Hidrológiai Közlöny 1958 (38. évfolyam)
2. szám - Bozóky-Szeszich Károly: A Román Népköztársaság Állami Vízügyi Bizottságának Vízépítési Kutatóintézete
Hidrológiai Közlöny 1958. 2. sz. llf.3 A Román Népköztársaság Állami Vízügyi Bizottságának Vízépítési Kutatóintézete* 1' O Z (') K Y-S Z E S Z 1 C H KÁROLY 1950. október'2G-án Románia villamosítási kérdéseinek tárgyalásakor Gh. Gheorghiu Dej a Román Munkáspárt főtitkára az alábbiakat mondotta : „A vízügyek országunk gazdasági ós szociális életében az élvonalban állnak. Tekintettel a víznek a mezőgazdaságban, az éghajlatban és a villamosítás megvalósításához szükséges energiatermelésben betöltött szerepére, vizeink hasznosításának a szocialista építés alapját kell képeznie. Az ország villamosítása elválaszthatatlanul össze van kötve a vizek sokoldalú hasznosításával : a mezőgazdasági termelés stabilitásának növelésével, és a termésmennyiségek növelésével a szárazság elleni küzdelemmel, az árvizek kártételeinek megelőzésével..." A vízügyekben eddig meglehetősen elmaradt Romániában, tehát a legfőbb vezetés felhívta a figyelmet a szakemberek által már régóta sürgetett feladatokra. Nagyszabású vízimunkálatok biztonságos, gazdaságos és nemegyszer helyes kivitele érdekében azonban, kismintakísérletek szükségesek. Éppen ezért az Állami Vízügyi Bizottság fennhatósága alatt vízépítési laboratórium létesült Bukarestben és 1955 őszén megkezdte működését. Ezt megelőzően is működtek Romániában vízépítési laboratóriumok, a felsőoktatási intézmények keretében. Hely- és munkaerőhiány miatt azonban — akárcsak nálunk — ezek a laboratóriumok a megnövekedett feladatoknak nem tudtak eleget tenni. Az Intézet tervei elsősorban szovjet dokumentáció alapján készültek, de a tervezést irányító személyek több oiszág vízépítési laboratóriumának munkáját is tanulmányozták, így egyebek között a budapesti műegyetem I. és II. sz. Vízépítéstani Tanszék laboratóriumát is. Az Intézet főépülete, benne a nagy és kiscsarnok, a műhelyépületek, a fizikai, műszerész és foto-laboratóriumok már készen vannak, egy nagyob épületszárny, építkezése azonban még folyamatban van. Az új épületszárnyban elhelyezésre kerülő osztályok jelenleg a főépületben, meglehetősen zsúfolt állapotban működnek. A laboratórium épületeinek alapterülete, a jelenleg kivitelezés alatt állóval együtt 8,000 m-. A főcsarnok 42 x 35 m-es, közbenső alátámasztó pillérek nélkül. Ehhez csatlakozik az 50x15 m-es kiscsarnok. A két csarnok egymásba nyílik és így 90 m hosszú modellek is készíthetők. A nagycsarnokban végzik a különböző folyószabályozási kísérleteket, duzzasztóművek, vízkivételek stb. háromdimenziós vizsgálatát. Itt helyeztek el egy 9,'00 m hosszú, 30 X 30 cm keresztszelvényű, változtatható esésű üvegcsatornát, melynek legnagyobb esése 5° 0, a legnagyobb vízemésztése pedig 40 l/sec. A kiscsarnokban különböző hosszúságú, változtatható esésű üvegcsatornákat fognak elhelyezni, a csarnok alatti térségbe pedig 50 m hosszú, 1,70 m széles és 1,00 m mély nagyszelvényű csatornát építenek be. Teljes kiépítés után a laboratórium csatornarendszerében forgatható víz 1,20 m : )/sec lesz. A kiépítés jelenleg 50°„-os. A nagycsarnokhoz csatlakozó toronyban levő medence 1.5 méterrel van a csarnok padlószintje felett, így, 1,5 atm. nyomású víz áll a kísérletezők rendelkezésére. Az Intézet dolgozóinak létszáma 120 fő, ebből 20 mérnök. A laboránsok vízépítési technikumot végeztek. Az Intézet az alábbi osztályokra tagozódik : Hidraulikai osztály, Alapozások és szerkezetek osztálya, . Vízvédelmi és víztisztítási osztály, Hidrológiai osztály. * Tanulmányúti beszámoló, készült az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem I. sz. Vízépítéstani Tanszéken. Tanszékvezető: Dr. Németh Endre. A Hidraulikai osztály elsősorban folyószabályozási kísérleteket végez, továbbá völgyzárógátakkal, energiatörőkkel, vízerőtelepek nyomó és szívóesatornáinak kialakításával kapcsolatos kísérletekkel foglalkozik. A megfigyelési munkát a koncentráltság jellemzi ; arra törekednek, hogy minden mérést — egymástól távolfekvő mérési helyek esetében is —egy helyen végezhessenek. Ezáltal elérik azt, hogy olyan jelenségeknél, amelyeknél nincsenek gyors változások, a méréseket egyetlen megfigyelő, különösebb fáradtság, járkálás nélkül végezheti el. Olyan jelenségeknél pedig, ahol a változások gyorsak — tehát a mérési helyeken az egyidejű észlelés kívánatos az észlelők egymáshoz közel lehetnek és így az egyidejűség jobban biztosítható. A mérések koncentrálását úgy érik el, hogy az egyes észlelési helyekről vékony gumicsövön vezetik a vizet a központi mérőhelyen elhelyezett vízszínmérőkhöz. Az eljárásnak természetesen az előnyei mellett hátrányai is vannak, nevezetesen gyors változások esetén a hosszú gumicső csillapítást okoz. Folyószabályozási modelleknél a felszíni áramvonalak úszó mécsesekkel való kiiajzoltatása esetén elnevezésük szerint „chrono" fényképezőgépet használnak. Ez tulajdonképpen egy normális fényképezőgép, mely egy ugyanazon filmkockára számos felvételt készít, meghatározott időközönként. Az exponálást külön szerkezet végzi, a megvilágítási idő, valamint a két megvilágítás közti időköz előre beszabályozható. A fényképre kirajzolt áramvonalak szaggatott vonalak lesznek, így az áramlás iránya és sebessége pontról pontra meghatározható. A folyószabályozási kísérleteket szovjet és amerikai módszerek alapján nemcsak hidraulikai modellen végzik, hanem olyan, egészen kis léptékű modelleken is, ahol a szabad vízfelszín magasságában üveglap van elhelyezve és a modellben víz helyett levegőt áramoltatnak. A levegővel végzett kísérletek előnye, hogy sokkal kisebb modellt kell megépíteni, mint hidraulikai modell esetén. Ennek következtében az építési munka lerövidül, tehát adott időn belül több változat vizsgálható meg, mint hidraulikai modell esetén. Erre vonatkozólag az 1. táblázat ad összehasonlítást (M. Kahan és S. Hincu szerint). 1. táblázat N Modell alapterület m 3 Modell építési ideje munkanapban Egy kísérleti változat ideje munkanapban Hidraulikai modell Levegővel működő modell Hidraulikai modell Levegővel működő modell hidraulikai modell Levegővel működő mi iili-ll 1. 150 1 120 8 8 2 2. 1000 3 300 12 10 2 3. 3000 19 1000 50 20 4 A levegővel végzett kísérletek olcsósága és gyors elvégezhetősége a táblázatból szembeötlő. Éppen ezért a laboratórium azt az eljárást követi, hogy — az eredmények összehasonlítása érdekében — az alaptestet vízzel és levegővel működő modellen egyaránt megvizsgálja. Utána az alapeseten javasolt változtatásokat csak levegővel működő modellen vizsgálja meg és végül a legmegfelelőbbnek mutatkozó megoldást — kritikus esetben több változatot is — hidraulikai modellen is megvizsgál. Ezzel a munkamódszerrel azt érik el, hogy olcsóbban és gyorsabban végzik cl a kísérletet, mintha valamennyi változatot hidraulikai modellen vizsgálnánk. A levegővel végzett kísérleteknél — hasonlóan a hidraulikai kísérletekhez — minden változatot két szempontból vizsgálnak. Az egyik szempont az áramlási viszonyok vizsgálatára terjed ki, amikor is mozdulatlan
