Hidrológiai Közlöny 1957 (37. évfolyam)
4. szám - Naszályi László: A trágyalé-gazdálkodás, mint az energiatermelés segédforrása
372 Hidrológiai Közlöny 37. évf. 1957. 4. sz. Naszályi L.: Biogáz termelés pedig viszonylag csekély befektetéssel, olyan anyagok felhasználásával, amelyek hazánkban elegendő mennyiségben rendelkezésünkre állanak. A szalmából való mesterséges istállótrágyakészítés évtizedek óta ismert eljárás, azt részletesen ismertette pl. dr. Telegdy Kováts László a Mezőgazdasági Kísérleti Közlemények 1929. évi évfolyamában. Ezzel a kérdéssel ma külföldön különösen erőteljesen foglalkoznak, mert ez a legbiztosabb út a mezőgazdasági hozamnak az emelésére. Az előzőkben ismertettük a biogáz gyártást trágyalé-kezelés szempontjából, kitértünk annak jelentőségére országos energiagazdálkodás szempontjából és megemlítettük a vele elérhető trágya mennyiségi és minőségi lehetőségeit. A beszámoló nem lenne teljes, ha nem vizsgálnók meg egy-egy berendezés energia mérlegét. Erre vonatkozólag a német irodalomban több ismertetés jelent meg és azok a legellentmondóbb adatokat tartalmazzák. Mindjárt elöljáróban le kell szögezni, hogy az energia-mérleg szorosan összefügg magával az erjesztés módjával és az erjesztőben követett eljárással. Energia mérleg szempont jából ugyanis nem lehet közömbös, ha az eljárást 30—35 C°-on vagy pedig 50—55 C°-on folytatjuk-e le. Ugyanide t artozik az eljáráshoz felhasznált víz mennyiségének a kérdése is. Amíg a mezophil eljárás általában kevés vízzel, vagy trágyalével működik, addig a thermophil eljárás a trágya tömegének többszörösét kívánja víz formájában. Ebből természetesen az következik; hogy annak felmelegítése és melegen tartása is jelentékenyen több kalóriát igényel. Mindezek ellenére az irodalomban található adatok igen lényegesen eltörnek egymástól. A drezdai műegyetem kísérleti berendezést létesített és úgylátszik az ott végzett mérések szerint a mezophil eljárás önfogyasztása 26%, amíg ugyanennek a szerzőnek az adatai szerint a termophil eljárásé 48%. Hasonló adatot közöl Feldmann mérnök a termophil eljárásra vonatkozólag. Ezzel szemben a jénai egyetemen a hasonló vizsgálatok mindkét eljárás önfogyasztását 22—23%-ra teszik. Hangsúlyozzuk, hogy a különböző termophil eljárások kivitelezési módja sem azonos, tehát a számok sem egyértelműek. A fentiek előrebocsájtása után szeretnénk hazai eredményeket is mutatni. Berendezésünk ma még túlságosan rövid ideje működik ahhoz, hogy az eddig kapott eredményeket véglegeseknek tekinthessük. Mindenesetre az már ma is látható hogy az irodalomban megadott 20—22% önfogyasztást nem fogjuk túllépni. Eljárásunk lényegesen eltér az irodalomban található leírásoktól, az aerob erjesztés módja és annak az üzem szempontjából való értékesítése tekintetében. Ma úgylátszik, hogy az önfogyasztás fő tétele nem a felmelegítés lesz, hanem csupán a melegentartás, másszóval a hő veszteségek pótlása. Majd az erre vonatkozó mérések és tapasztalatok összesítése után a kérdést újból fel fogjuk vetni, hiszen ez az eljárás gazdaságossága szempont jából jelentékeny tényező. A helyes trágyagazdálkodás, a zárt tartályban való erjesztés a keletkezett gáz felfogása, a gondosabb trágyakezeléssel elért jobb minőségű szervestrágya a felusi és a tanyai lakosság életszínvonal emelkedésének a helyes útja és ez az, ami egyszersmind a mezőgazdasági többtermelést a legokszerűbben biztosítja. A fentiekben érzékeltettük, hogy a helyes trágyalégazdálkodás nemcsak önmagában fontos, higiénikus lépés az egészségesebb élet felé, hanem az egyszersmind célszerűen összeköthető energiatermeléssel is. IRODALOM Omelianszki: Über die Gärung der Celluloze (Zentralblatt für Bakteriologie. Zweite Abteilung. VIII. kötet 1902/193 old. Buswell — Hatfield : Anaerobic Fermentations. Bulletin No. 32. Urbana Illinois. Mignotte : Gaz de furnier ä la Forme. Paris. 1951. Lesage —Abiet : Gaz de furnier. Soissons. 1952. Poch : Biogas. Berlin. 1353. Feldman : Biogáz energiewirtschaftlich gesehen. Landtechnische Forschung 1954. 3. füzet. C. R. L'académie d'agriculture de France. Heti füzetei. 1942—53. Sauerland : Über die Wirkung des Bihudunges in Feldversuchen. (Mitteilungen der Deutschen Landwirtschafte Gesellschaft 1953. jan. 8.) Schrecker János: Az istálló trágya kezelése. Budapest 1925. Dr. Weiser— Dr. Zajtag : Takarmányozástan. Budipest 1940. L. Naszályi: C. R. Ac. d' agr. de France 1S56. X. 31. Isman : Belgrádi Energia Ért. 1957. Die Jauche als HHfsenergiequellc Von L. Naszályi Der Verfasser hebt die Bedeutung der Jauche bei der Erzeugung von Düngergas hervor. In Ungarn lässt die Behandlung der Jauche vieles zu wünschen übrig, weshalb eine grosse Jauchemenge ohne jeglichen Nutzen verloren geht, obwohl die Jauche nicht nur als Düngemittel, sondern auch wegen ihrer Rolle bei der Erzeugung von Düngergas von Wert ist,. Bei (1er Behandlung der Grundlagen für die Düngergaserzeugung hebt tier Verfasser die Bedeutung der Feuchtigkeit hervor, die in diesem Vorgang hauptsächlich als Jauche zugegen ist. Letztere dient als Nährst off träger für die Mikroorganismen., die die Zellulose in Metangas und Kohleanhydrid abbauen. Die Frage der Jauchebehandlung muss also nicht, allein von hygienischen Überlegungen ausgehend gelöst werden, sondern auch in ihrer Eigenschaft als Düngemittel sowie als Hilfsstoff für die Düngergaserzeugung. Zum Abschluss wird auf die Bedeutung der Düngergaserzeugung als Ililfsenergiequelle für die Landwirtschaft in Ungarn hingewiesen.
