Hidrológiai Közlöny 1957 (37. évfolyam)
1. szám - R. Lorenz Judit dr.: A hazai gyógyvizeinkben egymás mellett különféle kötésben jelenlevő kén mennyiségi meghatározásának módszerei
R. Lorenz J. dr.: Kén meghatározása hazai gyógyvizeinkben Hidrológiai Közlöny 37. évf. 1957. l.sz. 71 jük össze (a széndioxid gázt 5%-os káliumhidrogénkarbonát-oldattal, majd 2%-os ezüstnitrát-oldattal mossuk) és a gázt addig vezetjük a készülékbe, míg az szénsavval teljesen meg nem telik. Ezután melegítjük, majd a csapos feltét eltávolítása után a kénhidrogént kiforraljuk mindaddig, míg a kiáramló gőztől az ólomacetátos papír már nem barnul. A lchűtött folyadékhoz 1 gr káliumjodidot, megfelelő mennyiségű 0,01 n káliumhidrogénjodát oldatot és 20 ml 20%-os sósavat juttatunk. 10 perc után a kivált jódot 0,01 n tioszulfát mérőoldattal keményítő jelenlétében megtitráljuk. 1 ml 0,01 n tioszulfát mérőoldat 0,64 mg tioszulfát-ion alakjában kötött ként jelez. Lumineszcenciás redox titrálás Az evakuálható kísérleti lombikba 50 ml 5 n nátriumhidroxid-oldatot pipettázunk, forraljuk, evakuáljuk, szobahőmérsékletre hűt jük és mérjük. A helyszínen mintát veszünk, majd újból hűtjük és mérjük. Jól megkeverjük és 60 percig sötétben állni hagyjuk, majd a feltétet eltávolítva és beleöblítve 0,5 gr nátriumkloridot (p. a.) és 3 ml luminol-oldatot (0,01 %-os) juttatunk a lombikba. Három perc alatt megtitráljuk, 1 ml ,0,01 n nátriumhipobromit mérőoldat 0,04 mg szulfid-ionnak, továbbá 0,1402 tioszulfát-kénnek és 0,075 karbonílszulfidnak felel meg. A 0,01, 0,05 és 0,1 n mérőoldatok használatánál tapasztalat szerint a 0,1 n nátriumhipobromit mérőoldat alkalmazása esetén legélesebb az átmenet. Kis koncentrációk meghatározásáról van szó, ezért 3 ml-es mikrobürettát alkalmaztam. Brómciános elemi kén meghatározás 200 ml-es jodszámlombikba 2 gr bórsavat és 30 ml deszt. vizet mérünk be, majd 1 ml 10%-os káliumcianid -oldatot (p. a. készítményt) és 100 ml vizsgálandó kénes vizet adagolunk. 15—20 porcig élénk forrásban tartjuk az oldatot, lehűtjük, 3 ml 20%-os foszforsavat és annyi brómos vizet adunk hozzá, amennyitől az oldat élénk sárga színű lesz. Jól összerázzuk, 3 porcig állni hagyjuk, majd a sárga szín eltűnéséig 5%-os fenololdatot adagolunk hozzá. 0,2 gr vegytiszta kálium jodid hozzáadása után 20 percig sötétben állni hagyjuk, s ezt követően 0,01 n nátriumtioszulfát mérőoldattal keményítő jelenlétében megtitráljuk. 1 ml 0,01 n nátriumtioszulfát mérőoldat 0,16 mg elemi-kénnek felel meg. Ehhez a meghatározáshoz 1 ml-es mikrobürettát célszerű használni. Ezekkel a módszerekkel először tájékoztató vizsgálatokat végeztünk Hévízen a forrásvizekből. Helyszíni vizsgálatainknak előfeltétele egy kis mozgó laboratórium alkalmazása. Ma már gyógyhelyeinken ennek felállítása nem ütközik nehézségbe. Az összes egyidejű vizsgálatokat a helyszínen egy 3 tagú brigád el tudja végezni. A tájékoztató vizsgálataink eredményeinek ismeretében rátértünk laboratóriumunkban a megfelelő modell-kísérletek elvégzésére. A kísérletekhez felhasznált üvegkészülékből desztillált víz pH-ja elektromos pH mérővel hidrogén elektróda alkalmazása mellett vizsgálva középértékben 6,9nek adódott. Egyéb pH méréseinket ugyanezzel a készülékkel üveg elektródával és telített kalomel vonatkozó elektródával végeztük. Az előállított standard oldatok a következők voltak: 1. Nátriumszulfid-oldat (Na 2S.9H 20 tisztítva és kiforralt deszt. vízben oldva) Wínkler-féle bürettában [23] diftionittal oxigénmentesített hidrogén-atmoszférában eltartva. 2. 0,1 — 0,001 n tioszulfát-oldat kiforralt deszt. vízzel elkészítve. 3. Karbonílszulfid-oldat. Ennek előállításáról külön tanulmányban Bányai Barna számol be, aki az előállítást végezte. 4. Kén-szol standard, hidrogén atmoszférában eltartva. Az előállított kén-szol hidrofil szol volt. Ismeretes ugyanis, hogy ezek a hidrofil szolok (Raffo, Selmy, Freundlich) elektrolit hozzáadására ellenállóan viselkednek és kevésbé hajlamosak koagulálásra. A következő eljárással sikerült igen állandó Raffoszolt előállítani: 10 ml tömény kénsavba 20 ml 3 n nátriumtioszulfátot csepegtetünk 15 percnyi időtartamon át. Az oldatot közben élénken keverjük., de nem hűtjük. 25 ml telített nátriumkloridoldattal koaguláltatjuk. 30 percig állni hagyjuk, majd szűrjük, a szűrőpapirosról a ként porcelán mozsárba visszük át és jól eldörzsöljük. Kevés 20%-os nátriumklorid-oldattal vacuum szűrőre visszük és a kénsav felesleg eltávolítása céljából 3%-os nátriumklorid-oldattal addig mossuk, míg a szürlet 2 pH értékűvé nem válik. A művelet óvatosan végzendő, tiszta szedőbe szűrjük az oldatot, ha netán átmenne a kén, a szürletet újból felöntjük, mert a szol szempontjából ez a legértékesebb finoman diszpergált rész. A szűrőn lévő ként ismét porcelán mozsárba visszük, jól eldörzsöljük és kevés deszt. vízzel átmossuk újból a 1. táblázat Hazai gyógyvizeink kéntartalmának megfelelő standard Na 2S-9H„0 qjdatok meghatározott koncentrációi A választott koncentráció Lemért standard ml Jodometriás savanyú mg/lit. Jodometriás lúgos mg/lit. Redox Százalékos eltérés a jod. savanyúra vonatkozt. alapja helység szerint Lemért standard ml Jodometriás savanyú mg/lit. Jodometriás lúgos mg/lit. mg/lit. jod. lúgosnál redoxnál Budapest Budapest Budapest 10 10 10 1,220 1,200 1 222 1,242 1,232 1,222 1,212 1,212 1,224 Budapest k. é. 1,214 1,232 1,218 1,48 0,32 Hévíz 10 6,14 6,24 6.18 Hévíz 10 6,04 6,14 6,20 Hévíz 10 6,16 6,26 6,12 Hévíz k. é. 6,12 6,22 6,16 1,63 0,65 Harkány Harkány Harkány 10 10 10 15,00 14,40 14,68 14,90 14,90 14,76 14,80 14,70 14,78 Harkány k. é. 14,70 14,86 14,76 1,08 0,40 Mezőkövesd 10 24,00 24,32 23,84 Mezőkövesd 10 23,60 23,94 23,84 Mezőkövesd 10 23,64 23,68 23,64 Mezőkövesd k. é. 23,70 23,98 23,76 1,17 0,25 Fenti kísérleteknél a titrálási végtérfogat 500 ml volt és az oldat hőmérséklete 22 C°.
