Hidrológiai Közlöny 1958 (38. évfolyam)

3. szám - Szablya Ferenc: Budapest főváros csatornázásának távlati terve

Szablya F.: Budapest csatornázásának távlati terve Hidrológiai Közlöny 1958. 3. sz. 163 terjed. A program végrehajtása a bekövetkezett háborús események miatt az eredeti terv szerint nem valósulhatott meg. 1945. után, a háborús károk helyrehozatala volt az első teendő. Ekkor alakult meg a Fővárosi Csatornázási Művek, amely átvette a polgármesteri ügyosztályokban végzett, csatornázással kapcsolatos tevékenységeket. Nagyobb erővel indultak meg a hálózatfejlesztési munkálatok, valamint a további főgyűjtők építései. A jobbparti — budai — városrésznek átfogó csatornázási terv alapján történő fejlesztése csak sokkal később kezdődött meg, mint ahogy azt a pesti oldalon láttuk. Már a legrégibb időktől kezdve a régi Budapesten öt természetes árokrendszer vezette le a budai hegyvidék csapadék- és szennyvizeit a Dunába : az Aranyhegyi-árok, a Szépvölgyi-árok, az Ördög-árok, a Lenkei úti árok és az Andor utcával párhuzamosan haladó határárok. A budai oldalon 1872-ben az Ördögárok -burkolásával kezdődött el a hegyvidékről lezúduló csapadékvizek biztonságos elvezetése. Ennek a nagyjelentőségű munkának a jellemzésére megemlítjük, hogy az alsó szakaszon folyóméterenként 15 m

3 építőanyagot használtak fel. A legsűrűbben lakott óbudai városrész csatornázása körül sok huza-vona játszódott le. Itt létesült — az akkori egész budai oldalt ivóvízzel ellátó — újlaki vízmű. A rendezetlen viszonyok miatt számos dunai szennyvízbetorkolás veszélyeztette a termelt ivóvíz tisztaságát. A főváros ezért az óbudai főgyűjtő megépítésével akarta a bajokat orvosolni. A tervek szerint a Dara-utca vonalában átemelőtelep létesül. Az építkezéseket nem kezdhették meg, mert az Országos Vízügyi Igazgatóság a terveket elutasítóan véleményezte. Idézünk ebből : „Minden folyómenti városnak oda kell törekednie, hogy a különböző városrészekben összegyülemlő szennyes vizek, egy (lehetőleg a folyó mentén végigvonuló) főgyűjtő segítségével felfogatván, csak a város alatt torkolhassanak a folyóba és így a folyónak a városon belül való beszennyeződése megakadályoztassák." Ezt az elvet, a Székesfőváros a balparti részeken kevés kivétellel már keresztülvitte, illetve annak keresztülvitele jelenleg is 2. ábra. A negyedik terv. A főváros csatornahálózata 1938-ban (pue. 2. yemeepmbiü npoenm. KaHajiu3aifuoHHaa cemb cmoAUifbi e 1938 eody Abb. 2. Vierter Plan. Kanalnetz tler Hauptstadt Budapest im Jahre 1938