Hidrológiai Közlöny 1957 (37. évfolyam)
1. szám - Ungár Tibor: Üledék- és talajosztályozások összehasonlítása
Ungár T.: Üledék- és talajosztályozások összehasonlítása Hidrológiai Közlöny 37. évf. 1957. 1. sz. 39 2. táblázat Talajmechanikai b e o s z t á i j e 1 „kötött talajok"-nál CO « fi* S3 M 3 >3 • :» 3r* Jd „ B X N "ÍÖ N 0) s0 S3 PH24,3 89,2 64,9 26,3 94,0 67,7 20,4 68,7 47,4 23,2 80,2 57,0 24,8 73,5 48,7 28,7 66,5 37,8 29,5 88,0 58,5 20,8 53,2 32,4 23,5 54,2 30,7 29,7 78,2 48,5 21,5 46,5 25,0 21,8 47,0 25,2 22,2 47,3 25,1 25,7 75,0 49,3 35,8 79,0 43,2 22,2 45,9 23,7 24,3 59,7 35,4 17,3 75,5 48,2 21,0 43,2 22,1 22,4 37,9 15,5 25,5 47,5 22,0 13,0 23,0 10,0 18,8 36,5 17,7 22,7 33,5 10,8 25,1 43,0 17,9 33,5 42,0 8,5 25,1 34,8 9,7 36,1 49,1 13,0 33,0 42,0 8,0 „szemcsés ta!ajok"nál Ci N f w m a a s n !!g se, t-.cs: •4) NQ a — >, lll= >> " t ßvD O w " N szerinti megnevezés Talajtani beosztás Ä'S,"? iSjM a 2 S gots jellemző tfi — «Ss tfl •—' RO .5 & M 5 M <» « 5 órás kapilláris vízemelés, cm szerinti megnevezés Uralkodó talajfajta 83,0 6,1 3,9 Agyag 114,0 6,6 0,2 Agyag 81,5 5,5 0,3 Agyag 68,5 4,8 0,3 Agyag 81,0 5,5 3,7 Agyag 59,4 5,2 8,7 Agyag 75,0 6,1 1,7 Agyag 55,5 4,9 3,8 Agyag Agyag 59,5 6,0 0,5 Agyag 78,0 5,3 5,2 Agyag 77,5 5,8 5,3 Agyag 50,0 4,5 9,8 Agyagos vályog 56,0 5,2 6,4 Agyag 59,5 5,4 1,7 Agyag 55,5 6,1 7,4 Agyag 48,5 5,1 13,1 Agyagos vályog 54,5 4,3 2,2 Agyag 50,0 3,9 8,9 Agyagos vályog Agyagos 47,5 4,6 13,8 Agyagos vályog vályog 35,0 5,0 10,7 Agyagos vályog 43,0 3,6 8,1 Agyagos vályog 31,0 2,4 7,9 Vályog 42,0 3,2 17,3 Vályog 38,0 2,8 18,2 Vályog 44,5 3,3 14,5 Agyagos vályog Vályog 41,0 2,2 17,1 Vályog 40,5 3,1 15,4 Vályog 41,0 1,9 21,8 Vályog 30,0 1,8 23,8 Homokos vályog 0,9 29,5 Homokos vályog Homokos 1,6 25,4 Homokos vályog vályog 0,9 30,0 Homokos vályog Hom. 0,5 34,1 Homok mint0,3 44,5 Homok nál 0,6 30,8 Homok nem 0,3 37,8 Homok Homok mérh. 0,4 35,5 Homok 0,2 44,1 Homok 0,2 42,7 Homok „Szemcsés talajok"-nál nincs „Kötött talajok ( >-nál talajmechanikai szempontból nem jellemző 0,030 0,10 0,10 3,3 0,027 0,09 0,10 3,3 0,020 0,12 0,12 6,0 0,034 0,12 0,12 3,6 0,065 0,14 0,13 2,1 0,050 0,15 0,14 5,0 0,070 0,17 0,15 2,4 0,11 0,29 0,27 2,6 0,25 0,38 0,35 1.5 0,10 0,60 0,51 6,0 Kövér agyag Kövér agyag Kövér agyag Kövér agyag Kövér agyag Kövér agyag Kövér agyag Kövér agyag Kövér agyag Kövér agyag Kövér agyag Kövér agyag Kövér agyag Kövér agyag Kövér agyag Sovány agyag Kövér agyag Kövér agyag Sovány agyag Sovány agyag Sovány agyag Iszap Sovány agyag Iszap Sovány agyag Iszap Iszap Iszap Iszap Homokliszt, Homokliszt Finom homok Finom homok Finom homok Finom homok Finom homok Középfinom Középfinom Durva homok Kövér agyag Sovány agyag Iszap Hom. liszt Finom hom. homok homok Középf. homok Durva homok „igen finom homok", minthogy az ilyen anyag többnyire szárazon összeálló, kedvező nedvességtartalom mellett szállá sodorható, tehát nem ,, homok" -sajátosságú. Az általános szóhasználathoz való alkalmazkodás azért is fontos, mert a talajelnevezéseket sokszor a talajosztályozásban kevésbé járatos egyének is használják (fúrómesterek, építőmesterek stb.). A helytelen elnevezések a gyakorlatban félreértésekre vezetnek. Ezeket a szempontokat a Magyar Tudományos Akadémia Alkalmazott Földtani Szakbizottsága által javasolt, a talajmechanikai szabványban előírt és a Talajvizsgálati módszerkönyvben ismertetett beosztásokra alkalmazva, az alábbi észrevételek tehetők : 1. A földtani beosztás a szemcseösszetételen alapul; ez oly sajátság, amely kellő gyakorlattal, érzékszervi vizsgálat útján is eléggé részletes osztályozást tesz lehetővé. A szemcseeloszlásból — értve ezen most a teljes szemeloszlási görbét -— elég jól következtethetünk az anyag egyéb fizikai sajátosságaira. A Szurovyné Hajós M. által ismertetett beosztásnak azonban hibája, hogy az üledék-, illetve talajfajták gyakoriságát nem veszi figyelembe. A homokfajták beosztása eléggé részletes, az agyag és homok közt azonban csak két átmeneti csoportot különböztet meg („agyagos homok"-ot és „homokos agyag"-ot), pedig ezek az átmeneti üledékféleségek a leggyakoribbak hazánkban. Ezzel szemben ritkán előforduló, erősen kevert szemnagyságú anyagok megnevezésére három elnevezést is használ („kavicsos agyagos homok", „homokos kavicsos agyag", „homokos agyagos kavics"). A frakció-elnevezéseknél elkülöníti ugyan az „iazap"-ot (0,02—0,002 mm-es részlet) és az ,,agyag"-ot (0,002 mm-nél kisebb részlet), de a természetes, kevert szemnagyságú anyagoknál az egész, 0,02 mm-nél kisebb részletet nevezi agyagnak, ami következetlenség. Az ,,iszap"-csoport hiánya észrevehetően megmutatkozik. Olyan anyagok, amelyek nedves állapotban képlékenyek, még „agyagos homok"nak is minősülhetnek, ami ellenkezik a szokásos
