Hidrológiai Közlöny 1957 (37. évfolyam)

1. szám - Véssey Ede–Czerny Győző: A talajvíz mozgásának vizsgálata radioaktív izotópok és nyomjelző ionok segítségével

Véssey—Czerny: A talajvíz mozgásának vizsgálata Hidrológiai Közlöny 37. évf. 1957. 1. sz. 47 .?. fénykép. Talajvízminták mérése a terepen scalerrel ®omo 3. M3Mepenue npoö epynmoeoü eodu na MecmHOcmu c n0M0U)bKi cKdAepa 111. 3. Measuring groundwater samples with the scaler tású impulzus-számlálót, ún. scaler-t, amely egy Geiger—

Müller csőhöz kapcsolódik. A 4. fényképünkön, méretbeli tájékoztatás céljából egy zseblogarlécre helyezve, kétféle típusú G. M. csövet mutatunk be. A végablakos típus talajnak, kőzeteknek a vizsgálatához alkalmas, a hosszabbik pedig kb. 2 cm 0-jű hengeres cső, amelyet megfelelő geometria kialakításával, közvetlenül a mérésre kerülő talajvízbe lehet meríteni. Ezt az utóbbit használtuk mi is. Abban az esetben, ha a scalerrel összekötött G. M. csővel a fúrólyukban szándékozunk mérni, hosszabb kábelre és ennek következtében a számláló és a G. M. cső között egy impulzus-erősítő közbeiktatására van szükség. Az 5. fényképen egy hordozható készülék, ún. rate meter látható (Typ: G. K. 4.). Összsúlya kb. 1,5 kg. Ez a készülék kevésbé érzékeny, mint az előbb ismertetett scaler és csak az impulzusok átlagát jelzi. Ez ugyancsak hengeres G. M. csővel működik, amelyet megfelelő, vízhatlan (gumi) borítással, többméteres kábellel a fúrólyukban, közvetlenül a talajvízbe is leengedhetünk. Ezzel a készülékkel végeztük a lyukfurat melletti minták elővizsgálatát és mértük az indikáló furatban az izotóp beadagolásától kezdve 1—4 óránként az aktivitás csökkenését. Mivel az aktivitás csökkenése közel arányos az izotóppal jelzett talajvíz-oszlop hígulásával, a kapott adatokból becsülhetjük az áramlás következtében a furatból eltávozott sugárzó anyag mennyiségét is. Számításainknál figyelembe kell venni természetesen a feleződésből előálló aktivitás gyengülést is. Ugyancsak mérni kell — akár benn a furatban, akár kiemelt talajvízben — a kémlelő furatok talajvizének aktivitását is, annak felderítésére, hogy melyik furatban jelenik meg először az áramlás következtében a sugárzó anyag. A betáplálás és az észlelés között eltelt időből, továbbá az adagoló furatot és az aktív talajvizű kémlelő furatot összekötő egyenes irányából következtethetünk a talajvíz mozgásjellemzőire. ezért ezeket a munkálatokat kellő szakképzettséggel, felszerelésssel és igen gondos védelmi intézkedésekkel kell végezni. Nemcsak azok a szennyeződések jelentenek veszélyt, amelyek a műveletek alkalmával testünket, ruhánkat érik, hanem gondolnunk kell a talajba juttatott sugárzó anyagra, annak további sorsára is. Célszerű olyan felezésidejű izotópokat alkalmazni, amelyek aktivitása csak a mérések időtartama alatt jelenthet veszélyt, ezt követően pedig aktivitásában rövid időn belül erőteljesen lecsökken. Csatornák, kutak, ivóvízvezetékek, általában lakott területek közelében sugárzó anyagokkal dolgozni csak a legmesszebbmenő elővigyázattal lehet. Vizsgálatainkhoz minden esetben azt a legkisebb aktivitást választjuk meg, amely a talaj adszorpciója szempontjából feltétlen szükséges. Kísérleteinkben eddig általában 4—5 mC aktivitású izotópokat használtunk. Megfigyeléseink azonban azt mutatják, hogy ennél lényegesen nagyobb, indikáló furatonként kb. 20—25 mC-s aktivitásokkal kell a jövőben dolgoznunk. Radiológiai vizsgálatokra ma már korszerű, érzékeny készülékek állnak rendelkezésre, amelyeket a hazai ipar kifogástalan minőségben, sorozatban gyárt. A 3. fényképünkön bemutatunk egy hazai gyártmányú, kétcsatornás, 64-es leosz2. fénykép. Talajvízminta vétele az Újlaki Téglagyári vizsgálatoknál &omo 2. B3nmue npoö epynmoeou eodbi npu uccAedoeamiu, npoeedeuHOM y Kupnumoeo 3aeoda yÜAÜK III. 2. Groundwater sampling