Hidrológiai Közlöny 1957 (37. évfolyam)

1. szám - Ungár Tibor: Üledék- és talajosztályozások összehasonlítása

42 Hidrológiai Közlöny 37. évf. 1957. 1. sz. Ungár T.: Üledék- és talajosztályozások összehasonlítása Szemcseátmérő, log D, [mm] 7. ábra. Javaslat földtani célú mintagörbés üledék-osztályozásra Puc. 7. PeKOMendaquH ÖAH eeoAozuiecKoü KAaccu<pUKaifuu omAomeHuü Fig. 7. Suggested geologic classifications of sediments based on sample-curves sebb változtatásra csak a földtani osztályozásnál lenne szükség, a talajmechanikai és talajtani be­osztásoknál csak a csoport-határokat kellene módosítani. 1. Földtani célra legmegfelelőbbnek tartanánk a szemcseösszetételen alapuló mintagörbés osz­tályozást. Az ilyen beosztásnak azonban — ré­gebbi mintagörbés osztályozásoktól eltérően —• jobban kell alkalmazkodnia a természetben való­ban előforduló üledékfajták szemcseeloszlásához. Lényeges ui., hogy az üledékképződés mechaniz­musából, illetve a talajjáválás törvényszerűségei­ből következőleg nem mindenfajta szemcseelosz­lás fordulhat elő. Tapasztalatból ismeretes pl., hogy a homokfajták többnyire erősen osztályo­zottak, ezzel szemben az iszap- és agyagfélék, de ugyanígy a folyóvízi lerakódásból származó kavicsos üledékek többnyire rosszul osztályozottak. Ennek a szabályszerűségnek a pontosabb vizsgá­latát részben saját, részben az irodalomból össze­gyűjtött szemeloszlási adatok alapján végeztük (6. ábra). Az osztályozottság jellemzésére azonban nem a Hazen-féle egyenlőtlenségi tényezőt használtuk, mivel agyagos üledékeknél a D 1 0-nek megfelelő szemcseátmérő az ülepítéssel vizsgálható szem­nagyság-tartományon kívül esik s így a D 1 0 nem állapítható meg. Az osztályozottság jellemzése a következő, Trask-féle számítás szerint történt: Osztályozottság = /D 7 5/i> 2 5, ahol D 2 5 = „alsó kvartilis", annak a szemcsének átmérője, amelynél kisebb összes szemcsék mennyisége a halmazban 25%, D 7 3 = „felső kvartilis", annak a szemcsének átmérője, amelynél kisebb szemcsék mennyisége 75%. A 6. ábra alapján megállapítható, hogy általában a kb. 0,2 mm-es közepes szemcseátmérőjű (D 5O) üledékek a legerősebben osztályozottak, az ennél finomabb és durvább üledékek felé hala­dólag az osztályozottság romlik. Megjegyzendő, hogy tapasztalataink szerint egyszerű gyakorisági görbés ábrázolásban ugyancsak a kb. 0,2 mm közepes szemcseátmérőjű üledékek szemeloszlása a legszimmetrikusabb és ezeké követi legjobban a normális valószínűségi eloszlás törvényét. Ezeket a szempontokat vettük figyelembe a 7. ábrán bemutatott, földtani célra javasolt be­osztás megszerkesztésénél. Az üledék aimak a mezőnek a nevét kapná, amelyben a szemeloszlási görbe leghosszabb része fut. (Ezzel kapcsolatban azonban szükséges lenne, hogy a szemcseössze­tételi mérés módszerét a földtani, kőzettani labora­tóriumok részére is egységesítsék.) 2. A talajmechanikai beosztást a következő­képpen lehetne módosítani: Plasztikus index, P; Elnevezés 0—7 Homokliszt 7—20 Iszap 20—35 Sovány agyag 35—45 Kövér agyag 45 fölött Kolloidos agyag 3. A talajtani beosztás eddigi ,,agyag"-cso­portját két kb. egyenlő tág csoportra lehetne bontani, durvább szemcsézetű „vályogos agyag"-ra és finomabb „agyag"-ra. Ilyen módosítások mellett a földtani, talaj­mechanikai és talajtani beosztás elnevezéseit

Next

/
Thumbnails
Contents