Hidrológiai Közlöny 1957 (37. évfolyam)

4. szám - Cziráky József: Felszíni áramlásvizsgálatok a hévízi tavon

Cziráky J.: A hévízi tó áramlási viszonyai Hidrológiai Közlöny 37. évf. 1957. 4. sz. 3 3,8 cm sec1) sebességgel mozog főképp Ny—K-i irányban. A víz D-i irányú szabad felszíni áramlását a tavi fürdőépület akadályozza. b) A K-i és a Ny-i áramlás a strandfürdő toronyórás épülete közelében találkozik, itt a felszíni vízsebesség általában zérus. c) Amíg a Ny-i part mellett 1—2 cm/sec nagyságrendű sebességet mértünk, addig a K-i part mellett, a parttól 5—10 m távolságban is a víz felszíni sebessége zérus. A sima felszínű víz dinamikus, sodró hatásának a szerepe alárendelt a K-i tőzegpart megbontásában, inkább a meleg víz mállasztó és oldó hatása érvényesül. d) A Hévízi csatornában a víz felszíni sebessége többszöröse a tóban észlelhető sebességeknek. Ennek a helytelen állapotnak a káros következménye az, hogy a tó egyik gyógy tényezőjét, a „korpát" a víz magával ragadja a csatornába és emiatt a tó D-i részén a gyógyító iszapréteg mindjobban elvékonyodik. Köszönet illeti mindazokat, akik a hévízi áramlásvizsgálatok elvégzését lehetővé tették, különösen a Hévízi Gyógyfürdőkórház Vezetőségét és Kérdy Akos hévízi munkatársunkat. A felszíni áramlás vizsgálatokat felszín alatti áramlásvizsgálatokkal kívánjuk kiegészíteni. Az erre vonatkozó vizsgálatainkat elektromos távhőmérésekkel kezdtük meg 1956-ban, a hévízi tavon. IRODALOM [1] Weszelszky Gyula : A keszthelyi Hévíz tó termékeinek ehemiai vizsgálata. A Balaton tud. tanúim, eredm. I. k. 6. r. függ. Bp. 1911. [2] Jordán Károly: A Hévíz tó fenekének fölmérése. A Balaton tud. tanúim, eredm. II. k. 2. r. II. szak. függ. Bp. 1908. p. 77. 13] Kenessey Béla: A hévízi melegforrás. Vízügyi Közi. 1929. p. 105. [4] Dobrossy Béla—Sobók Ferenc: Hévíz. Bp. 1955. p. 5. [5] Görgényi Géza : Hévíz, Európa legnagyobb melegvizű tava. Élet és Tudomány. 1956. p. 1275. [6] Cziráky József: A hévízi tó forráskráterének búváros vizsgálata. Hidr. Közi. 1954. p. 241. [7] Cziráky József: A hévízi tómeder felmérése és változásának vizsgálata. Hidr. Közi. 1957. p. 77. 18] Varrók Endre: Kis vízsebességek mérésére szolgáló műszer laboratóriumi vizsgálata. Hidr. Közi. 1955. p. 15. [9] Fehér Miklós: Hévíz gyógyfürdő korszerűsítése. Bp. 1954. Kézirat. [10] Hollós András: Egy magyar gyógyfürdő fejlesztésének műszaki problémái. Műszaki Élet, 1955. 13. sz. p. 25. HCCJIE,qOBAHMfl nOBEPXHOCTHblX nOTOKOB 03EPA XEBH3 Ft. UupaKii C uejuo ycranoBJieHHfl cKopocrHoro pewiiMa BOÁM Ha OAHOU H3 iipupoAHbix peAKOCTeü BeHrpmi, na TenjioBOAHOM (32—36 C°) 03epe XCBH3, aivropoM H ero coTpyAHHKaMH IipOBOAHJIHCb J13MCpeHH51 H3 IlOBepXHOCTH BOAbI B 03epe c nonjiaBKoü H C npuőopaMii. IlyTeM H3MepeHiiíi cKopocrii c nonjiaBKoü 6MJI ycraHOBJieH nyTb n0T0Ka Tenjioií BOAH, BbiŐHBatoineücfl H3 KpaTepa c rJiyŐHHbi 35,6 MCTPOB, a TaiOKe onpeAeJimuiCb H cpeAHiie noßepxHOCTHbie CKopocTH c noMombio H3.\iepernia nyra H BpeMeHH. Ha ocHOBaHiw 20 H3MepeHHÍi cpeAHeapii(})MeTHMecKafl BejiumiHa CKopocTH 2,38 civi/ceK. MccneAOBaHHH c npnőopaMH np0B0AHJincb c noMombio oSopyAOBaHHíi co BTOPHHHOH nenbio (UINYHTOBOÜ CHCTCMbi) A-nfl ONPEAEJIEHUH CKOPOCTH BOAH. TaKOií npH6op íipiiMeHjuioi Biiepubie U3MepeHHü Ha MCCTHOCTH. C IIOMOIUbK) 3T0I 0 Iipilőopa C JIOAKH H3MepHJIHCb B 03epe CKOPOCTH Me>KAy o 3,8 CM/ceK. CyMMapHbie pe3yjibTaTbi uccjieAOBaHHíí CJICAVIOmue : А) IIOTOK BbiőiiBaiomeHcji H3 KpaTepa BOAW HACT BBepx no BcpTHKaJiM H naA KpaTepOM B cpeAHeü Mac™ ropii30HTajibiiaH ci<opocTb BOAbi paBHa Hyjibio. Ho no KpajiM Kparepa HOAa ABHweTCfl OTHOciiTejibHO c öojibiiioil CKopocTi.io (2,3—3,8 CM + ceK1) rjiaBHbiM 0Őpa30M no 3-ß HanpaBJieHiuo. CB060AH0.\iy ABn>xeHnio n0T0Ka no noBepxHOCTii B K»KH0e HanpaBJienHe iiperuiTCTByer 3AaHne KypopTa Ha 03epe. б) BocToiHoe H 3anaAHoe HanpaBJieHiiH noroKa BCpe»iai0TC51 B6jIH3H 3A3HHK njia>Ka, I'AC CKOpOCTb 110BepxHocTHoro HOTOKa paBHa nyjibio. 6) B TO BpcMji KAI< BAOJIB 3anaAH0r0 őepera H3MepÍUIHCB CKopocTH B 1—2 CM/ceK, BAOJIB BOCTOMHOTO Sepera, Aawe Ha paccTojumu 5—10 M OT őepera, UOBEPXHOCTHAJI cKopocTb BOAbi őbuia Hyjib. ^iiHaMiuiecKoe AeücTBiie rjiaAKOHOBepxHOCTHOÜ BOAbi iirpacT BTopocTerieHHyio pojib B pa3MbiBe BOCTOMHoro őepera, cjio>KeHHoro H3 Top<|ia. e) B KaHajic, 0TB0A>imeM BOÁM 03epa XeBH3, noBcpxHOCTHaji cKopocTb BöAbi HáMHoro npeBbiuiaeT CKOpocTH, HaßjuoAaeMbie B 03epe. BPEAHBIM NOCJIEACTBIIEM SToro HenpaBHjibHoro COCTO51HII>I HBJiíieTC5i TO, MTO BOAa H3BJiei<aeT H3 03epa OAHH H3 jieqeőHbix (JiaKTopoB, HMeHHO „Kpyriy", n yHociiT c coőoíi B KaHaji. H3-3a 3Toro Ha lO/KHOH HacTii 03epa MOiijHOCTb jiewe6H0-rpH3eBoro cJioH Bee őojiee yivieHbiiiaeTCH. Surfiice Flow Pattern Investigations on Lake Hévíz By J. Cziráky In order to determine the flow velocity conditions of the thermal lake (32—36 C°) at Héviz, one of Hungary's great natural assets, the author conducted float-type and instrumental measurements with bis collaborators on the surface of the lake. By using float-type meters the direction of flow surging from the spring crater 35,6 m deep, further by means of measuring the route and time of flow, the surface mean velocities have been determined. The arithmetic mean value of 20 measurements yielded the value of 2,38 cm/sec. The instrumental investigations have been carried out using a shunt-type current meter, which had been used there for the first time for field measurements. Velocities varying within the range of 0

—

3,8 cm/sec have been measured from a boat. The results of the investigations are presented in the following : a) Water surging from the crater is flowing upwards, its horizontal velocity in the centre above the crater being zero. At the brim of the crater water flows with a relatively high velocity of 2,3—3,8 cm sec1, mainly from west to east. The southward bound open surface flow is impeded by the lake bath-house. b

) The eastern and western flows join in the vicinity of the open bath building, where surface flow velocity can be taken for all practical purposes as zero. c

) While velocities in the range of 1

—-2 em/sec have been measured on the western shore, surface flow velocity along the eastern shore even at a distance of 5

—

10 m from the shore is zero. The dinamio drift effect of the smooth surface flow is subordinate from the point of stripping the eastern peat-shore. d

) The surface flow velocity in the diversion channel surpasses several times that observed in the lake. The harmful effect of this disadvantageous conditions presents itself in the fact, that the flow is carrying away one of the main therapeutic ingredients, i. e. the "bran" into the channel, emaciating thus constantly the medicinal silt layer in the southern part of the lake.