Hidrológiai Közlöny 1957 (37. évfolyam)

1. szám - Cziráky József: A hévizi tómeder felmérése és változásának a vizsgálata

Cziráky J.: A hévízi tómeder felmérése Hidrológiai Közlöny 37. évf. 1957. 1. sz. 83 egy 10 000 négyszögöl (36 ezer m

2, vagyis 6,25 kat. hold). Ezt az adatot a tó későbbi ismertetői [9, 10] átvették. Pontos értéket közöl Jordán Károly [5] a tófelszín területére: 47 500 m

2 (4,75 hektár, vagyis 8,25 kat. hold). A hévizi tó újabb ismertetői [11, 12, 13] csak hozzávetőleges adatot (10 hold) közölnek. Abból a célból, hogy a tó területének felszíni változását és a mélységi területmegoszlás változását megállapíthassuk, az 1864—1953 között készült négy helyszínrajzon (4., 5., 6., 8. ábra) a tó területét és a mélységi görbék által körülzárt területeket Amsler—Coradi-féle poláris rudas planiméterrel, területösszehasonlító módszerrel meghatároztuk. A mérések eredményeit táblázatban (2. táblázat) foglaltuk össze. A táblázatból kitűnik, hogy a tó felszíni területe az 1864—69. évi felmérés szerint a legnagyobb. A többi felmérés aránylag kis mértékben tér el egymástól. A Hencz-féle felmérés alkalmával a tófelszín területe valószínűleg azért adódott nagyobbnak, mert egyrészt a mocsaras-nádas rész akkor még nagyobb kiterjedésű volt, másrészt a később épített strandfürdő épület is csökkentette a nádas, illetőleg a nyílt víz területét. Általában felmérési különbségek adódhattak a partvonal megválasztása miatt. Tény az, hogy jelenleg a tó vize a keleti rész laza szerkezetű tőzegét kimossa, és állítólag emiatt már néhány fa a tóparti erdőből beledőlt a vízbe. A tőzeg-part beomlását elősegítették a fürdőzők is. Hasznos volt tehát a tó bekerítése, de a további tómeder növekedést csak megfelelő műszaki létesítménnyel lehet megakadályozni. A növekedés mértékét — megfelelő összehasonlítható adatok hiányában — pontosan megállapítani nem tudjuk, de helybeli megfigyelések szerint jelentős. A partvédőműre vonatkozó vázlatos terv — az általános gyógyfürdő fejlesztési terv keretében — már több változatban [14, 15] is elkészült. A tómeder területének mélységi megoszlásáról csak Jordán Károlytól [5] az 1907. évből ismerünk számszerű adatokat, a többit planimetrálással állapítottuk meg a mélységi görbék alapján. Az adatok összehasonlításából (2. táblázat) kitűnik, hogy az 1864—69. évi felméréshez viszonyítva a tómeder a forráskráter környékén sekélyebb lett. A számadatok pontossága természetesen a felmérés- és a rajzok pontosságával arányos. Feltűnően eltérőek az 1923. évi felmérés 30 m-nél nagyobb mélységekre vonatkozó adatai. Az eltérés okát a felmérésnél előfordulható hibában kereshetjük. A mélységmérések általában csónakból függővel történtek. A forráskráter fala sok helyen lejtős, és a függő súlya legurulhat a lejtőn anélkül, hogy ezt a csónakból — kellő tapasztalat hiányában — észlelnénk. Ilyen módon tehát a valóságnál nagyobb mélységeket állapíthatunk meg. A forráskráter mederváltozását É-D irányú szelvényeken (4., 5., 6. és 8. ábrán A-A metszet) is vizsgáltuk. A szelvények egybevetése (11. ábra) azt mutatja, hogy a forráskráter legmélyebb része az évtizedek folyamán lassan feltöltődött iszappal. Ez azért lehetséges, mert a termális gyógyvíz jelenleg nem a forráskráter alján, hanem a meredek kráterfal-oldalon tör elő, amint a búváros vizsgálat megállapította. A tó É —D irányú szelvényének területváltozását planiméterrel is mértük : Év m

2 1864—69 1610 1907 1332 1923 1459 1953 1396 A vizsgált időközökben a szelvény területe csak a legkorábbi felméréshez viszonyítva változott nagyobb mértékben. Összehasonlítást végeztünk az előzőkhöz hasonló módon a tó déli, sekélyebb részén is a 7. és 10. ábrán látható szelvényeknél : 11. ábra. A hévízi tó É—D irányú szelvénye a különböző felmérések egybevetésével Puc. 11. Pa3pe3 03epa Xaeu3 no C-K) nanpaeAenuw c conocmae/ienueM pa3Hbix cbeMOK Fig. 11. North-South section of the Héviz-Lake showing results of several surveys I