Hidrológiai Közlöny 1957 (37. évfolyam)

1. szám - Cziráky József: A hévizi tómeder felmérése és változásának a vizsgálata

Cziráky J.: A hévízi tómeder felmérése Hidrológiai Közlöny 37. évf. 1957. 1. sz. 85 [ 3] Fodor Ferenc: A magyar térképírás. Budapest, 1952. I. p. 102. |4] Hencz Antal: A hévízi forrás. Keszthelyi Hírlap 1891. 16. sz. [5] Jordán Károly: A Hévíz tó fenekének fölmérése. Budapest, 1908. A Balaton tudom, tanúim, eredm. II. k. 2. r. II. szak. függ. [6] Kenessey Béla: A hévízi melegforrás. Vizügyi Közi. 1929. p. 102. [7] Cziráky József : A hévízi tó forráskráterének búvá­ros vizsgálata. Hidr. Közi. 1954. p. 241. |8] Wachtel , ü. : Ungarns Kurorte und Mineralquellen. Orenburg, 1859. 19 1 Boleman István : Fürdőtan. Budapest, 1887. I 10 j Papp S.—Hankó V. : A magyar birodalom ásvány­vizei és fürdőhelyei. Budapest, 1907. p. 119. [11] Schulhof V.—Lenkei V. D.~Vámossy Z. : Fürdők és források képes ismertetése. Budapest, 1914. p. 61. |12] Aufeszky L.—Frank M.—I'app F. : Magyarország gyógyfürdői. Budapest, 1949. p. 86. [13] Dobrossy B.—Sobók F. : Hévíz. Budapest, 1955. p. 4. [14] Fehér Miklós: Hévíe gyógyfürdő korszerűsítése. Budapest, 1954. Kézirat. [15] Hollós András : Egy magyar gyógyfürdő fejleszté­sének műszaki problémái. Műszaki élet, 1955. 13. sz. p. 25. nPOMEP PyCJlA 03EPA X3BM3 H HCCJ1EJIO­BAHHE ErO M3MEHEHHR Fi. UupaKu JleTOM 1953 roaa coTpyAmiKaMii rnaporeoaoni­MecKoro OTaena BeHrepcKoro BajibHeojiorimecKoro Mcc­jieflOBaTejibCKoro MiiCTuryTa — nocae uccJieaoBaHiiH B0Ä0Jia3aMn Kpaiepa iieroKa 03epa X3BII3 — 6bui npoBeaeH npoiviep rjiyßiiH c noiwombio jiOTa no BceMy pycjiy 03epa fljin (J)iiKCiipoBaHiiH Hacrofluiero COCTOHHIIH pycJia. flepea onncaHiieM pe3yjibTaT0B npoiviepa aBTopoM npiiBOÄHTc« paHee cocTaBJieHHbie lepTewii o i()opMe 03epa n aaioTCfl noJiyMeHHbie paHbrne aaHHbie. liyTeM cpaBHeHiiH 3THX Mepre>KeH MO>KHO ycTaHOBUTb, MTO C 1769 roaa (})opMa 03epa HECKOJTBKO ii3MeHiiJiacb, T. e. pacuiiipaiiacb. Ha ocHOBamm HOBeüuuix npoMepoB pycJia crajio B03M0>KHbiM BecTn iiccJieaoBamiH ero n3MeHeHiiH riyTeM CPABHEHIIH c ripoMepaMii, npoBeaeHHbiMu B 6onee paH­Hiix roaax (1864—69, 1907, 1923). M3 cpaBHeHiia pe3yjib­TaTOB npoMepoB BIIAHO, 4T0 BOKpyr KpaTepa ncroKa, iiMeiomero rjiygimy B 35,6 M, pycjio MeaaeHHO 3aiiJiH­e-rca, öaaroaapa BbiöiiBaHiuo TepMajibiioií JieießHOü Boa« He Ha AHe KpaTepa iiCTOKa, a Ha ero ßonax. Ha He­rjiygoKOH H)>KHOM Macrn pycjio 03epa HECKOJIBKO yniyőii­Jiocb, ßaaroaapa TOMy, <JTO JIEIEßHBIH UJJ, T. H. „OTpyßn", uoKpbiBaiomiiH aHO pycjia, yHociiTca öbicrpbiM TeieHiieM BOAbi rowHoro Kanajia. Ü3 3THX IICC^eaOBaHlIH MOHÍHO CAeJiaTb BblBOa, 4T0 KpoMe peryjuipoBaHiiH AOJIHHM XSBII3 HCOÖXOAHMO npo­BecTii MeponpnaTuH AJia npeKpameHiiH yBeJumemia noBepxHOCTii 03epa u «an noHiDKCHUH CKopocTii TeneHiiH B KAHAAE X3BII3. The llévíz lake, its survey and changes by J. Cziráky Officiers of the Hydrogeological Department, National Balneological Research Institute, investigated the spring crater of the Hévíz-Lake in the summer 1953 and took soundings covering the entire lake area, in order to explore the present state of the bed. Proceeding the description of results obtained pre­vious maps and available data are discussed. As revea­led by their study, the shape of the Lake underwent a slight change since 1769, and became more full. Changes in the lake bed could be followed by com­paring the recent survey with those of 1864—69, 1907 and 1923. The comparison indicates slowing silt deposits in the vicinity of the 35,6 m deep spring crater, thermal water emerging presently at the side, instead of at the bottom thereof. A small depression developed in the southern, more shallow part, due to the scouring action of rapidly flowing water in the southern channel. Measures to bo taken are — as indicated by these investigations — apart from the general development of the Hévíz-Valley, the restriction of further enlarge­ment of the lake surface, and the decrease of flow velo­city in the Hévíz-channel. A stacionális és a nem stacionális tala.jvízmozgás vizsgálatának hidromechanikai alapjai (Hidromechanische Grundlagen für Behandlung von stacionären und instationären Grundwasserströmun­gen.) G. Heinrich és K. Desoyer Ingenieur-Archiv 24. (1956.) 2. füzet 81. old. (Springer­Verlag Berlin). 2. közlemény. Az első közleményben a szerzők szivárgó vízmoz­gást befolyásoló erősítőhatások egyensúlyát felírva — elhanyagolhatónak tételezve fel azonban a molekulá­ris és a tehetetlenségi erőket — dinamikai alapon ál­talános érvényű összefüggéseket vezetnek le a stacio­nális és a nem stacionális szivárgó vízmozgás jellem­zésére. A javasolt összefüggések alapján figyelembe vehető a szilárd váz áteresztőképességének a hely és az irány szerint történő változása is. A Darcy-törvény ennek az általános tárgyalási módon levezetett össze­függésnek olyan különleges eseteként kapható meg, ha az áteresztőképességet a hely és az irány szerint változatlannak tételezzük fel, azaz a szilárd vázat ho­mogénnek tekintjük. Az első közlemény tárgyalása során a szerzők fel­tételezték, hogy a szilárd vázat alkotó szemcsék pont­szerűen érintkeznek. A második közleményben az elő­zőekben kapott eredményeket tovább általánosítják olyan módon, hogy bevezetik a lapokon támaszkodó szemcsék vizsgálatát. Továbbra is időben változatlan, nyugvó, szilárd vázat vizsgálnak, amiről csak azt téte­lezik fel, hogy minden nem speciálisan választott (statisztikus) szelvényben egy véges felületelemen be­lül a nedvesített felület aránya a teljes felülethez a szelvény helyének a függvényében adott. Ilyen módon a szivárgó vízmozgás jellemzésére ál­taluk korábban levezetett összefüggéseknek a további általánosítását teszik lehetővé. Kovács György

Next

/
Thumbnails
Contents