Hidrológiai Közlöny 1957 (37. évfolyam)

1. szám - Cziráky József: A hévizi tómeder felmérése és változásának a vizsgálata

78 Hidrológiai Közlöny 37. évf. 1957. 1. sz. Cziráky J.: A hévízi tómeder felmérése 0 50 1

0

0 Klafter 2. ábra. A hévízi tó alakja 1795-ben Puc. 2. QopMa 03epa Xseu3 e 1795 eody Fig. 2. The Hévíz-Lake in 1795 a hévizi tó alakja hasonlít a maihoz, csak északkeleti irányban jobban megnyúlt. A tómeder — tudomásunk szerint első — részletes felmérését Hencz Antal [4] végezte el az 1864—69. években. A vízmélységeket kötelek kifeszítésével meghatározott irányban, vasgolyó leeresztésével mérte. Célja a felmérésnek az volt, hogy az új fürdőépületet a legalkalmasabb helyen helyezzék el. A felmérés eredményeiről készült helyszínrajz (4. ábra) eredetije a Keszthelyi Balatoni Múzeumban található. A rajzon öl-mértékben a mélységi görbéket (izobat-vonalakat) is feltüntették és ezáltal összehasonlíthatjuk a rajz méterre áttszámított adatait az újabb felmérésekkel. Részletes számszerű adatokat nem ismerünk a felmérésről. A Balaton tudományos tanulmányozásával kapcsolatban Jordán Károly [5] 1907 augusztus havában munkatársaival rendszeres méréseket végzett a tó többszáz pontján, „miután a tó mélységét 3. ábra. A hévízi tó alakja 1858-ban Puc. 3. 0opjua 03epa Xseu3 e 1858 eody Fig. 3. The Hévíz-Lake in 1858 I

ii

1 i i 4. ábra. A hévízi tó 1864—69. évi mederfelvételének helyszínrajza. (Hencz A. nyomán) Puc. 4. Hmh 03epa Xseu3 no aeMKüM pycAa, npoeeőenHbiM e 1864—69 ez. (no A. Xenif) Fig. 4. Plan of the bed survey 1864—69 ( After A. Hencz) illetően csak kevés adat állt rendelkezésre". A mérések csónakból, kifeszített kötél mellett, az 5 méterenként elhelyezett dugóknál történtek. A felmérés eredményeit helyszínrajzon (5. ábra) tüntették fel. Megállapították a tó felszínének területét (47 500 m

2) és a tó területének mélységi megoszlását abszolút számokban és százalékosan. Kenessey Béla [6] a hévizi tóról írt cikkében ismerteti a Földm íveié,sügyi Minisztérium Vízrajzi Osztálya által 1923-ban végzett felmérés eredményeit. Topográfiailag felvették a tavat (6. ábra) és környékét, továbbá pontos szelvényeket (7. ábra) vettek fel a tóról. A felmérés adatait tüntette fel Nagy László térképész „Hévízfürdő és Hévízszentandrás helység" 1 : 5000 méretarányú térképén látható tórajzon, amely 1925-ben készült. Kenessey megjegyzése szerint a tó vízszíne „majdnem változatlanul 108,94 m magasan" van a tenger színe felett. A helyszínrajzok alapján figyelemmel kísérhetjük a hévizi tó szabad felszínének beépítettségét is. Erre vonatkozólag Lovassy Sándor [2] említett munkájában közöl adatokat. Az első tavi fürdőházat Festetics György 1819-ben építette tölgyfa oszlopokra a tó déli részén. Az épületet fahíd kötötte össze a déli parttal. Ez a fürdő-