Hidrológiai Közlöny 1957 (37. évfolyam)

4. szám - Vágás István: Átfolyási vizsgálatok kétszintű ülepítőmedencékben

Vágás J.: Kétszintű ülepítő vizsgálata Hidrológiai Közlöny 37. évf. 1957. 4. sz. 365 Untersuchungen (les Durchflusses durch zweistufige Klärbecken von I. Vágás Der Aufsatz berichtet über die im Jahre 1954. am Lehrstuhl No. I. für Wasserbau der Bautechnischen Universität Budapest durchgeführten Versuche. Es wurde die Strömung durch Becken mit verschiedenartigen Verteilungs- und Leitelementen untersucht (Abb. f.). Die Wirkungsgrade der Durchströmung bei den einzelnen Varianten wurden mittels Bestimmung der Durchflusskurve berechnet, unter Anwendung einer auf der Dosierung der anzeigenden Lösung beruhenden Methode (Abb. 2.). In strömungstechnischer Hinsicht hat sich die Variante 5 als die günstigste erwiesen, bei welcher der Vorhof und die Elemente des Wasserwerteilers der Anordnung von Stengel ähnlich waren (Abb. 3). Aber auch die Varianten 1 und 2 haben ziemlich gute Ergebnisse gegeben, obwohl ihre Durchbildung der üblichen Anordnung entsprach. Die Versuche wiesen darauf hin, wie wichtig es sei, hei der Wahl der Wasserverteil- und Leiitelemente die strömungstechnischen Eigenheiten der untersuchten Beckenart zu berücksichtigen, und dass es unzulässig ist, eine Anordnung, die sich bei einer gewissen Beckenform und Durchflusswassermenge bewährt hat, ohne Kritik bei einer anderen Beckenart anzuwenden. Im zweiten Teil behandelt der Aufsatz die Theorie der Durchflusskurve. Für die Bestimmung der Durchflusskurve bei verschiedenen Beckenlängen wird ein Zusammenhang abgeleitet. Demnach können aus der Durchflusskurve für eine gegebene Beckenausbildung von bekannter Länge die Durchflusskurven für Becken gleicher Gestalt, jedoch unterschiedlicher Länge, rechnerisch oder graphisch abgeleitet werden (Abb. 4.). Die Theorie der Durchflusskurve gibt die Möglichkeit, die von L. Muszkalay und dem Verfasser gefundene Analogie zwischen der von ihr ableitbaren Durchflusswelle und den Hochwasserwellen an natürlichen Wasserläufen zu untersuchen. Diese Analogie lässt sich an Hand von Erscheinungen beweisen, die sowohl bei Durchflusswellen als auch bei Hochwasserwellen vorkommen, wie die Wellenverflachung (Abb. 6.) und die Hysterese der Hochwasserkurven (Abb. 7.). Die Differentialgleichung der Speicherung (Gleichung 35) gilt ebenfalls sowohl für Hochwasser- als auch für Durchflusswellen. An Hand dieser Analogie legt der Verfasser einige Forschungsgrundsätze auf dem Gebiet der Hochwasserwellen fest. Flow in two-stage settling basins I. Vágás Experiments executed in 1954 at the I. Institute for Hydraulics, Technical University for Building and Transport, Budapest, are described. Flow patterns occurring in different settling basins eqipped with different water distributing and baffling system have been investigated (Fig. 1). Hydraulic efficiencies of various layouts have been determined by the use of an indicator-solution and by computing the flow curve (Fig. 2). Most favourable hydraulic conditions were encountered with alternative No. 5, the forbay and waterdistribution system of which were similar to those of the Stengel-type arrangement (Fig. 3). However, although more conventionally shaped, alternatives No. 1 and No. 2 also showed fair results. An important conclusion arrived at during these experiments was that individual hydraulic characteristics of the basin under consideration cannot be neglected in selecting the water-distribution and baffle system to be applied, and that arrangements found adequate with a certain basin-type and for a given discharge, cannot be transferred inconsiderately to another type. The second part of the paper is devoted rto the theory of the flow curve. A relatoinship for the determination of the flow curve for different basin lengths is given, by the aid of which the flow curve established for any basin-type, yet for a given length, may be modified for basins of the same type, but for any givei. length. The transformation can be carried out either graphically or mathematically (Fig. 4). The analogy, established by the author together with L. Muszkalay, between flood waves in natural watercourses and surges in settling basins can be investigated by the theory of the flow curve. The analogy can be demonstrated by the attenuation (Fig. 6) aind by the flood loop (Fig. 7), which are phenomena common to the basin-surge and flood waves. The differential equation of storage (Eq. 35) applies to both flood waves and basin-surges. Some problems of flood research are outlined on basis of the analogy. A jósvafői barlang- és karsztkutató állomás megnyitása Az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Jósvafőn barlang- és karsztkutató állomást állított fel. A kutató állomás hazánk első olyan állomása, amelyet közvetlenül a karsztos területen helyeztek el. A kutató állomás felavatása 1957. november 10-én, ünnepség keretében zajlott le. Az ünepséget dr. Papp Ferenc műegyetemi tanár nyitotta meg. A megnyitó után Rados Kornél, az egyetem rektora köszöntötte a megjelenteket és örömét fejezte ki az Ásvány- és Földtani Tanszék vezetésére bízott kutató állomás elkészültén. Dr. Vendl Aladár, az Ásvány- és Földtani Tanszék vezetője köszönetlét fejezte ki az egyetem rektorának és az anyagi támogatást nyújtó tanszékek vezetőinek áldozatkészségükért. Köszönetet mondott a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézetnek és az Állami Földtani Intézetnek is. Beszámolt a kutató állomás létrehozásának fáradságos munkájáról, munkatársainak és hallgatóinak odaadó segítőkészségéről és kérte őket, hogy a jósvafői kutató munkát a jövőben is olyan lelkesedéssel végezzék, mint amilyen lelkesedést tanúsítottak az állomás alapításában. Dr. Papp Ferenc professzor felszólalásában a kutató állomás jelentőségére mutatott rá. Bertalan Károly geológus az Állami Földtani Intézet, dr. Papp Elemérné tud. kutató a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet nevében üdvözölte a kutató állomást. Az Ásvány- és Földtani Tanszék vezetője ezután ünnepélyesen hivatalába helyezte Kun András kutatót, az állomás gondnokát. Ezt követően Csobok Veronika egyetemi hallgató ünnepi verset szavalt. Az ünnepség dr. Papp Ferenc zárószavaival ért