Hidrológiai Közlöny 1957 (37. évfolyam)

4. szám - Cziráky József: Felszíni áramlásvizsgálatok a hévízi tavon

Cziráky J.: A hévízi tó áramlási viszonyai Hidrológiai Közlöny 37. évf. 1957. 4. sz. 339 0. sz. vizsgálat. 1955. júl. 25. Idő óra, perc Irányszög, fok Levegő 0° Megjegyzés 6,00 170 16,3 Űszó a forrás felett 6,05 160 16,1 Felhős idő 6,10 154 16,0 6,15 148 16,0 6,20 142 16,1 6,25 137 16,4 Kisüt a nap 6,30 135 16,9 Kisüt a nap 6,35 137 17,5 6,40 13G 18,1 6,45 133 18,5 6,50 130 18,5 6,55 121 19,1 7,00 110 20,0 7,05 105 20,6 7,10 96 20,1 Az úszó megakadt A vizsgálatkor a tó vizének hőmérséklete a megfigyelő toronynál: 33—34 C°. A felszíni áramlásvizsgálatok összesített eredményét feltüntető rajzon (5. ábra) láthatjuk, hogy a forráskráter körüli áramvonalak megegyeznek a Moll Károly-féle megfigyelésekkel. A forráskráter környékén végzett 20 vizsgálat áramlási irány szerinti százalékos megoszlását úgy állapítottuk meg, hogy a megfigyelő torony és a forráskráter középpontja között képzelt egyenesre merőlegest húzva megszámoltuk az ezen egyenest metsző úszó-utak számát : K majd É felé 6 esetben 30% Ny majd É felé 12 esetben 60% Ny felé 2 esetben 10% Összesen .... 20 esetben 100% A vizsgálatok szerint az úszó útiránya attól függött, hogy a forráskráter melyik részéről indult el útjára. A nyugat északi irány valószínűleg azért dominál, mert a búváros vizsgálatok megállapítása alapján a forráskráter legmélyebb része a mértani középponttól kissé nyugatra van. Déli irányban az úszó útját a tavi fürdőépület betonpallói — amelyek mintegy 10 cm-re a vízszín alá nyúlnak — akadályozták. Az úszó útját többnyire az 5. ábrán látható „megfigyelő torony" közelében fejezte be. Ezen a részen a víz felszíni mozgása csekély, sőt gyakran stagnál. A fürdőzők által felkavart „korpa" is itt gyűlik össze. Az északi lefolyó feladata éppen az volt, hogy a tó felszíni szennyeződését elvigye. A lefolyó ennek a célnak általában megfelelt, tavaszi hóolvadás és esőzés idején azonban a lefolyón keresztül nagy mennyiségű hideg víz jutott az Óberek csatornából a tóba. Így 1954. márc. 4-én a befolyó víz mennyisége 9360 l/perc, a víz hőmérséklete 2,5 C° (Lev. : 7 C°) volt, A befolyó hideg talajvíz a tó vizét 26,5 C° hőmérsékletre hűtötte le. Ennek a megakadályozása céljából 1956-ban az északi lefolyót betemették. Az úszó középsebességét az út és az idő mérése alapján számítottuk ki és táblázatban (1. táblázat) tüntettük fel. A táblázatból kitűnik, hogy aránylag kis (1,31—4,00 cm sec1) sebességgel áramlik a víz a tó felszínén. A felszíni vízsebesség a tó különböző pontjain más- és más, sőt ugyanazon a helyen is változik a levegő és a tóvíz hőmérsékletétől függően. A legnagyobb áramlási sebességet a forráskráter környékén figyeltünk meg, legkisebbet a megfigyelő torony környékén és a partok mellett. Megfigyeléseinket a későbbi műszeres 5. ábra. A hévízi áramlásvizsgálatok összesített eredménye Puc. 5. CyMMapHbiü pe3yAbtnam uccjiedoeaHuü nomona 03epa Xeeu3 Fig. 5. Summarized result of flow investigations at Héviz