Hidrológiai Közlöny 1957 (37. évfolyam)
1. szám - Dr. Papp Szilárd–Gaál Lászlóné–Hódos Györgyné: Ásvány- és gyógyvizeink csoportosítása
64 Hidrológiai Közlöny 37. évf. 1957. 1. sz. Dr. Papp—Gaál—Hódos: Ásvány- és gyógyvizeink csoportosítása telítve kerülnek forgalomba. Több pedig fürdőkúra céljait is szolgálja, mint Bükkszék stb. Alkalihidrogénkarbonátot tartalmazó vizeink közül legnagyobb a hidrogénkarbonátkoncentráció a bükkszéki 517 m mély fúrás vizében, 16 533 mg/l. Jelentékeny mennyiségű hidrogénkarbonátot tartalmaz még Harkakópháza állomás melletti fúrás 9319 mg/l-t, Szécsény 220,1 m fúrás 6144 mg/l-t, Kisterenye 267 m fúrás 5221 mg/l-t, Nagyszénás 1895 m fúrás 3111 mg/l-t, Csokonyavisonta 1317 m fúrás 2159 mg/l-t, Turkeve 1790 m fúrás 2147 mg/l-t. Ide sorolhatók még a parádi, a debreceni, a kakasszéki, a balfi, hajdúszoboszlói, tótkomlósi, Karcag-berekfürdői, csongrádi, balatonföldvári, cserkeszöllői, békési és a kiskirálysági fúrások vizei is. 4. Kalcium-magnéziumhidrogénkarbonátos (földes, meszes) vizek Ide tartoznak mindazok a vizek, amelyek 1000 mg/l-nél több oldott szilárd alkatrészt tartalmaznak és a kationok közül a kalcium- magnézium, az anionok közül pedig a hidrogénkarbonát van többségben. Egyenértékszázalékok szerint tehát a földfémek, vagyis a kalcium, magnézium, vas, mangán és stroncium vannak túlsúlyban, az alkáliák vagyis a kálium, nátrium és a lítium fölött, a hidrogénkarbonátok egyenértékszázaléka pedig nagyobb, mint a szulfáté, illetve a kloridé. A kalcium-magnézium és a hidrogénkarbonátionok jelenléte kémiailag jellemző a karsztvizekre. ezért az ebbe a csoportba sorolható ásvány- és gyógyvizeink nagy része karsztvíz eredetűnek tekinthető. Az egyéb kísérő anionok szerint még a következő alcsoportokat különböztethetjük meg : tisztán kalcium-magnéziumhidrogén karbonátos vizek, kalcium-magnéziumhidrogén karbonátos savanyú vizek, kalcium-magnézium hidrogénkarbonátos kloridos vizek, kalcium-magnéziumhidrogénkarbonátos szulfátos vizek, kalcium-magnéziumhidrogénkarbonátos kloridos és szulfátos vizek. Hazai langyos és meleg gyógyforrásaink jelentékeny része sorolható ebbe a csoportba. A csoport fő képviselői a budapesti langyos és meleg források, mint a Császár, Lukács, Imre, Rudas és Gellértfürdő egyes forrásai, illetve forráscsoportjai és fúrásai. A vidéki kalcium-magnéziumhidrogénkarbonátos vizek főleg a szénsavas vizek alcsoportjából kerülnek ki, melyek közül jelentékenyebbek a csopaki József forrás 2938 mg/l, a mohai Ágnes forrás 2497 mg/l, a mohai Stefánia forrás 2495 mg/1, a székesfehérvári Csitári fúrás 2399 mg/l, a székesfehérvári 150 m mély Györgyfúrás 2368 mg/l, a balatonfüredi Lobogó forrás 2322 mg/l szabad szénsav tartalommal. Ebbe a csoportba tartoznak még a kékkúti, nógrádszakáli, balfi stb. források, illetve fúrások vizei is. 5. Kloridos (konyhasós) vizek Ezek a vizek 1 literben legalább 1000 mg oldott szilárd alkatrészt tartalmaznak, melynek kationjai közül a nátrium, az anionjai közül pedig a klorid-ion van többségben. Ha ezenkívül még a szabad szénsav lnennyisége is meghaladja az 1000 mg/l-t, akkor kloridos savanyú vizekről beszélhetünk. Ebben a csoportban is kloridos-szulfátos és kloridos-hidrogénkarbonátos alcsoportokat különböztetünk meg. A legtöbb kloridos forrás vagy fúrás vizét gyógyvízként alkalmazzák. A gyengén kloridos vizeket inkább ivókúrára, sokszor palackozva, szénsavval telítve, mint üdítő vizet, az erősen kloridos vizeket pedig többnyire fürdőkúrára használjuk. (Hajdúszoboszló Hajdú víz, Debrecen Csokonai víz stb.) Nem hagyható figyelmen kívül, hogy a kloridos vizek sokszor egyéb sókat, főleg bromidot és jodidot is tartalmaznak, ezek pedig lényegesen befolyásolják a kloridos ásványvizek hatását. A kloridos ásványvizek egyéb ionjai közül a jód-ion hatása a legfontosabb. Ezért az 1 mg/l-t meghaladó mennyiségben jódot is tartalmazó kloridos vizeinket a jódos-brómos ásványvizek csoportjába soroltuk be. Jelentékenyebb gyógyvizeink klorid-ion tartalma a következő : Cserkeszöllő 2200 m mély fúrás, 13 782 mg/l, Sóshartyán 10 900 mg/l, Oltárc 9320 mg/l, Alsóalap 8782 mg/1, Budapest—Pesterzsébet 363 in fúrás, 6825 mg/l. Jelentékeny klorid-ion tartalommal tűnnek még ki a budapest—pestújhelyi, bükkszéki, hajdúszoboszlói, kolopi, debreceni és egri források vizei is. 0. Szulfátos (keserűsós) vizek A szulfátos ásvány-gyógyvizek literenként több mint 1000 mg oldott szilárd alkatrészt tartalmaznak. Az anionok közül a szulfát-ion van túlsúlyban. Ennek jelenléte a víznek azt a jellegzetes sajátságát kölcsönzi, hogy keserű ízűvé válik. A keserűvizek többnyire sík, agyagos területeken, ahol a talajvíz mozgása lassú az agyagban lévő pirit bomlása útján keletkeznek. A keserűvizeknek jellemző sója a magnéziumszulfát (MgS0 4), ha nátriumszulfátot tartalmaznak (Na 2S0 4), akkor glaubersós víz a nevük. A szulfátos vizeket fürdőkúra alakjában csak elvétve használják. A szulfátos vizek szintén több alcsoportra oszthatók. Jelentékeny szulfátos gyógyvizeink közé tartozik a Mira, Hunyadi János, Ferenc József, Apenta, Igmándi stb. 7. Vasas vizek Ebbe a csoportba tartoznak azok a vizek, melyeknek litere legalább 10, illetve 20 mg ferro-, esetleg ferri-iont tartalmaz aszerint, hogy a víz szabad szénsav tartalma meghaladja-e az 1000 mg/l-t vagy nem. Vasas vizekre vonatkozóan a 10 mg/l határérték számos ország fürdőkönyvében már régóta szerepel. Mégis célszerűnek látszik két határértéknek a megjelölése. Tudjuk, hogy az ásvány- és gyógyvizekben előforduló kétértékű vas, amely többnyire hidrogénkarbonát formájában van jelen, amint oldott oxigénnel érintkezik gyógyászatilag teljesen értéktelen vashidroxiddá (Fe/OH) 3 alakul át. Az oxigén a vízben annál kevésbé oldódik, minél több széndioxid van jelen.
