Hidrológiai Közlöny 1958 (38. évfolyam)

2. szám - Szesztay Károly: A havi közepes vízhozam meghatározása a középvízállás alapján

126 Hidrológiai Közlöny 1958. 2. sz. Szesztay K.: A havi közepes vízhozam meghatározása2. A szelvényenként! részletes vizsgálat eredményei A AQ értékek havonkénti számítására — egyelőre adott vízhozamgörbére vonatkoztatva — olyan közelítő megoldást igyekeztünk kapni, ami a naponkénti vízhozamok meghatározását kivánó részletes eljáráshoz viszonyítva lényeges munka megtakarítást jelent és amellett gyakorlatilag kielégítő a pontossága. Ebből a célból az elméleti vizsgálat eredményeinek alkalmazásakor két egyszerűsítéssel éltünk : 1. A havi közepes vízállásfelelő sűrűséggel kiválasztunk néhány kerekszámú H

h

a vízállást. A 2. rovatba az ezekhez tartozó Q(H

5

0) vízhozamokat írjuk. Ezután a AH havi vízjáték lehetséges értéktartományának megfelelően kiválasztunk néhány kerekszámú AHi értéket. Az összetartozó H(

t vízállás és AH vízjáték alapján adódik a KV — H0— — AH/2 és az NV = H0 + A H/2 vízállás. A vízhozamgörbéről leolvasva az ezekhez tartozó KQ és NQ értékeket az egyes U ívmagasságok ' *«/ TISZA. TOKAJ F= <,9083Hm

2 H = 465m

J/sec PÉLDA (1841II.) KV_-lt, = 290 cm H

u- im

m =}47cm W-Z-Mcm 801-290-511 cm H

s-tllcm z " Si

}_r,

7 H

1

5 = 676 cm e = —0,03 tH- 204 m'/sec (U -425 m'/sec) Q.(KÖV) -1380 m'/sec KO a-i(KÖV)*iQ-<380*204 1584 m'/sec (A napi odatoltból KÖQ -1576 m'/sec (7) A határvonaltól botra esc adatok eseléoen a '"javítás elhanyagolható Javítás, iO [m

3/secl r

1 r -\ LNV 3. ábra. Hosszabb időszak jellemző adataiból megsz Puc. 3. ílo xapaKmepHbiM daHHbiM öoAee dAumenbHOio A H, Fig. 3. The relationship AQ = / (H-„, AH, z, e) can be hoz tartozó UKÖV ívmagasság helyett a havi vízállás-tartomány középértékéhez tartozó U

30 ívmagasságra támaszkodtunk — ami jelentős szerkesztés-technikai könnyebbséget tett lehetővé. 2. A változékonyság jellemzésére a E x

2 négyzetösszeg helyett a H

2

5 = KV + 0,25 AH és H

1

5 = = KV + 0,75 AH vízállások közé eső adatok számával (z) dolgoztunk. Ilyen meggondolásokkal szerkesztettük a Tisza tokaji szelvényére a 3. ábrán bemutatott segédletet. A segédlet felső mezőnye, amelyik a vízhozamgörbe különböző szakaszaihoz és különböző AH havi vízjátékokhoz megadja az U

5

0 vízszintes ívmagasságot az 1. táblázatban mellékelt számítások szerint a vízhozamgörbe ismeretében előzetesen megszerkeszthető. A táblázat 1. rovatában a vízjátéknak és a vízhozamgörbe alakjának meg•.erkeszthető a A Q — j (H

5

0, A H, z, e) kapcsolat nepuoda MOJICHO nocmpoumb 3aeucuM0crtib AQ = i(H

i

a, Z, e) determined frorn characteristic data of a longer period a (7) képlet szerint adódnak. Ho

ü = —100 cm és AH = 100 cm esetében például KV — —100 — — 100/2 - —150 cm és NV = —100 + 100/2 = — —50 cm. Az ezekhez tartozó vízhozam (az 1. ábra szerinti vízhozamgörbércl) : KQ = 60 m

3/s és NQ = 148 m

3/s. A megfelelő ívmagasság : U = (60 + 148) : 2 — 100 = 4 m

3/s. A 3. ábra első mezőnyében megszerkesztett U

5o = f (H0, AH) görbék figyelembe veszik a vízhozamgörbe alakjának és a havi vízjátéknak a AQ javításra gyakorolt hatását. Nincs még figyelembe véve a KÖV helyzetének (excentricitásának) és az adatok szóródottságának a hatása. E két tényező hatásának a figyelembevételét célozza a második és a harmadik mezőny. Minthogy a változékonyságnak és az excentricitás mértékének a hatása a vízhozamgörbe alakjától és a havi vízjátéktól függően esetenként más és más a