten építik hazánk legnagyobb, legkorszerűbb szennyvíztisztítótelepét. Ez a telep napi 20 000—30 000 m

3-es teljesítményű lesz végső kiépítésben. Több lépcsőben épül összesen 54 millió Ft értékben. A berendezés lehetővé teszi majd a csepegtetőtestekben és párhuzamosan a levegőztető medencékben megfigyelni a biológiai tisztítás mértékét, ugyanakkor az állami tangazdaságban az öntözés termékenyítő eredményét a különféle mezőgazdasági termel vényeknél. A korszerű szennyvíz tisztítótelep megépítésével' a Soroksári Dunaágat ismét vissza lehet adni eredeti rendeltetésének, nem kis örömére a horgászoknak, a fürdőzőknek és a part mentén üdülőknek. Az üzemben levő telep pedig választ fog adni a tervezőknek, a beruházóknak mindazokra a kérdéseire, amire eddig csak a külföldi műszaki irodalomban találtak utalást. Több kisebb telep még építés alatt áll. Jelenlegi helyzet összefoglalása . Összegezve a történelmi fejlődést és a jelenlegi állapotot, meg kell állapítanunk, hogy csatornahálózatunk már élettartamánál fogva is nagyrészt elavult, üzemeltetése költséges, s üzembiztonsága veszélyeket rejt. Hálózatunk fejlesztése a pillanatnyi szükségletet követi, sokszor erőltetett megoldásokkal kell beérnünk. Ugyanez áll átemelőtelepeinkre is. Felszereléseink, gépeink régiek, hatásfokuk kicsi, elektromotoraink nem igazodnak az újabb hálózati feszültségekhez. A telephelyeket feltüntető térkép mutatja, hogy az új telepek nagy része nem szerepelt a korábbi tervezetekben, így ezek üzemeltetési szempontból sem tudnak szervesen kapcsolódni a kiépített üzemeltető szervekhez és automatikához. Ügy véljük, hogy a perspektivikus terv ismeretében az új lakótelepülések és üzemek 8. ábra. Az újpesti szivattyútelep látképe. Hátid a homokfogó, elöl a rács és a kominutor helye ifiuz. 8. Oöuiuü eud HdCOCHOü cmamiuu e yüneium. C3adu eudno necKoyAoeumeAb, cnepedu peiuemKa, Mecmo KOMMUHymopa Abb. 8. Das Pumpwerk Újpest. Hinten der Sandfang, vorn der Bechen, der Platz für den Komminutor kijelölésével kapcsolatosan gomba módra emelkedő telepeink számát is fékezni lehetne. Az ilyen létesítményeknél a szennyvízlevezetést másodlagos kérdésnek tekintik, így újabb tisztító, illetve átemelőtelep árán is az elhatározott település csatornázását meg kell oldanunk. Ennek következménye az újabb és újabb, a meglevő létesítményektől távolfekvő berendezések létrehozása, amelyek építéseinek költségeit — mint járulékos költséget — a beruházó biztosítja ugyan, mégis üzemeltetési szempontból ez a gyakorlat aggályos, az évről évre növekvő üzemi költségek miatt. A dunai kitorkolásokkal kapcsolatos vízjogi engedélyekben foglaltaknak a Fővárosi Csatornázási Művek sem tesz eleget az elégtelen beruházási hitelek miatt, s így a Duna szennyezésének fokozásában — akaratlanul is — tevékeny szerepe van. A házi szennyvíz mennyisége sem követte tervezőink elképzelését. 1870-ben, amikor a főváros lakossága 200 000 volt arra számítottak, hogy ez a létszám egy évszázad után csak 500 000 főre fog emelkedni. Ezekre a számítások ra alaposan rácáfolt az idő és ma 1 980 000 főre becsülhetjük Budapest lakosainak számát. Ez a szám még tovább fog növekedni, ha figyelembe vesszük a kedvező beépítési lehetőségeket és a főváros vonzóerejét. A BUVATI távlati tervében az 1965-ben várható lakos számot 2 170 000 főre — újabban 2 400 000-re — becsülte. Ebből a csatornahálózatot 60% használja. Az így megnövekedett szennyvizek kezelési és tisztítási mértékének szükségességét elsősorban a Duna terhelhetősége szabja meg, minthogy fővárosunk szennyvizeinek döntő része a Dunába kerül és ott bomlik el. Már itt említem meg,