Hidrológiai Közlöny 1958 (38. évfolyam)
2. szám - Szesztay Károly: A havi közepes vízhozam meghatározása a középvízállás alapján
128 Hidrológiai Közlöny 1958. 2. sz. Szesztay K.: A havi közepes vízhozam meghatározásaJellemző adatok a havi közepes vízhozam és a közepes Table 2. Significant data for the study of the relationship KÖQ = Q (KÖV) + Q, (1) watercourse ; (2) Gaging (25), (26) and (27) the deviation of values obtained p 0) js^ci S-H • . •O r^ ht) G cí ct sj eő 2 s s-g > rr. Jellemző vízállások Jellemző vízhozamok N co O Vízfolyás Szelvény l-l o te js^ci S-H • . •O r^ ht) G cí ct sj eő 2 s s-g > rr. A vizsgált időszak KV KÖV NV KQ KÖQ NQ CO K" tc km 2 hónap cm cm cm m s/» m'/í m 3/s (1) (2) (3) (4) (5) (6) (7) (8) (9) (10) (11) 1 9 5 4. évi 1. Duna Nagymaros 183 262 o Július 281 463 641 2850 5330 7960 2. Duna Dombori puszta 191 758 3. Július 369 657 849 2800 5170 7330 3. Tisza Szolnok 73 848 6. Március —166 194 549 117 626 1300 4. Tisza Szeged 138 579 7. Március —169 192 454 150 861 1522 5. l-Ykete-Körös Sarkad 3 815 23. Március 22 101 480 9 37 156 6. Zagyva Pásztó 488 20. Március 5 57 377 0.42 7,20 81,8 7. Tarna Verpelét 574 21. Június 168 252 474 0,80 6,24 56,3 8. Zagyva Jásztelek 4 207 22. Március 42 114 374 3,65 17,4 162 9. Rába Sárvár 5 560 8. Május — 50 34 287 30,5 95,7 . 389 10. Rába Rábacsécsénv 6 657 9. November 72 145 401 10,9 60,8 333 11. Ipoly Balassagyarmat 2 765 10. Március 30 132 240 5,80 27,3 106 12. Kapós Kurd 2 119 11. Május 24 111 344 2,45 12,1 48 13. Sió Simontornva 1U 160 12. Július 120 186 288 5,30 18,1 36, & 14. Kraszna Agerdőmajor 1 974 14. Március — 20 93 465 0,02 6,55 42,3 15. Sajó Bánréve 3 239 15. Március 48 109 319 7,80 35,8 214 16. Sajó Ládpetri 6 475 16. Március 40 108 270 6,0(1 44.0 202 17. Hernád Hidasnémeti 4 515 17. Március 12 67 240 10,7 42,6 217 18. Duna Pozsony 131 290 1. Március 240 324 634 1160 19 5 5 1790 é v i 450019. Rába Sárvár 5 560 8. Március — 72 29 256 19,8 93,4 327 20. Ipoly Balassagyarmat 2 765 10. Március 70 156 226 10,8 29,3 82,6 21. Kapós Kurd 2 110 11. Augusztus 30 151 380 2,92 16,8 58,2 22. Sió simontornva 10 165 12. November 184 322 441 15,8 44,8 77,0 23. Duna Mohács 208 822 4. Március 314 373 702 1640 2020 4660 24. Szamos Csenger 15 282 13. Január — 11 122 370 53,1 294 898 25. Tisza Vásárosnaménv 29 057 o. Január — 58 199 698 179 746 2220 26. Kraszna Agerdőmajor 1 974 14. Április 122 245 500 7,34 19,3 55,5 °7 28. Sajó Ládpetri 6 475 16. Augusztus 74 148 280 25/1 88,4 240 29. Hernád Gesztely 5 105 18. Július 40 114 244 12,5 61,8 182 30. Bodva szendrő I 496 19. Március 16 95 184 7,7 18,2 33,5 31. Zagyva Pásztó 488 20. Augusztus 4 60 337 0,42 6,03 66,7 32. Tarna Verpelét 574 21. Október 165 203 460 0,66 3,55 49.1 33. Zagyva Jásztelek 4 207 22. Február 46 124 284 3,93 15,2 55,6 34. Fekete-Körös •Sarkad 3 815 23. Február 50 264 642 22,0 90,6 296 35. Sebes-Körös 2 476 .24. Január í>2 70 303 11,0 70,7 329 ga is növekszik. Az adatoknak ez az elrendeződése az áradás és az apadás ütemének a vízgyűjtő kiterjedésével, ill. a mederben megtett út hosszával kapcsolatos fokozatos csökkenéséből származik. Kis vízgyűjtőjű vízfolyásokon az áradás és az 500 SL 1 300 t •tm 100 0 0 50 100 150 A napi vízállások átlagos eltérése, t [cm] 5. ábra. A t = / (A H) kapcsolatban a vízjárást viszonyok jutnak kifejezésre, melyeket összefoglalóan a vízgyűjtőterület nagysága jellemez Puc. 5. 3aeucuM0cmbw t = f (A H) ebipawcaemcn pewuM eodbi, Komopbiü e KOHCÍHOM cneme xapaKmepu3yemcn ee.iuHUHOÜ eodocöopmü NAOUFADU Fig. 5. Regime conditions characterized summarily by the magnitude of the catchment area are expressed by the relationship t = f (AH) apadás néhány óráig, ill. 1—2 napig tart, tehát — hacsak újabb és újabb árhullámok nem tarkítják a vízállásgörbét —• a AH vízjátékhoz általában kis ti átlagos eltérések tartoznak. Nagy vízgyűjtőjű folyók és folyamok esetében az áradás és az apadás lassú ; minden tetőzéshez és völgyeléshez adódnak bőven közbenső adatok is. Az adott vízjátékhoz tartozó ti átlagos eltérés itt szükségszerűen nagyobb, mint a kisebb vízfolyásoknál. Ezek a megállapítások természetesen csak statisztikai átlagokban egyértelműek. Egyes hónapokat vizsgálva a heves yízjárású kisebb vízfolyásoknál is adódhatnak viszonylag igen nagy ti értékek, ha csapadékos az időjárás és rövid megszakításokkal több árhullám követi egymást. Ez a magyarázata annak is, hogy a t = f (AH) kapcsolat a nagy vízgyűjtőjű állomásoknál általában szorosabb, mint a kisebb vízfolyásoknál. A 4. ábra szerinti feldolgozásokban az eloszlás változékonyságát — munka megtakarítás céljából — a ti átlagos eltéréssel jellemeztük. Ezt az egyszerűsítést az tette lehetővé, hogy a négyzetes eltérés és az átlagos eltérés között — a vízgyűjtő nagyságától és a vízjárás jellegétől függetlenül — meglehetősen egyértelmű statisztikai kapcsolat van (6. ábra).
