Hidrológiai Közlöny 1958 (38. évfolyam)

2. szám - Karkus Pál: A szivattyús és duzzasztóműves vizkivétel gazdasági összehasonlítása

Karkus P.: A szivattyús és duzzasztóműves vízkivétel Hidrológiai Közlöny 1958. 2. sz. 99 3. ábra. A tiszaburai duzzasztómű megtérülési ideje a vízlépcső üzembehelyezésekor meglevő vízkivétel és a vízkivétel évi növekedésének függvényében Puc. 3. BpeMn oKynaeMoemu ruiomuHu y Tuccaöypa e 3aeucuMOcmu om eodo3aőopa, cyiifecmeyioiifeeo eo epeMH enycKa eudpoy3Aa e 3KcnAoamaifuw u om eodoeoio yeeAuHCHUH 3aöopa opocumeAbHOű eodbt Fig. 3. The period of complete retum (depreciation) for the Tiszabura weir plotted vs. the supply capacity available at the time of completion and the annual increment in supply ti 7. haté konyság 3 4 5 6 7 8 9 Az öntözövizkivite/ évi növekedése, q [m

3/secj m

3/s és q = 2 m

3/s értékekhez T = 19,2 év megtérülési idő tartozik. A 2. ábra szerint az átlagos hatékonyság 10% lesz, a megtérülési idő hosszabb, mint az átlagos hatékonyság reciprok értéke. Ha a vízkivétel évi növekedése valami ok folytán még lassúbb, pl. csak 1 m

3/s lenne és az előbbi megtérülési időt (19,2 év) szeretnénk megtartani, akkor a vízlépcső építését úgy kell ütemezni, hogy a duzzasztó üzembehelyezése előtti évben 50 m

3/s vízkivétel legyen. Természetesen az egész öntözőrendszer minél korábbi megtérülése érdekében ennél lényegesen gyorsabb fejlesztés célszerű, ami előnyösen befolyásolja a duzzasztómű megtérülési idejét is. Számításainkba a megtérülési idő meghatározásánál ,,jövedelem" gyanánt a szivattyútelepekkel feltételezett fejlesztésnek a duzzasztómű üzembehelyezése miatt elmaradó költségeit vettük alapul. Ezért az 1 m

3 víz emelésének ára a megtérülés ideje alatt azonos a provizórikus telepen kiadott víz egységárával, ha a vízlépcsővel kiadott víz egységárában a megtérülésre fordított összeget beleszámítjuk. A megtérülési idő lejártával a vízlépcső segítségével kiadott öntözővíz egységárát többé nem terheli\ a megtérülésre fordítandó összeg, csak az amortizációs, javítási, karbantartási és üzemeltetési költség, ami átlagosan a 190 milliós beruházás után évi 6,32 millió Ft-ra tehető. A megtérülési idő lejártával a ,,vízemelés önköltsége" évi 6,32 millió Ft, függetlenül a vízkivétel nagyságától. Itt mutatkozik azután a vízlépcső nagy fölénye a szivattyús vízemeléssel szemben : mennél nagyobb a vízkivétel a vízlé-pcső felvizéből, annál kisebb a ,,vízemelés" önköltségi ára, annál kevesebb jut a kiadott víz 1 m

3-ére a 6,32 millió Ft évi kiadásából. 1 m

3/s vízkivétellel kereken 10 millió m

3 öntözővizet lehet kiadni egy öntözési idényben. Ennek alapján 1 m

s víz ,,emelésének'" pnköltségi ára a megtérülési idő lejártával a vízkivétel függvényében a következő : t 21,52 I 132,58 + 0,66 Q 1211,04 + 0,16 Q

2 — 27,84 Q (6) Ezek szerint a megtérülés után 40 m

s/s vízkivételnél a szivattyús vízemelés kétszer olyan drága, mint a duzzasztóműves vízkivétel, az Országos Vízgazdálkodási Kerettervben tervezett 87 m

3/s kivétele negyedannyiba sem fog kerülni, mint szivatytyús megoldás esetén. A táblázat azonban azt is megmutatja, hogy 30 m

3/s-nál kisebb vízkivételt viszont nem is szabad tervezni egy tiszai duzzasztómű bögéjéből, vagy pedig a teljes duzzasztóművet és átvágást nem lehet ilyen esetben az öntözésre terhelni, mert a 3,28 millió Ft évi megtakarítás csak 58 év alatt, tehát az elévülési időn túl tudná visszafizetni a duzzasztó költségeit.